–

Kezdjük az alapokkal!

Miért alakul ki a maszk miatt az akne, amit mostanában maszkénak is neveznek – a maszk és az akne, azaz pattanás szó összevonásából?

Jelentkezhet akkor, ha a bőr egyébként is hajlamos volt a pattanásokra, de sajnos olyanoknál is, akiknél eddig ez nem volt jellemző. 

Klasszikus értelemben az úgynevezett acne mechanicával állunk szemben, ami általában sportolóknál fordul elő, és leginkább a különféle sporteszközök dörzsölő hatására keletkezik

(ilyen sporteszköz a bukó-, illetve lovaglósisak pántja, símaszk, stb.).

Kialakulásában nagy szerepet kap a maszk szövete alatt kialakuló megváltozott pára és hőmérséklet, amelyek kiegészülnek a maszk és az arc állandó súrlódásával. Ezek egyenként is, de összeadódva pláne irritálják a bőrt, ez pedig a normális faggyútermelési egyensúly felborulásához vezethet, függetlenül attól, hogy milyen anyagú maszkot használunk. Ennek ellenére első lépésként mindig tiszta maszkot kell használni, ha lehet, akkor üveggyapot-menteset, pamutot vagy igazi selymet. Ha valaki elővigyázatosabb, nyugodtan tehet erre még egy erősebben szűrő maszkot is, de a lényeg, hogy a bőr a lehető legkímélőbb és mindig tiszta anyaggal találkozzon. Emellett érdemes odafigyelni, hogy a mosásnál kíméletesen járjunk el, mert az öblítő és a mosószerek is allergizálhatnak. (Az egyébként engem is érintő allergizált állapot már egy másik kategóriába tartozik, a későbbiekben erre is visszatérek még.)

Ha az allergiát ilyen módon ki is zárjuk, illetve minimalizáljuk az esélyét, akkor is megmarad a maszk okozta dörzsölés, a folyamatos fülledtség, nedvesség a bőr és az anyag között.  Amellett, hogy nem szellőzik a bőr, és felpuhul, a súrlódás miatt gyengül a természetes védőrétege is. Mikrorepedések alakulnak ki rajta, amelyeken keresztül sokkal könnyebben behatolnak ebben a környezetben a különféle baktériumok és persze a kosz is. A helyzetet pedig tovább rontja, hogy tél van, fűtött szobákban ülünk, kint hideg van, állandó a hőingadozás, ami még normálisnak mondható időkben is mindig próbára teszi a bőrt. Így nem csoda, hogy

mostanra a lakosság jelentős részénél megmutatkozik valamiféle probléma a kisebb-nagyobb pattanásoktól az állandó irritációig, vöröslő, viszkető, égő arcbőrig.

De nem csak a maszkne létezik!

Első kétségbeesésemben természetesen meghallgattam mindenki tanácsát, és majdnem mindent egyszerre bevetettem, amihez csak hozzáfértem. Bár kicsit javulni látszott a helyzet, a bőröm még mindig dermesztően nézett ki. Ekkor szerencsére megérkezett az életembe Hatvani Zsófia bőrgyógyász, aki a kapkodás meg mindenféle rétegek felkenegetésének abbahagyására, azaz tudatosabb hozzáállásra intett. Elmagyarázta, hogy mindenkinek más a bőrtípusa, így mindenkinél más válik be.

De volt ennél még sokkolóbb híre is számomra, miszerint a tünetek alapján nekem a nem is maszkném van, hanem – kapaszkodjatok meg – maszkitiszem!

A maszkitisz esetében az irritáció következtében alakul ki egy allergiaszerű bőrgyulladás. Ebben az esetben érdemes bőrgyógyászt felkeresni, mert speciális kezelésre is szükség lehet.

Amit bárki megtehet a bőréért, azaz: amit mindenkinek meg kéne tennie

A bőrgyógyász szakértő megerősítette, hogy a maszk okozta bőrproblémák a nőket általában jobban zavarják, de nemtől és kortól függetlenül mindenkinek érdemes tenni ellenük. Ehhez érdemes a legfontosabb dolgot tisztázni, mégpedig azt, hogy ha vízhiányos a bőrünk, akkor könnyen irritált lesz, valamint száraz, ráadásul fertőződhet. Itt jön el az a pont, amikor akkor a szegény bőr úgy érzi, most rögtön tennie kell valamit, hiszen ő azért felel, hogy megvédjen minket. Ahogy Zsófia mondja,

kétségbeesésében pedig egyetlen dolgot képes csinálni, tolja, termeli a faggyút veszett, zavarodott módon. Jönnek a pattanások szépen sorban, és mi meg a faggyú láttán rögtön tovább akarjuk szárítani szegényt, gondolva, hogy a zsír ellen csak az használ.

Ez nagyon nagy tévedés, úgyhogy most következzen a szakember szerint is helyes rutin!

Először is naponta kétszer alaposan le kell tisztítani az arcunkat, nyakunkat, dekoltázsunkat, de nem szappannal vagy szárító, alkoholos, savas tonikokkal. Erre a célra a legjobb, ha valamilyen habzó, sav nélküli arclemosót használunk. Szárazabb bőr esetén pedig nem szabad félni a krémállagú vagy zselés lemosóktól sem! A lényeg, hogy rendszeresen tisztuljon meg a bőr, és lélegezni tudjon! Amikor ezzel készen vagyunk, akkor a bőrünknek megfelelő, bár a lehető legkevesebb kozmetikum használata javasolt. Elég, ha csupán egy jó minőségű, érzékeny bőrre való hidratálót kenünk fel a megtisztított részekre, ezzel a segítségért kiabáló alsó rétegek felé küldve a hiányzó vizet. Nem kell gigantikus mennyisséggel újra eltömíteni minden pórust, inkább többször vékonyabb, a bőr által befogadható mennyiséget tegyünk rá. A maszk felvétele előtt is érdemes vékonyan hidratálni és megvárni, amíg beszívódik, majd utána helyezni fel, végül nem macerálni a maszkot (bár ez nagyon nagy kihívás, tudjuk).

A bőrgyógyász szakértő kiemeli, hogy a ma olyannyira divatos, megannyi réteget egymás után használó technika inkább dolgozik a bőrünk ellen, mint érte.

Egy-egy kezelés alkalmával persze jót tesz, főleg, ha szakember végzi a bőr felmérése után, de ha rendszeresen tesszük, akkor még jobban fullasztjuk a bőrt.

Amit még tehetünk – és mindenképp tennünk is kell – a további, más jellegű irritáció és a hosszú távú egészség érdekében, hogy minimum 25 faktoros fényvédelmet biztosítunk az arcunknak még télen is. Ha a hidratálónkban nincs fényvédő, akkor mindenképp mehet egy réteg, ha lehetséges, fizikai fényvédős krémből. (A fizikaiban a szemcsék nem épülnek be a bőrbe, hanem annak felületéről verik vissza a napfényt, míg a kémiai beszívódik, és hosszabb távon endokrinfolyamatokat indíthat be.) Amit még – egyes esetekben – érdemes használni, az a faggyútermelést csökkentő krém, amely segít megnyugtatni a bőr már említett pánikhangulatát a maszk alatt.

Tilos viszont az érintett területek sminkelése, mert ezzel óriási segítséget nyújtunk a kórokozóknak, és fullasztjuk tovább a vízért, friss levegőért esedező bőrünket.

Aki viszont ragaszkodik az alapozóhoz, annak legfeljebb egy érzékeny bőrre való CC- vagy BB-krémmel érdemes próbálkoznia. (A szemet és környékét óvatosan, de meg lehet lőni valami szép sminkkel, ha vágyunk rá ebben a béna maszkos, mackóruhás, lefátyolozott világban.)

Ha mindezeket betartjuk, akkor is marad még pár feladtunk. A legfontosabb a rendszeres mozgás a szabad levegőn, legyen az csak sima séta egy olyan helyen, ahol nincs sok ember, és meg lehet válni egy időre odakint is a maszkoktól. Csodát tesz mentálisan és a szervezetünk egészével.

Ha már a mentális résznél és a türelemnél tartunk…

Hatvani Zsófia azt mondja, nem csak a tél sara, hogy mostanra különösen sok ember szenved a maszkitisztől vagy maszknétól. Sokkal inkább egy összetett lelki jelenséget lát benne: ahogy ő fogalmaz,

nagyjából mostanra fogyott el az emberek türelme, mentális tartaléka. Ennek bizonyítéka az is, hogy nemcsak a maszk alatti területek problémáival keresik fel, hanem például sokan jönnek hajhullás miatt.

Ő maga azt vallja, hogy a bőrgyógyászati problémák esetében nem kizárólag a külső jeleket, az esetleges belső problémákat, hanem a lelket is érdemes kezelésbe venni, mintegy holisztikusan szemlélni az egész embert, mert csak akkor lehet tartós eredményeket elérni.

Végül, de nem utolsó sorban arra kéri a kedves érintetteket, hogy amennyiben be is tartják a fenti tanácsokat, akkor se várjanak azonnal csodát, ne kapkodjanak hetente más termékek után, hanem türelemmel várják ki azt az öt–hat hetet, amíg megoldódik a probléma. Van, hogy két–három hét után már látszik a javulás, de ahogy a léleknek, úgy a bőrnek is időre van szüksége, hogy magához térjen a sokkból. Ha pedig ennyi idő elteltével sincs javulás, akkor tényleg szakszerű segítséget kell kérni!

De a legfontosabb feladat mostanában mégis az, hogy valamiben maszk nélkül is nyugalomra tudjunk lelni: finoman tisztítani és hidratálni a lelket és a bőrünket egyaránt!

Marossy Kriszta

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Anna Gorbacheva