Úgy tűnik, eddig a túl gyors változások áldozatai voltunk, az emberi szervezet nem tudott lépést tartani a világgal. Lehet, hogy a világ belassítása lesz a túlélésünk záloga?
A mi Marishka Kondónk ezúttal nem pakolt, hanem okosórát tesztelt. Íme, a tapasztalatai:
„A fent leírt objektumban és az adott körülmények között (amik cseppet sem rosszak azért) igyekszem mindenki előtt felkelni és gyakorolni, de sajnos többször kerülök olyan helyzetbe, hogy maximum tíz perc nyugalmam lelem a mozgásban. Aztán jön a kutya, vagy egy nehezen kitartott ászana közben lép át a fejem felett a férjem sűrű bocsánatkérés közepette, miszerint például »bocsánat, csak a laptopért jöttem…«. Vagy: »nem láttad a telefonom?«. Ha pedig ezt megúszom, akkor az ébredező család nem kicsi reggeli zajaira, vagy a gyerek online óráira meditálok.”
Ti voltatok már „anyukáción”? Milyen volt?
A te életedre melyik a jellemzőbb forgatókönyv, az A vagy a B verzió?
Ne nevesd ki, ha fél, ne szégyenítsd meg, ne szidd le érte. Még akkor is, ha tudod, hogy nem laknak szörnyek a szekrényben…