–

Mahsza Amini nem az első nő volt, akit az iráni erkölcsrendészet azért vegzált, mert nem tartotta be a kötelező hidzsábviselésre vonatkozó rendeletet – ő az volt, akinél a legtovább ment, egészen a gyilkosságig. Mondhatjuk, hogy a 22 éves kurd lány – aki pénteken töltötte volna be a 23. életévét, és családjával épp rokonlátogatásra érkezett Teheránba, amikor letartóztatták – egy mozgalmat képviselt azzal, hogy látni engedte a haját.

A mozgalmat pedig a New Yorkban élő iráni újságíró és aktivista, Maszih Alinezsád indította el, aki 2014-ben létrehozott egy Facebook-oldalt My Stealthy Freedom (A titkos szabadságom) néven iráni nők számára, hogy mutassák meg a kendő alatt elrejtett hajukat. Az oldalt pillanatok alatt több ezer nő követte be, és osztotta meg a képét rajta, az évek alatt pedig ez a tömeg csak egyre nagyobb és egyre hangosabb lett: már nem érte be pusztán a virtuális lázadással, és ha az utcán valakit retorzió ért azért, mert nem viselte a hidzsábot, vagy csak lazán hordta, telefonfelvételt készített arról, hogyan viszik el a hatóságok, vagy hogyan inzultálják átlagemberek (férfiak). Ezt mutatta be a Légy a hangunk! című dokumentumfilm, amelyről tavaly számoltunk be ITT, amikor a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon játszották.   

Mahsza Amini akár számíthatott is arra, hogy a tette következményekkel járhat, hiszen már számtalan nőt hurcoltak börtönbe emiatt, és az ország jelenlegi miniszterelnöke, Ebrahim Raiszi augusztusban még szigorított is a rendeleten. (Raiszi elődje, a korábbi kormányfő Hasszán Rouhani még enyhítést ígért, de őt aztán nem választották újra, és egy szigorúbb iszlamista kormány követte a hatalomban.) Az azonban vélhetően még az erkölcsrendészetnek sem volt célja, hogy halálra verje, hiszen amikor kómába esett, és kórházba szállították, ahol már nem tudtak segíteni rajta, a hivatalos reakció az volt, hogy halálát bizonyára hirtelen szívmegállás okozta. (A család természetesen azonnal reagált: Amininek semmilyen betegsége nem volt, ami ezt indokolná, a kormány hazudik – nyilatkozta az apja.)

Tüntetők Németországban Mahsza Amini képével - Forrás: Getty Images/Ying Tang/NurPhoto

A túlkapás ráadásul nem megerősítette, hanem épp ellenkezőleg, csak gyengíti a hatalmat, mert a nyomában tíz napja zajlanak tüntetések az országban, amelyeket a kormány már csak erőszakkal tud kezelni. A hétvégi beszámolók szerint eddig 35-en vesztették életüket a tiltakozók közül amiatt, hogy a rendőrség éles lőszerrel támad a demonstrálókra, és több mint hétszáz tüntetőt letartóztattak.

Mahsza Amini saqqid-i temetése is tüntetésbe fulladt, a tüntetők azt skandálták: „Halál a diktátorra!”.

A megmozdulásokat látva az Európába kivándorolt irániak is utcára vonultak: a hétvégén Stockholmban több ezren tüntettek. „Annyira sajnálom, hogy nem lehetek a testvéreimmel, akik egy diktatúrával néznek farkasszemet és kilenc napja harcolnak rendületlenül” – nyilatkozta az Euronewsnak egy mérnökhallgató, Roya Abdi, aki jelen volt a tömegben. Persze a fent említett dokumentumfilm (Légy a hangunk!) rendezője, Nahid Persson is felvonult, mivel ő is Stockholmba emigrált, és rövid videót tett közzé a Twitteren, hogy megmutassa, milyen sokan állnak mellettük (ITT lehet megnézni). Svédországban a 2021-es statisztikák szerint 83 ezer iráni származású bevándorló él, és ezzel az egyik legnépesebb etnikai kisebbséget alkotják. 

Amikor négy nap van hátra az eddigi életedből – Rácz András történész írása az oroszországi mozgósításról

WMN Ügy – 2022. szeptember 26. – WMN

 

De nemcsak ott, hanem Párizsban is zajlott egy demonstráció szombaton a Place du Châtelet-n, ahol elsősorban az iráni vallási vezetőt, Ajatollah Ali Hámeneit támadták – hiszen ő is felelős a legszigorúbb előírások betartatásáért. (Itt kell megjegyezni, hogy a hidzsáb – mely az egész fejet és testet elfedő fekete színű lepel – Iránon kívül most csak a tálibok uralma alá vont Afganisztánban kötelező még.) De

a francia fővárosban megjelentek már azok a hangok is, melyek európai politikai vezetőkön – itt konkrétan Emmanuel Macron elnökön – kérik számon, amiért nem adnak ki hivatalos nyilatkozatot az iráni kormánnyal szemben, és nem avatkoznak közbe.

A mozgalom szellemi „anyja”, Maszih Alinezsád szintén erre szólít fel szenvedélyes videóüzenetében, melyben a nyugati világ összes női politikusát (és külön Ségolène Royal baloldali politikust, volt first ladyt) arra kéri, hogy álljanak ki az iráni nők mellett, és ne legitimálják az iráni kormányt azzal, hogy hivatalos látogatást tesznek ott, esetleg még „a helyi szokásokat is tiszteletben tartva” kendőt vesznek a fejükre. Ezzel ugyanis – mondja Alinezsád – az iráni nők harcát hazudtolják meg, és vetik vissza az eddig elért eredményeket.

„Emlékszem, amikor régebben erre kértelek benneteket, azt mondtátok, hogy nagyobb problémák megoldása érdekében teszitek ezt. Látjátok most már, mennyire »kicsi« ez a probléma? Egyetlen kis textil azt válthatja ki, hogy egy nőt megölnek miatta! És blokkolják az internetet Iránban, hogy akadályozzák a tiltakozókat” – mondja.

„Eljött a ti időtök! Készítsetek videót! […] Gyászoljátok meg Mahszi Aminit, és mutassátok meg a híveiteknek!

[…] Ismerjétek el, hogy hibáztatok, és ígérjétek meg, hogy nem viseltek többé hidzsábot gyilkosok kedvéért. De mindenekelőtt: ne legitimáljátok gyilkosok hatalmát!”    

Alinezsád harca kezdettől veszélyt jelent saját magára (még a távolban is), és mindazokra, akik kapcsolatba kerülnek vele, vagy a követőivé válnak. Az elmúlt hetekben láthattuk, pontosan mekkora veszélyt. De ha nem vívnák ezt a harcot, akkor elfogadnák, hogy elnyomásban és terrorban éljenek, ez pedig nem opció számukra – és nem lehet közömbös senkinek, aki akár csak töredékét is megtapasztalta már annak, mit jelent az emberi szabadságjogok korlátozása.

Források: ITT, ITT és ITT

Forrás: Getty Images/Sean Gallup

Gyárfás Dorka