A fogyókúra okozta a vesztét, pletykálta Budapest – Lábass Juci primadonna szomorú története

–

A hírnév hozománya igazából nem sokat változott a húszas évekhez képest. Lábass Juci operetténekesnőt például, aki a kor egyik nőideálja volt, szőrme- és cipőkészítők ostromolták, hisz a pesti dámák ízlését erősen befolyásolta, mit viselnek a példaképeik. Lábass rendszeresen szerepelt a címlapokon, az olvasók tudták, mit reggelizik (csak gyümölcsöt), hol él és kivel, és miféle szerelmes leveleket kap, és azt is, hogy a városban olykor látni lehet, amint elegáns Ford automobilján elsuhan. 

Ennél jóval szerényebb körülmények közt nevelkedett a zilahi születésű lány.

Apácák nevelték Szabadkán (ahová a család Erdélyből átköltözött az atya mérnöki munkája miatt). De mivel eléggé eltökélt volt, a szülei akarata pedig hajlítható, Budapestre jött színésznőnek: Rákosi Szidi színitanodájában képezték tízéves korától, ahová Gózon Gyula, Fedák Sári, Latabár Kálmán, Feleki Kamill és Honti Hanna is járt. (A hírneves tanodáról ITT meséltem.)

Rákosi Szidi fia, Beöthy László színházigazgató fedezte fel Lábass tehetségét, és 17 éves korában már az operettekre szakosodott Király Színházban léptette fel (elsőként a Buksi című operettben.) A szubrettszerepek után primadonnaként aratta sikereit a fiatal lány Beöthy színházaiban, a Király Színházban, a Magyar Színházban, a Népoperában és a Belvárosi Színházban. Vidéki turnéin prózai szerepeket is vállalt, és Korda Sándor filmrendező-producer némafilmekben kínált neki szerepeket. (Mindössze egyetlen hangosfilmben szerepelt Lábass korai halála miatt.)

Nem tartott soká befutnia: 21 évesen már sztár volt.

Abban a korszakban emelkedett fel, amikor színésznek lenni immár kiváltságot jelentett. Míg korábban a családok igyekeztek megakadályozni, hogy a gyerekeik komédiásnak álljanak, amely a léha, erkölcstelen élettel és a nélkülözéssel volt egyenlő a szemükben, a XX. század elejére inkább lehetősséggé vált a pálya a nagy kiugrásra.

Egymás után alakultak Budapesten a színházak, kabarék, varieték és mulatók, amelyek nemcsak kenyeret adtak a művészeiknek, hanem a sztároknak olykor mesés gázsikat is. Az operett, amelynek Lábass Juci ikonja lett, rendkívül népszerű volt. Ahogy Juhász Gyula írta: […] „ez a mi korszakunk éppen a líra, a gyors és színes impressziók, az újság és a mozi korszaka, és a mi egész életberendezésünknek, világfelfogásunknak, elfogultságainknak és kedvteléseinknek, de főleg idegeinknek legjobban az operett felel meg, amelyben megvan minden, ami mai »szem, szájnak ingere«: gyors perdülésű história, sok könynyed líra és muzsika, sok dekoratív cifraság és kevés komolyság. Ezekre vágyódik a mai publikum, amely még nem érett meg ibseni és hauptmanni mélységek szemléletére…”

A sztárok életével pedig immár a sajtó is részletesen foglakozott, virágzott a maihoz hasonló bulvárújságírás (amelynek a második világháború majd a kommunizmus pár évtizedre véget vetett, hogy aztán a rendszerváltás környékén feltámadjon). 

Lábass korán befutott, korán is házasodott

Először a nőügyeiről hírhedt, nála 15 évvel idősebb Rátkai Márton színésszel kelt egybe, 1918-ban. De nem sikerült jól a frigy, elváltak hamar, miután Rátkai két hét helyett két évig maradt Amerikában. Ezután Lábass megint szakmabélit választott: Szedő Miklós énekest, aki orvosból lett bonviván, azaz az operett hősszerelmese. Gyermekük nem lett, a szakmának éltek.

Ám Lábass Juci 1932. augusztus 24-én váratlanul meghalt. Hogy mi történt, nem tudni pontosan, a lapok sem adtak semmilyen magyarázatot, így elkezdődtek a találgatások.

Többféle teória létezett a tragédia okával kapcsolatban. Először is tudni lehetett, hogy a színésznőnek szívproblémái voltak, a balatonfüredi szanatóriumban is kezelték. (Ahol jól felizgatta magát, mert betörtek a szobájába és elvitték a táskáját, a bundáit, sőt, még az alsóneműjét is.) Valószínűleg egy gyors szívroham végzett vele azon az éjszakán, amikor a férje épp vidéken lépett fel, tehát egyedül tért nyugovóra a Múzeum utcai lakásban, miután hazament a moziból, ahol az édesanyjával néztek meg egy filmet. Másnap délben a szobalány találta meg a színésznő holtesttét – álmában érte a halál jelentette be a háziorvosa, és az orvosszakértő is igazolta állítását.  

De pletykálták azt is a városban, hogy öngyilkos lett, illetve mások a túlzásba vitt diétázást emlegették

Nem tudni, van-e igazság ebben, de tény, hogy Lábass gyerekkora óta elszántan küzdött a soványságért. Kosztolányi Dezső így emlékezett a színésznőre (az idézetet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet honlapján találtam): „Lábass Juci is körünkhöz tartozott. Húgom barátnője volt. Úgy emlékszem rá, mint vidám, fekete kislányra. Meglehetősen kövér volt, s már akkor fogyasztotta magát. Egyszer tejszínhabot hoztak be nálunk uzsonnára. »Jaj csak annyit ehetnék belőle – kiáltott – hogy elronthatnám vele a gyomromat, és örökre megutálnám!« Egyébként énekelt, táncolt is. Emlékeim között őrzöm egy kislánykori fényképét, mely táncosnőruhában castagnettával ábrázolja.” 

Kurucz Adrienn

Források: ITT, ITT, ITT, és ITT