Nácibarátnak, majd szovjet kémnek bélyegezték Rökk Marikát, akiért állítólag Hitler is odavolt

–

Rökk Marika 1913. november 3-án született Marie Karoline Rökk néven Kairóban magyarországi származású német család második gyerekeként. Bátyja, Ede, válogatott labdarúgó volt. A szülei az édesanyja tüdőbetegsége miatt költöztek Egyiptomba – az orvosok úgy vélték, az észak-afrikai klíma jó hatással lesz a nő egészségére. Rökkéknek az első világháború kitörése után vissza kellett térniük Magyarországra, az édesapát ugyanis besorozták a hadseregbe.

A visszaemlékezések szerint Marika a tánc bűvöletében nőtt fel. Amikor nyolcéves volt, Jászai Mari, a kor egyik legünnepeltebb színésznője figyelt fel rá, miközben egy hévízi zenepavilonnál az asztalok között táncolt. A nagy tragika megkérdezte a kislány anyukáját, hol taníttatják táncolni a gyereküket. Az anya így válaszolt: sehol.

Miután jól meglepődött, Jászai nagy karriert jósolt a gyereknek: „Ez a kifejezőkészség, ezek a szemek! Emlékezzék a szavamra: művésznő lesz a lányából. A művészetből fog pénzt keresni. Taníttassa táncolni.”

Az apa azonban hallani sem akart arról, hogy a lányából táncosnő legyen, az anya pedig nem mert ellentmondani neki. Az akaratos Marika viszont mindent megtett, hogy elérje a célját, még éhségsztrájkba is kezdett. Az anya végül beíratta egy tánciskolába, és az első táncvizsga után az apa szíve is meglágyult – a férfi teljesen el volt ragadtatva a lánya előadásától. „Te a táncra születtél, és azt is fogod tanulni. Mostantól kezdve mindig támogatni foglak. Ha sikerül, a nagyok közé fogsz tartozni” – mondta neki, és megölelte.

„Nagy kurva szeretnék lenni!”

Rökk az Egy tüzes magyar szív című önéletrajzában írja: „Egy nap teára jöttek hozzánk az előkelőségek. A patikusné és a polgármesterné villogtak, mint a társaság fényei. Papa zongorázott, én bájosan táncoltam a zenéhez. A hölgyek elérzékenyülve figyeltek, vagy legalábbis úgy tettek. »Mi szeretnél lenni, gyermekem?« – kérdezte a patikus neje, és szinte már biztos volt a válaszban. Kis-Marika tágra nyitotta a szemeit, és büszkén rikácsolta: Nagy kurva szeretnék lenni!” Később kiderült, hogy a család házi varrónője mondogatta mindig a kislánynak, miközben puszilgatta, hogy egyszer biztos nagy kurva lesz majd belőle, „annyira édes már gyereknek is”.

A fiatal táncospalánta – aki először egy gyerekbalettben lépett fel – hamar meghódította a budapesti színpadokat. Majd miután a család Párizsba költözött, tizenegy évesen már a Moulin Rouge-ban táncolt a Hoffmann Girls elnevezésű együttesben, amellyel Amerikában is turnézott.

A Szinházi Élet 1933. február 26-án megjelenő számában így emlékezik vissza erre az időszakra: „Gertrud Hoffmann heti hatvan dollárral a párizsi Moulin Rouge-ba szerződtetett szólótáncosnőnek. Olyan sikerem volt, hogy Hoffmannék meghosszabbították szerződésemet és kivittek Amerikába. Amerikai utazásom hosszabb ideig tartott, mint Kolumbusz Kristófé. Tizenkét éves voltam, amikor hajóra ültem s mire New Yorkba érkeztem – tizenhat éves lettem. Négy évvel kellett öregítenem magam, mert ha kiderül, hogy nem múltam el tizenhat éves, nem engednek partraszállni Long Islandon.”

Néhány évvel azután, hogy visszatért Európába, már revüsztárként és operettprimadonnaként beszéltek Rökkről. Pályafutásáról több anekdota is fennmaradt, az egyik szerint egy alkalommal Honthy Hannától vett át egy szerepet, amit a „nagy Honthy”, nehezen emésztett meg, mondván: „De hiszen ez nem tud énekelni.” Rökk a következőképp reagált erre a megjegyzésre: „Ami neki a torkában, az nekem a lábamban van.” (Ifj. Kokes Zoltán: Egy magyar szív – Rökk Marika 100 éve született. Prágai Tükör, 2013/6.) 

Időközben a szerelem is utolérte a fiatal színésznőt: a leginkább az operettszövegkönyveiről ismert Szilágyi László íróval folytatott románca a sajtó érdeklődését is felkeltette. Rökk Marika édesanyja állítólag öngyilkossággal fenyegetőzött, hogy véget vessen a lánya és a nála tizenhét évvel idősebb férfi szerelmének – nem a korkülönbség ellen volt kifogása, hanem Szilágyi súlyos betegsége, a csontgümőkór miatt ellenezte a kapcsolatot. (A férfi néhány évvel később elhunyt. Élete végét kerekesszékben töltötte, nem hallott és beszélni sem tudott.)

Az önéletrajzában Rökk így ír a Szilágyival folytatott viszonyáról: „Manapság nem érthetik meg a fiatal lányok, de a mi szerelmünk plátói maradt. Néhány szenvedélyes, taxiban elcsattant csóktól eltekintve, amelyekről később részletesen írtak az újságok, és jelentéktelen, bátortalan kávéházi jeleneteken kívül, nem történt semmi.”

A fiatal színésznő egyébként férfiak sokaságát bolondította magába: egy időszakban állítólag naponta kétszáz szerelmes levelet kapott.

Az akcentusa lett a szexepilje

A hangos színpadi sikerei után Rökk a film felé fordult. Eleinte brit és magyar alkotásokban szerepelt, majd miután egy bécsi revüben felfigyelt rá a német UFA filmgyár, Berlinbe költözött. Huszonkét évesen összejött a nála harmincegy évvel idősebb híres filmrendezővel, Georg Jacobyval. Az első közös éjszakájukról így írt az önéletrajzában: „Nos, csodálatosan viselkedett velem. Gyengéd volt, tapintatos. Én semmilyen szexuális tapasztalattal nem rendelkeztem, de éreztem, mennyi szeretettel, finom érzéssel nyúlt hozzám. Oly gyengéd volt, hogy egyáltalán nem ijedtem meg. […] Kiválóan megoldotta a szokatlan feladatot. Úgy aludtam, mint egy mormota.

Amikor felébredtem, virágtakaró borította az ágyat, a padlót az ágy körül és a fürdőszobába vezető utat. Úgy éreztem magam, mint egy leírhatatlanul züllött luxusnő.”

Jacobyval 1940-ben összeházasodtak, és négy év múlva megszületett a lányuk, Gabriele. Rökknek a férje által rendezett zenés-táncos produkciók kirobbanó sikert hoztak, az első német színes mozifilmben – ami szintén Jacobyhoz fűződik – is főszerepet kapott. Szexepilje a magyar akcentusa lett, amelyről a vele dolgozó rendezők javaslatára nem is akart leszokni.

Rökk sohasem tagadta, hogy – bár szoros ellenőrzés alatt tartották – a nemzetszocialista Németország vezetői rajongtak a játékáért. Ő maga viszont nem foglalkozott a politikával – csak az érdekelte, hogy a színpadon és a kamerák előtt maradandót alkosson: „Nagyon fiatal lányként érkeztem meg Németországba. […] Szerettem, csodáltam Németországot. Nem tudtam megítélni a rezsimet, teljesen apolitikus voltam, és még ma is az vagyok. A szakmámra koncentráltam” – írta a önéletrajzában.

Vannak, akik azt állítják, hogy Rökk Hitler egyik kedvenc színésznője volt. A visszaemlékezések szerint, amikor egyszer találkozott a Führerrel, a többiekkel ellentétben nem karlendítéssel köszöntötte őt, hanem inkább pukedlizett egyet, amivel teljesen elbűvölte a diktátort. Később állítólag Hitler egy csokor virágot küldött Rökknek, amit a színésznő egy képeslappal köszönt meg. 

A Harmadik Birodalom propagandaminiszterével, Joseph Goebbelsszel is megismerkedett a színésznő, de a politikussal való kapcsolata nem volt feszültségektől mentes. Goebbels ugyanis nem kedvelte a Jacobyék által képviselt filmes irányzatot – olyan is előfordult, hogy a tánclépéseket és a kosztümöket is átalakíttatta. Jacobyra ráadásul gyanakodott is a zsidó kapcsolatai miatt. Egyszer egy vacsora közben pedig az asztal alatt Rökk bokáit fogdosta – a színésznő később elmondta, hogy a lábai tetszettek Hitler bizalmasának. 

Magyarország után Németország is sztárként kezelte Rökköt. Egy 1943-ban szárnyra kapott hír, miszerint Berlin bombázásakor több filmessel együtt ő is az életét vesztette, sokakat elszomorított. A színésznő azonban a nyilvánosság elé kiállva megnyugtatta a rajongóit, hogy életben van. 

„Mennyi hazugság”

A második világháború után kegyvesztett lett. Az új politikai vezetés eltiltotta a fellépésektől, mondván, szoros kapcsolatokat ápolt a hitleri rezsimmel és a rendszer néhány propagandafilmjében is szerepelt.

Gabriele Jacoby szerint azonban nem igaz, hogy édesanyja a nácik kegyeltje lett volna. „Egyszer muszáj volt eleget tennie Hitler meghívásának. Ha nem fogadta volna el, kirúgták volna, és nem tudott volna tovább dolgozni. Nem csinált azzal rosszat, hogy elfogadta azt a meghívást” – nyilatkozta az RTL Klubnak. 

Később olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy Rökk a második világháború alatt a Krona nevű felderítő hálózat tagjaként férjével együtt a Szovjetuniónak kémkedett. A szervezet jelentős katonai titkokat szivárogtatott ki, például a szuperhatalom megtámadására irányuló Barbarossa-hadműveletről és a kurszki ostrom terveiről is szolgáltatott információkat. A Bild című német lap 2017-ben leporolta az ügyet: több mint hatvanévnyi titkosítás alól feloldott dokumentumokra hivatkozva írt a kémgyanúról. 

Rökk lánya felháborodásának adott hangot, miután a fülébe jutott, hogy mivel vádolják az édesanyját. „Amikor ilyeneket hallok, azt hiszem, hogy elájulok. Vajon még mennyi hazugságot fognak kitalálni az én szegény anyámról? És most már az apámat is beleteszik. Hát erre már nincs szó!” – nyilatkozta a TV2-nek. Tarjányi Péter biztonságpolitikai elemző is megszólalt a Rökk elleni vádakat illetően. A szakértő úgy véli, a hírt lehozó német lap információi alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy Rökk szovjet kém volt. „Abban a körben, ahol akkor ő színésznőként mozgott, biztosan voltak szovjet ügynökök. Lehet, hogy eggyel-kettővel beszélt is, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy ő jelentéseket készített és adott át a szovjet hírszerzésnek” – hangsúlyozta Tarjányi. 

Másodvirágzás 

Visszatérve Rökk kettétört karrierjére, a színésznő 1948-ban újra forgathatott, de korábbi filmes sikereit már nem tudta megismételni, ezért egy idő után elhatározta, hogy végleg a színpad felé fordul. Operettekben és musicalekben szerepelt Európa-szerte, a közönség pedig továbbra is rajongott érte.

„Bécs legnagyobb színházi sikere a Raymund színház Kék álarc című revüje. A főszereplő: Rökk Marika. A magyar származású revüsztár olyan közkedvelt Bécsben, hogy legutóbb, amikor beteg volt, a közönség az összes jegyet visszaváltotta – nem volt hajlandó mást megnézni” – olvasható az Esti Hírlap 1965. május 6-án megjelenő számában.

Azt követően, hogy Jacobyval szétmentek – de papíron még házasok maradtak –, Rökk újra szerelmes lett: tizenkét évig tartott fenn egy bevallása szerint leginkább a szexualitáson alapuló viszonyt. Miután Jacoby 1964-ben meghalt, másodszor is férjhez ment, választottja Fred Raul, egy magyar gyökerekkel bíró osztrák színész lett. 

Amikor Raul egészségi állapota megromlott, Rökk otthagyta a színpadot, hogy férjét ápolhassa. A férfi 1985-ben bekövetkezett halála után a színésznő visszavonultan élt a Bécs melletti Badenben, de időnként vissza-visszatért a színpadra, és egy filmben is feltűnt. 1992-ben, Kálmán Imre halálának 110. évfordulóján újra eljátszotta a Marica grófnő címszerepét. „Marika biológiai csoda: 79 évesen úgy dobálja a lábait, mint a rendező, Németh Sándor” – mesélte színésztársa, Kibédi Ervin a Somogyi Hírlap 1993. január 4-én megjelent számában. 

A televízióban 85 évesen szerepelt utoljára az egykori revüsztár – énekkel és tánccal. 2004. május 16-án hunyt el. Lánya bevallása szerint Rökk mindig csak nevetett a vele kapcsolatos híreszteléseken – amelyek alól soha nem tudta tisztázni magát.

Források:

Az Esti Hírlap 1965. május 6-án megjelent száma.

A Szinházi Élet 1933. február 26-án megjelent száma.

Ifj. Kokes Zoltán: Egy magyar szív – Rökk Marika 100 éve született. Prágai Tükör, 2013/6.

A Somogyi Hírlap 1993. január 4-én megjelent száma.

www.youtube.com; hvg.hu; Index - Kultúr; fidelio.hu; Blikk Rúzs

Kiemelt kép: Wikipedia / German Federal Archives

Nádudvari Péter