Tizenhárom éves unokatestvérét vette feleségül Edgar Allan Poe

–

A hányattatott sorsú, nevelőszülők gyerekeként felnövő Poe akkortájt találkozott először unokatestvérével, Virginia Clemm-mel, amikor az élete fontos fordulóponthoz érkezett. A szárnyait bontogató költőt két év szolgálat után leszerelték a hadseregből, majd kirúgták a West Point-i katonai akadémiáról is, ezek után pedig úgy döntött, hogy a jövőben csak az írással fog foglalkozni. 

Beköltözött Clemmék baltimore-i házába, ahol az unokatestvérével és annak megözvegyült édesanyjával, Maria Poe-val élt együtt. A költő és Virginia Clemm között szoros barátság alakult ki, a lány felnézett a fiatal férfira, aki elvitte magával hosszú sétáira és tanította is. A költő az élet nagy ajándékának tartotta, hogy a rokonaival élhet együtt: a nagynénje úgy bánt vele, mintha a fia lenne.

Ezekről az idilli évekről Poe az Eleonora című elbeszélésében is ír.

„Unokahúgom neve Eleonora volt. Mindig együtt laktunk, tropikus napfényben, a Tarka Fű Völgyében. [...] Magunkban éltünk, mit sem tudva a völgyön kívül eső világról – én, unokahúgom és édesanyja.”

(Edgar Allan Poe: Eleonora – Fóthy János fordítása)

A verseiből megélni próbáló, de folyamatosan anyagi gondokkal küzdő Poe egy idő után a próza felé fordult, és segédszerkesztői állást kapott a Southern Literary Messenger című folyóiratnál, ezért el kellett költöznie Clemméktől. Úgy tűnt, rendeződnek a körülményei, de rövid idő után elbocsátották a laptól iszákossága és megbízhatatlansága miatt. (A családjában nem csak neki voltak alkoholproblémái, a bátyja halálát néhány évvel korábban szintén az ital okozta.)

Poe attól való félelmében is ivott, hogy meg kell majd szakítania a kapcsolatot az unokatestvérével, mert a rokonok között híre ment, hogy szeretné elvenni a lányt, és volt, aki ezt érthető módon nem nézte jó szemmel. A kétségbeesett költő szenvedélyes hangú levelekkel bombázta nagynénjét.

 „Elvakítanak a könnyeim, miközben ezeket a sorokat írom, már egy órát sem kívánok élni. Tudod, hogy szenvedélyesen szeretem Virginiát. Nem tudom szavakkal kifejezni azt a heves rajongást, amit a drága kis unokatestvérem – saját kedvesem – iránt érzek. [...] Gondolod, hogy bárki jobban tudná őt szeretni, mint én?”

A lánynak pedig ezt írta: „Szerelmem, [...] drága kis feleségem, jól gondold meg a döntésed, mielőtt összetöröd unokatestvéred, Eddie szívét.”

Két esküvő

Az elkeseredett Poe visszaköltözött Baltimore-ba, és gyorsan oltár elé vezette Virgina Clemm-et, aki a frigy megkötésekor mindössze tizenhárom éves volt.

Az elsőfokú unokatestvérek egybekelése nem volt szokatlan akkoriban, ilyen fiatalon férjhez menni viszont rendkívüli ritkaságnak számított, de az anya, Maria Poe megadta az engedélyt a házasságra.

A párnak két esküvője is volt: az elsőt titokban tartották meg Baltimore-ban, a másodikra pedig egy nyilvános szertartás keretein belül került sor Richmondban.

A költő többször is hazudott menyasszonya életkoráról, nem szerette volna, ha kitudódik, hogy egy gyereket vesz feleségül, a hivatalos dokumentumokban például az szerepelt, hogy Virginia Clemm huszonegy éves volt a házasságkötéskor.

A visszaemlékezések szerint viszont mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy Poe nem mondott igazat felesége korát illetően, ugyanis Virginia Clemm „gyermeki viselkedésű és megjelenésű” volt, és az iskolában, ahová a házasságkötés után alkalmanként vitték, „ugyanolyan gyermeknek tűnt, mint bármelyik tanuló, hintázott és ugrókötelezett a társaival.”

Poe sokakkal ellentétben úgy vélte, a korkülönbség nem jelent problémát a kapcsolatukban – főleg azért, mert neki is gyermeki lelke van. Ez tükröződik a felesége emléke által ihletett Lee Annácska című versében is.

Gyermek volt s gyermek voltam én
Lee Annácska meg én
De Szerelmünk több volt mint szerelem
tengerpart bús mezején
Irigyeltek még az angyalok is
fenn a felhők tetején.

(Edgar Allan Poe: Lee Annácska – részlet)

A párnak nem született gyereke. Arról, hogy volt-e köztük szexuális érintkezés, megoszlanak a vélemények. Joseph Wood Krutch amerikai író és Marie Bonaparte francia pszichoanalitikus azt állították, Poe impotens volt, és nemcsak a felesége, hanem más nők iránt sem érzett nemi vágyat. Sokak szerint Poe inkább testvéreként mint nőként tekintett Virginia Clemm-re, amit az is bizonyíthat, hogy a költő a lányt leveleiben Sisnek vagy Sissynek nevezte.

Vannak, akik úgy vélekednek, hogy Poe Eleonora című novellája viszont arra utal, mégis volt szexuális érintkezés a költő és felesége között. Ebben a művében – amely visszaidézi a Clemméknél töltött idilli éveket – Poe ugyanis arról így, hogy együtt nő fel két unokatestvér egy gyönyörű völgyben, és közösen fedezik fel, majd élik meg a szerelmi vágyat. 

„Unokahúgom neve Eleonora volt. Mindig együtt laktunk, tropikus napfényben, a Tarka Fű Völgyében. [...] Magunkban éltünk, mit sem tudva a völgyön kívül eső világról – én, unokahúgom és édesanyja. [...] Ebben a völgyben kóboroltam én Eleonorával kéz a kézben tizenöt éven át, mielőtt szívünkbe költözött a szerelem. Élete harmadik és az én életem negyedik lustrumának vége felé történt, hogy egymást átölelve ültünk a kígyószerű fák alatt és a Csönd Folyójának vizében képmásunkat néztük. Több szót már nem is ejthettünk ennek az édes napnak további során. És még a holnapról is alig szóltunk pár félénk szót. Felidéztük Erósz istent a habokból, és most éreztük, hogy felgyújtotta bennünk ősapáink tüzes lelkét. Mindent elárasztott a fajtánkat századok óta jellemző sajátos szenvedély és vele azok az ábrándok, amelyekről fajtánk ugyancsak hírhedett volt, és együtt lázas gyönyört leheltek a Tarka Fű Völgyébe.”

(Edgar Allan Poe: Eleonora – részlet)

„Odaadó férj”

A visszaemlékezések szerint Poe és Virginia Clemm házassága a nehézségek ellenére – például az anyagi problémák és a költő állítólagos kapcsolatai más nőkkel – boldog és bensőséges volt. George Graham lapszerkesztő és kiadó „odaadó férjként” jellemezte Poe-t, a felesége pedig az egyetlen ismert versében, egy Valentin-napra írt költeményben a következőt írta neki: „Örökké veled akarok vándorolni. Kedvesem, az életem a tiéd.”

A pár kapcsolatának Virginia Clemm betegsége vetett véget: a lány 1842-ben tuberkulózist kapott, a költőt pedig nagyon megviselte, hogy szenvedni látja feleségét. Ám a gyötrelmes időszak sikereket is hozott Poe-nak: 1845-ben született meg a legismertebb és sokak szerint legjobb verse, A holló.

Pásztor Árpád író, újságíró a Vasárnapi Újság 1914. február 1-i számában megjelent írásában így képzelte el a kultikus költemény megjelenésének fogadtatását a költő családjában:

 „– Van pénz… Tíz dollár! – büszkélkedett, ujjongott, nevetett a nagy gyerek – Eddie  [...] 

Majd 'a kis, törékeny termetű, kék szemű, fekete hajú Virginia eléje futott, a nyakába csimpaszkodott. Kint kemény tél volt, a ház mögött az erdőt belepte a zúzmara, a kis kert virágágyai fölött sima, egyenletes, mindent ellepő hó. Leültek a nagy asztalhoz, s valahol egy sarokban odadobva hevert az Evening Mirror... – Tudod, Sissym, – mondta Poe feleségének, – azért a versért kaptam, amit Philadelphiában, a kis kertben irtam a fa alatt... És Sissy pajkosan kiabálta: – Nevermore… Nevermore.. Mrs. Clemm pedig csendesen megjegyezte: – Eddie, talán ez a legszebb versed…”  

Virginia Clemm öt évnyi küzdelmet követően 1847-ben, huszonöt éves korában elhunyt. Poe csak két évvel élte túl feleségét, halálának körülményei zavarosak és rejtélyesek, a halotti bizonyítványa és az orvosi kartonja is eltűnt. Szeretett Virginiája hektikus életének egyetlen kapaszkodója volt.

„Ha nem vagy te [...] az utolsó nagy csalódásomkor elvesztettem volna a bátorságomat. Te vagy most az egyetlen, aki arra ösztönöz, hogy megküzdjek ezzel a borzasztó, hálátlan élettel” – írta neki egyszer.

Források: Edgar Allan Poe: Lee Annácska – részlet, Babits Mihály fordítása, Edgar Allan Poe: Eleonora – részlet, Fóthy János fordítása, a Vasárnapi Újság 1914. február 1-i száma, valamint: themillions.com, katherineluck.medium.com, 24.hu

Kiemelt képünk forrása: Wikipedia/ eapoe.org; Wikipedia/ National Archives at College Park

Nádudvari Péter