Mi történik egy osztályban, ha egy vagy több tanuló mentális nehézségekkel küzd? Miért fontos, hogy hogyan reagál a helyzetre a pedagógus, mi tartozik az ő kompetenciájába? Mit tehet a szülő, a tanár, pláne ha a pszichológusoknál, pszichiátereknél is hosszúak a várólisták? Mit üzen a kortársaknak, ha egy diák speciális bánásmódban részesül valamilyen pszichés probléma miatt? A legtöbb mentális zavar nemcsak jelen van az iskolai közösségekben, de nem is múlik el néhány hét vagy hónap alatt, ami nem könnyíti meg az amúgy is leterhelt tanárok dolgát. Messiás-kompexus, valódi esélyegyenlőség és a pedagógusok számtalan szerepe a tanításon kívül a Mindent bele! következő adásában. Milanovich Domi pszichológus-újságíró beszélget a Richter Anna-díjas KórházSuli társalapító igazgatójával, Tóthné Almássy Monikával, Szily Nóra újságíró, pszichológus, coach-csal és Balatoni József, Jocó bácsi pedagógussal.
–
Itt tudjátok meghallgatni:
A KórházSuli mentális egészséggel foglalkozó, pedagógusok számára készült anyagát ITT találod.
A beszélgetésben elhangzott Richter Anna Díjról néhány fontos információ:
A díj célja, hogy olyan projektek megszületését tegye lehetővé, melyek hozzájárulnak a hazai egészségügy és oktatás fejlesztéséhez, az ott dolgozók munkakörülményeinek jobbá tételéhez, és össztársadalmi változásokat indítsanak el mindannyiunk életminőségének javítására.
November 24-ig lehet újra pályázni a Richter Anna Díjra, ITT találjátok az ehhez szükséges információkat.
Ha az ember hazaköltözik egypár napra a szüleihez, legyen akármekkora felnőtt, a családi fészekben újra gyerek lesz belőle. Ilyenkor előkerül az emlékes doboz, a szeretett kiskutyás takaróhuzat, és a fél évszázados palacsintasütő is.
Képzeld el, hogy az éjszaka közepén két férfi beront a szobádba, és elrabol, a szüleid kérésére – ez évente 120 ezer kamasz tapasztalata az Egyesült Államokban és több közép-amerikai országban. Az átnevelő táborok, ahová elhurcolják őket, számos halálos áldozatot követeltek az évtizedek folyamán.
Lunde szerint a túlzott képernyőhasználat olyan társadalmi kihívás, amelyet nem egyéni szinten fogunk tudni megoldani. Ahelyett, hogy tanárok és szülők vívnák magányos harcukat a mobilozás ellen, össze kellene fognunk. Javaslatokat is ajánl, hogyan.
Az elmúlt néhány évben drasztikusan megemelkedett a tinédzser-öngyilkosságok száma, és egyre több tizenéves számol be tartós szomorúságról vagy valamilyen mentális betegségre utaló tünetről. Kutatások alapján próbáljuk megfejteni a lehetséges okokat.
Pszichológus vendégszerzőnk érettségire készülők szüleinek ad gyakorlati tanácsokat arról, hogyan segíthetik ennek a lelkileg extrém módon igénybe vett generációnak a felkészülését.
Tüzes vascipőben magát halálra táncoló mostoha, kivájt szemű, levágott kezű lányok, felnégyelt boszorkányok, gyereküket felfalni akaró édesanyák. Népmesekincsünk kapcsán egyre-másra feltörnek a kritikai hangok, azzal érvelve, hogy ezek már idejétmúltak, sőt egyenesen károsak a fiatalok számára. Mi a helyzet az alsósok Világszép Ilonkájával?
Ahogyan a jóléti társadalmakban a karácsonyt ünnepeljük, az nem csupán pazarló, de környezetkárosító is. Hogyan tudunk úgy egyszerűsíteni – nemcsak pénztárcakímélővé, hanem fenntarthatóbbá is tenni –, hogy közben az ünnep megőrizze a fényét? Többek közt erről beszélgettünk a Tudatos Vásárlók Egyesületének ügyvezetőjével, dr. Haraszti Anikóval.
Szülőként a legtöbben arra fókuszálunk az ünnepek alatt, hogy a gyerekeinknek, és esetleg a tágabb családunknak a lehető legjobb legyen az ünnep. Azon talán el sem gondolkodunk, mi hogyan ünnepelnénk, bennünket mi tenne boldoggá az ünnep idején. Éppen ezért megkérdeztem egy csapat anyukát (egy anyukacsoportban), hogy számukra milyen lenne az ideális karácsony.
