Mi történik egy osztályban, ha egy vagy több tanuló mentális nehézségekkel küzd? Miért fontos, hogy hogyan reagál a helyzetre a pedagógus, mi tartozik az ő kompetenciájába? Mit tehet a szülő, a tanár, pláne ha a pszichológusoknál, pszichiátereknél is hosszúak a várólisták? Mit üzen a kortársaknak, ha egy diák speciális bánásmódban részesül valamilyen pszichés probléma miatt? A legtöbb mentális zavar nemcsak jelen van az iskolai közösségekben, de nem is múlik el néhány hét vagy hónap alatt, ami nem könnyíti meg az amúgy is leterhelt tanárok dolgát. Messiás-kompexus, valódi esélyegyenlőség és a pedagógusok számtalan szerepe a tanításon kívül a Mindent bele! következő adásában. Milanovich Domi pszichológus-újságíró beszélget a Richter Anna-díjas KórházSuli társalapító igazgatójával, Tóthné Almássy Monikával, Szily Nóra újságíró, pszichológus, coach-csal és Balatoni József, Jocó bácsi pedagógussal.
–
Itt tudjátok meghallgatni:
A KórházSuli mentális egészséggel foglalkozó, pedagógusok számára készült anyagát ITT találod.
A beszélgetésben elhangzott Richter Anna Díjról néhány fontos információ:
A díj célja, hogy olyan projektek megszületését tegye lehetővé, melyek hozzájárulnak a hazai egészségügy és oktatás fejlesztéséhez, az ott dolgozók munkakörülményeinek jobbá tételéhez, és össztársadalmi változásokat indítsanak el mindannyiunk életminőségének javítására.
November 24-ig lehet újra pályázni a Richter Anna Díjra, ITT találjátok az ehhez szükséges információkat.
Ha az ember hazaköltözik egypár napra a szüleihez, legyen akármekkora felnőtt, a családi fészekben újra gyerek lesz belőle. Ilyenkor előkerül az emlékes doboz, a szeretett kiskutyás takaróhuzat, és a fél évszázados palacsintasütő is.
Képzeld el, hogy az éjszaka közepén két férfi beront a szobádba, és elrabol, a szüleid kérésére – ez évente 120 ezer kamasz tapasztalata az Egyesült Államokban és több közép-amerikai országban. Az átnevelő táborok, ahová elhurcolják őket, számos halálos áldozatot követeltek az évtizedek folyamán.
Lunde szerint a túlzott képernyőhasználat olyan társadalmi kihívás, amelyet nem egyéni szinten fogunk tudni megoldani. Ahelyett, hogy tanárok és szülők vívnák magányos harcukat a mobilozás ellen, össze kellene fognunk. Javaslatokat is ajánl, hogyan.
Az elmúlt néhány évben drasztikusan megemelkedett a tinédzser-öngyilkosságok száma, és egyre több tizenéves számol be tartós szomorúságról vagy valamilyen mentális betegségre utaló tünetről. Kutatások alapján próbáljuk megfejteni a lehetséges okokat.
Pszichológus vendégszerzőnk érettségire készülők szüleinek ad gyakorlati tanácsokat arról, hogyan segíthetik ennek a lelkileg extrém módon igénybe vett generációnak a felkészülését.
Egy apa, aki fontosnak tartja, hogy beszélgessen fiaival a szerelemről. Hogy kezdjen bele? Vesz egy nagy levegőt, és előtúrja saját serdülőkori naplóját, felidézi, nekik miket tanácsolt anno P. bácsi, a neves nőgyógyász. Mi érvényes ma ebből? Kolozsi László írásából kiderül:
„Olyan, mint egy szélvédő, amit téglával próbálnak betörni, de meg sem reped” – mondta egyszer egy pszichológus a párkapcsolatunkra, mi meg, így négy év után jól összenevettünk. Ilyen az, amikor egy kapcsolatban mindkét fél mentális zavarral küzd, és egyikük még neurodivergens is. Triggerek, maladaptív sémák, rossz illesztések netovábbja az egyik oldalon, feltétel nélküli szeretet, hajnalig tartó beszélgetések, bajtársiasság a másikon.
Óriási várakozás előzte meg Gabriel García Márquez leghíresebb regényének filmadaptációját, már csak azért is, mert még az amúgy moziőrült író sem hitt benne, hogy megfilmesíthető a Buendíák szövevényes családtörténete. Nem is engedte, hogy kísérletezzenek vele – majd csak a halála után nyúljanak hozzá, így rendelkezett.
