I.

Zöldséges–zöldfűszeres sajtkrém

Imádok enni. A mai napig emlékszem életem első igazán finom paradicsomsalátájára. Ecet nélkül, reszelt fehér sajttal készült. Ő előétel volt, én meg fiatal és bohó, aki nem tudja, mi a jó. Megettem egy medvével töltött biciklit utána – de ma már tudom, hiba volt, inkább belőle kellett volna dupláznom.

Gasztronómiai kalandozásaim kezdetének első komoly akadálya volt ő. Paradicsomsalátát készíteni könnyű, az igazi kihívás a hozzáillő sajt megtalálása! Kutatásom első hét (!) éve a mindig ugyanolyan kecskeízű feták csapdájáról szólt. Majd rátaláltam az igazira, a jól kenhető Fitakira. Kecskementes és krémes. Szerelem volt első evésre!

Azóta a baráti tapasozások slágere. Ideje, hogy a nemzetközi siker útjára lépjen.

Hozzávalók:

  • 1 nagy Fitaki sajt
  • mérettől függően öt–hét JÓÍZŰ paradicsom (nem a szupermarketpiros!)
  • ízlés szerint, nem túl markáns ízű zöldségek: paprika, karalábé, retek, stb
  • ízlés szerint saláták: saláta, jégsaláta, ruccola, madársaláta stb...
  • ízlés szerint FRISS zöldfűszerek (mértékkel): bazsalikom, zsálya, oregánó, kakukkfű, stb...
  • snidling (metélőhagyma)
  • frissen őrölt bors
  • olívás szárított paradicsom
  • ízlés szerint két–három evőkanál tökmagolaj (extra szűz olíva, vagy a szárított paradicsom olaja is jó)

Elkészítése:

Nem túl apróra felkockázom a paradicsomot, a szárított paradicsomot és a zöldségeket. Bekapható falatokra vágom a salátákat, felaprítom a fűszereket és a snidlinget.

Beleteszem egy nagyobb edénybe a sajtot és a zöldségeket. A levét is az edényben hagyom.

Az egészet megborsozom, villával összekeverem.

Itt megállok, mert egy gyönyörű piros-fehér-zöld krém látható a tálban. Ideális igényes vendégek felbukkanásakor, akik a művészi összhatást is pontozzák. Nálam viszont az íz fontosabb, úgyhogy folytatom.

Hozzáöntöm a tökmagolajat. (Ez lehet „ízlés szerint” is, vagyis mindenki annyit önthet magának az asztalnál a salátába, amennyit szeretne.)

Figyelem, sózni nem szabad, sós sajttal készül!

Ha egy éjszakára állni hagyom, az ízek jobban összeérnek, de frissen is finom. Fogyasztható mindenféle péksüteménnyel, pirítóssal, pitával, zöldséghasábokkal és önmagában is. Könnyű fehér bor és rozé mellé is ajánlott.

II.

Zaziki

Sokan ismerik ezt tzatzikinek, dzadzikinek, cacikinek, de hadd ne kezdjek etimológiai fejtegetésekbe, mert a Földközi-tenger mentén mindenütt eszik, és a lényeg úgyis az, hogy finom legyen. A minősége három fontos összetevőn alapszik. A krémen, ami az egész állagát meghatározza, az olívaolajon és a fokhagymán, amiből a túl kevés és a túl sok sem jó.

Hozzávalók:

  • 2 db nagyobbacska uborka
  • 7 dl igazi görög joghurt vagy jó minőségű tejföl
  • 1 db citrom
  • 3 evőkanál jó minőségű (nem túl keserű) extra szűz olívaolaj
  • 2 kisebb fokhagyma
  • só és bors

Elkészítése:

Lereszelem az uborkát (ízlés szerint előtte meghámozható), majd kinyomkodom a levét.

A fokhagymanyomón átpréselem vagy apróra vágom a fokhagymát.

Egy edénybe beleöntöm a kinyomkodott uborkahúst, a tejfölt/joghurtot és a fokhagymát.

Ízlés szerint friss citromlével, olívával, sóval és borssal ízesítem, jól összekeverem.

A citrom frissebbé, az olívaolaj krémesebbé teszi, de mindkettő ízesíti. Ha a fokhagymát igazán érezni szeretném, egy éjszakára a hűtőben hagyom, azalatt összeérik. Fogyasztható mindenféle pirított vagy natúr péksüteménnyel és könnyű fehér vagy rozé borokkal.

III.

Hamis svédgomba saláta

Azért hamis, mert egyszer nem kaptam gombát, de kibírtam nélküle, és úgy is elkészítettem a szószt. Finom lett, rájöttem, hogy nem is kell a gombával piszmogni. Sőt, a paradicsomhámozással sem: késsel bemetszeni, forró vízbe dobni, héjat lerántani, csumát kivágni... mind lassú és idegesítő feladat, főleg amikor már mindenhol lehet kapni remek olasz (darabos) paradicsomkonzervet. Ekkortájt kerestem a családi erőspaprika-krém (=házi Piros Arany) békés felhasználását, de nem találtam olyan jónak, mint a gulyáskrémet. Együtt használom őket. Amikor külföldön éltem, időnként életet mentettek. A segítségükkel képes voltam felidézni a hazai ízeket.

Ha klasszikus szakács–Superman lennék, biztosan nem főzhetnék velük, ám csak egy egyszerű csávó vagyok, aki szereti a hasát. Olyasfajta, aki borkorcsolyákat készít, mert fontos neki, hogy jól felhízlalva kezdhesse el a rendszeres, éves böjtjét.

Hozzávalók:

  • 1 db nagyobbacska póréhagyma
  • 0,5 l olasz paradicsomszósz
  • 1 db kicsi sűrített paradicsom (konzerv)
  • 2 dl szójaszósz
  • 3 evőkanál olaj
  • 3–4 evőkanál méz
  • 2 db közepes méretű fokhagyma
  • 1 db babérlevél
  • 1 dl száraz fehér bor
  • házi paprikakrém (vagy Piros Arany)
  • gulyáskrém
  • só és bors

Elkészítése:

Felszeletelem a póréhagymát (kevésbé csípős, mint a vöröshagyma).

Megdinsztelem az olajon sóval, borssal és fehérborral.

Hozzáadom az apróra vágott fokhagymát, a szójaszósz felét és a babérlevelet.

Két perccel később belekeverem a paradicsomot.

Ízlés szerint dúsítom a házi paprikakrémmel (Piros Arannyal), gulyáskrémmel, valamint a maradék szójaszósszal, sóval és borssal.

Kis lángon hagyom egyet rottyanni, mézzel édesítem.

Természetesen csípősen is el lehet készíteni, sőt akár fél kiló champion gombával is. A lényeg, hogy ne valami leveses izét kapjak, hanem egy fűszeres és olajos krémet, amit könnyen kenhetek vagy tunkolhatok mindenféle kenyérrel, baguette-el, pitával, illetve jócskán töltögethetem hozzá a bort vagy a fröccsöt.

IV.

Mozzarella–paradicsom

Olasz nevén, caprese-ként is ismerik. Általában szeletelt mozzarella és paradicsom egymásra fektetve, némi bazsalikommal díszítve, extra szűz olívaolajjal és/vagy balzsamecettel megöntözve. Ez az egyszerűbb, salátaverzió.

Bonyolultabb, ha fokhagymával dúsított olívával öntöm le, sózom, borsozom és egy éjszakára a hűtőbe teszem. Jobb, ha a fokhagymás olaj ellepi. Nem lesz olyan szép, mint a friss, de sokkal jobb az íze, mert a paradicsom levet ereszt. Tálalás előtt érdemes friss bazsalikommal díszíteni.

Vannak, akik balzsamecetet is adnak hozzá, de én nem szoktam. Ez nem saláta, hanem egy finom fokhagymás-paradicsomos sajt, tunkolni való lével.

Két mozzarellához négy–öt nagyobb, jóízű paradicsomot, öt–hat evőkanál olívaolajat, három gerezd fokhagymát és nyolc bazsalikomlevelet számolok, valamint sót és borsot teszek hozzá.

A fokhagyma miatt elképesztő mennyiségű innivalót kíván. Ami az olajat is segít felszívni. Ideális kombináció, ugye? Ha hozzágondolok még valami kis péksüteményt, máris az éhhalál kerülget...

Jó étvágyat!

Takács Krisztián