„Calm down”

Az ominózus videóban öt iráni lány látható. Laza felsőben, bő nadrágban, fedetlen hajjal táncolnak Rema és Selena Gomez Calm Down című dalára, amit a táncoktatójuk tett közzé az Instagramon. A videó villámgyorsan elterjedt mint a bátorság és az ellenállás szimbóluma, pláne, hogy a publikálás pont nemzetközi nőnapra esett.

Iránban a törvények szerint a nőknek tilos nyilvánosan táncolniuk, kötelesek kendővel takarni a hajukat és bő ruházatot viselni, ezért a videó egyértelműen provokációnak minősült a hatóságok szemében.

A videó közzététele után épp ezért azonnal hajtóvadászat indult a lányok ellen Ekbatanban, egy Teherántól nyugatra fekvő városban.

Két nap után új videó, felsőbb nyomásra

A videót gyorsan eltávolították a hatóságok, a lányokat két napra őrizetbe vették, és arra kényszerítették őket, hogy készítsenek egy felvételt, amelyben nyilvánosan megbánják tetteiket és bocsánatot kérnek. Egy, az állítólagos bocsánatkérős videóból készült képernyőfotón a lányok már hidzsábot és a testüket tetőtől talpig beborító bő ruházatot viseltek. Nem tudni, mi történt a lányokkal a fogva tartásuk alatt, de ahogy Mahsza Amini példája és sok kiszivárgott hír is igazolja, nem ritka sem a gyilkosság, sem a nemi erőszak a fogva tartott iráni nők esetében. Hogy a bocsánatkérő videó valóban megszületett-e, hogy a képernyőfotón szereplők valóban azok a lányok-e, arról nincs biztos információ és arról sem, hogy mi történt velük, amíg el voltak zárva a világ elől.

Épp ezért végtelenül megrázók ezek a #DanceForIran táncos videók, amelyek azóta a Twitteren és a TikTokon terjednek. Első blikkre semmi különleges nincs bennük, hiszen csak egy szokásos TikTok táncos trendnek tűnik: nők táncolnak rajtuk, és kész. De ha tisztában vagyunk a háttérrel, hogy mégis mit vállalnak egy ilyen videó közzétételével, máris szinte érezni a súlyát.

Az iszlamista hatalom semmilyen eszköztől nem riad vissza. Nemrégiben robbant a botrány, miszerint több ezer (!) diáklány megmérgezésének gyanúja miatt tartóztattak le pár embert. A rezsimnek nem érdeke, hogy a nők tanuljanak, hogy szabadok lehessenek, ott tiporják lábbal a jogaikat, ahol csak bírják. De minél durvább eszközökhöz nyúlnak, annál erősebb az ellenállás.

Nem Iránban táncoltak először a szabadságért

A huszadik században a feketék egyenjogúságáért megannyi táncos performance-t adtak már elő, de eleinte maga a demonstráció nem volt nyílt, sőt.

A rabszolgaság időszakában gyakran használtak fekete táncosokat arra, hogy a fehér embert szórakoztassák. Ám az előadott koreográfiák nem egyszer „belső üzeneteket” rejtettek, amelyeket a fehérek észre se vettek, de az esetleg jelenlévő rabszolgák számára erőt adhattak.

Aztán a huszadik század második felében és a kétezres években is egyre többen, immáron világszerte éltek a tánc eszközeivel, ily módon lépve fel általában az egyenjogúsággal kapcsolatos igazságtalanságok ellen.

Nem mindegy, milyen ügy mellett táncolsz, és mit

A pandémia idején több ilyen tiltakozáshullám is elindult, például új-zélandi oltásellenesek az ősi maori haka tánccal tiltakoztak az oltás kötelezővé tétele ellen. Ám a kulturális kincsnek számító ősi harci táncot nem lehet ám akármire használni, a maori törzs elítélte és kifejezetten kérte, hogy a tüntetők hagyjanak fel a törzsi tánccal. Azzal magyarázták, hogy a törzs számos tagja hunyt már el különböző járványokban, ezért ők inkább az oltásra bátorítanák az embereket, így nem helyénvaló az ő táncukat felhasználni a vakcinaellenes uszításra. 

Igazi új lendületet viszont a Black Lives Matter mozgalom adott a műfajnak. 2020-ban, George Floyd meggyilkolása után, a feketék egyenjogúságáért zajló tüntetéseken számos csoportos és egyéni koreográfiát adtak elő. A rendőri sorfalak előtt táncoló demonstrálók hang nélkül is elementáris erővel bírnak.

Miért választják egyre többen a demonstrációnak ezt a formáját?

A Black Lives Matter-tüntetések alatt tánccal tiltakozók egyike így nyilatkozott:

„Azon túl, hogy a tánccal a tiltakozásunkat fejezzük ki, az érzéseinket is beletesszük, így tánc közben lehetőségünk van gyógyulni is.”

Az Iránban az elmúlt fél évben történtekkel ebben, ebben és ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben.

Forrás: ITT, ITT, ITT és ITT 

Kiemelt képünk forrása: Twitter / Iran International English

Szabó Anna Eszter