Két motivációja volt Lu Boennek, amikor megnyitotta első éttermét, a Ramenkát: az otthoni, kínai ízeket szerette volna a maga tányérjára is odavarázsolni, illetve a saját gyerekkori traumáit szerette volna átkeretezni. Most újabb mérföldkőhöz érkeztek: a hamarosan Budapesten is bemutatkozó, világhírű gasztropiacon, a Time Out Marketen ők is helyet kaptak. Erről, és a forradalmi nyári menüjükről is beszélgettünk.

Ramen, mochi, kimchi – és nulla alkohol. Nádudvari Martin séf egy különleges gasztroút végén nyitotta meg a Yümét, ahol nemcsak az ízek tiszták, hanem a filozófia is: itt nincs helye a szerhasználatnak. Interjú egy férfival, aki Gordon Ramsay-től indult, és Timothée Chalamet privát séfje is volt – de a legnagyobb harcát önmagával vívta meg.

Az (egyik) legelső fúziós étel lenne a csirke tikka masala? Valóban ez lenne a legbritebb nemzeti étel? Történet egy skót bevándorlóról, egy nemzeti kedvencről (és az ikertestvéréről), a kulturális keveredések gasztronómiai gyönyörűségéről… és egy olyan receptről, amivel egy füst alatt jól lehet lakatni a család vegán és húsevő tagjait is anélkül, hogy a kedves háziasszony vagy háziember ezerfelé szakadna, majd csendben megőrülne.

Két tévhitet szeretnénk azonnal eloszlatni: salátát nem csak a fogyni vágyó nyulak esznek (főleg, hogy ez a saláta műfaj bizony egy igen széleskörű ernyőszervezet, amiben van minden, mi szem-szájnak ingere). Illetve, és ez még fontosabb: salátával igenis jól lehet lakni. Fiala Borcsa mond is gyorsan egy olyan receptet, ami ebédként is simán megállja a helyét, és nem fogod éhségedben két órával később már a falat kaparni.

Az orosz Lopatto Maria a nagyszülei elbeszélései miatt szeretett bele annyira a magyar kultúrába, hogy beiratkozott magyarszakra a Moszkvai Egyetemen, majd Budapestre költözött. A kínai Ji Yicheng pedig csaknem húsz éve a szüleit követve jött Magyarországra. Kettejük találkozása nemcsak az ő életüket formálta át, de új célt adjon Yicheng szüleinek és pompás töltött batyukat a főváros éhes szájainak. A Zhu&Co története.

A sztárséf nemcsak a Közel-Kelet ízeit hozta el a tányérokra, hanem egy olyan gondolkodásmódot is, amelyben a főzés a szeretet, a közösség és az elfogadás nyelve.

Mindannyiunknak van egy Klárija. Az a mindig frissen vasalt, örökké mosolygó, sminkben reggeliző, tökéletes uzsonnásdobozt csomagoló anya, akire egyszerre csodálattal és enyhe gyomorgörccsel nézünk. De mi van a tökéletesség mögött? És hogyan jön ide egy csodás, ünnepi pásztorpite recept? Fiala Borcsa gasztronovellájából kiderül – és lehet, hogy utána te is kevésbé utálod majd magad. Vagy Klárit. Vagy mindkettőt.

Budapesten van egy igazán autentikus iráni cukrászda, melyet egymagában visz Raheban Freedon, aki Iránból költözött Budapestre, hogy sáfrányos, pisztáciás nyalánkságaival elvarázsolja a környékbelieket. Nagyon szeret nálunk élni, a magyarokat barátságosnak és társaságkedvelőnek tartja, a fővárosiak pedig előszeretettel ugranak be hozzá, hogy egy mézes, kardamomos, rózsavizes, pisztáciás csodával csempésszenek egy kis fényt a napjukba.