Nem bírod a hőséget? Íme, a mentőöv: sütőben sült palacsinták!
Szalonnás ugnspannkaka és tonkababos dzsembori recepttel
Hiába a nyári meleg, enni még mindig muszáj, a konyhában, a forró tűzhely mellett rostokolni azonban kész kínszenvedés. Így amikor bedobtam a kollégáimnak, hogy tudok ám két olyan palacsintareceptet, amit sütőben is meg lehet csinálni, és mindössze két mozdulatot igényel a szakács részéről, azonnal izgatottan felcsipogtak: kérik, kérik! Jöjjön hát a dutch baby és a kissé áthallásos, ám igen finom svéd ugnspannkaka! Fiala Borcsa írása.
–
„Nah, that’s too much trouble”
Az egyik kedvenc képregényem Bill Watterson Kázmér és Hubája, megvan az összes kötete, amely megjelent Magyarországon. Rendszeresen szoktam lapozgatni, mindig felvidítanak a szenvedélyesen rosszcsont kisfiú és játék tigrise kalandjai. Imádom Kázmérka csavaros észjárását, az a pár kockából álló történet pedig, amin Kázmér palacsintát készít, majd rögtön az elején meglátja a megoldást, hogyan lehetne leegyszerűsíteni a hosszas főzést (úgy, hogy nem egyesével süti meg a húsz palacsintát, hanem bezuttyantja a tésztát egy lábasba, és egyben főzi meg), gyakran eszembe jut a konyhában állva.
Főleg ilyen rohadt melegben.
Mert ahhoz aztán igazán önfeláldozó anyának kell lenni, hogy egy teljes órát rostokoljak a forró tűzhely mellett a tetőtéri lakásomban kánikula idején, mire elkészül annyi palacsinta, ami jóllakatja a kakukkfióka-étvágyú gyerekeket. Ám mielőtt felháborodnátok, hogy minek szül az ilyen, ha ennyire sem képes, mindenkit gyorsan megnyugtatok: önfeláldozó vagyok, de hülye nem.
És az az igazság, hogy Kázmérka módszere nemcsak hogy működik, de több országban is régi hagyománya van.
Szóval ha te is szívesen letudnád a palacsintasütést három mozdulattal, akkor mondok is gyorsan két remek receptet, amivel összesen kétszer egy perc feladatod lesz, az eredmény pedig majdnem olyan, mint a nálunk is széles körben ismert lapos palacsinta. Mondom, majdnem, de azt is sebesen hozzáteszem, hogy a kisebbik gyerekem minden zokszó nélkül belapátolta mind a dutch babyt, mind a svéd ugnspannkakát úgy, hogy nála rugalmatlanabb ízlése, legalábbis ami a gasztronómiát illeti, szerintem senki másnak nincs.
Dutch baby
Lássuk először is a holland babát (ami nem is holland, de a részletekhez látogass el a keretesbe)! Összeturmixolok fél bögre lisztet, fél bögre tejet, 2 tojást, csipet sót, két kanál cukrot, majd fél órára félreteszem pihenni, hogy a liszt megszívhassa magát. Előmelegítem a sütőt 220 fokosra. Amikor elérte a kívánt hőfokot, beteszek egy olyan serpenyőt, ami teljes egészében hőálló (nekem van olyan, aminek a fogóját le lehet csatolni, így sütőbe is tehető), abba beledobok két evőkanál vajat, majd amikor elolvadt, körbeforgatom, hogy az oldala is vajas legyen, és beleöntöm a palacsintatésztát.
Bedugom a sütőbe 20 percre, és néha rákukkantok, de csak azért, mert olyan szép látvány, ahogy a tészta kissé felkúszik a serpenyő falán, majd aranybarnára sül. Akkor meghintem porcukorral, és teszek rá friss gyümölcsöket, vagy nyakon öntöm frissen készült baracklekvárral (amit ezúttal reszelt tonkababbal ízesítettem). Nálunk ugyanis a nyár egyik kötelező eleme (a nagymamám barackos gombóca mellett, amiről ITT írtam) a baracklekvár, amit sokszor el sem teszek dunsztba, hanem azon melegében kanalazzuk a császármorzsára, palacsintába vagy a tápiókapuding, pannacotta tetejére.
Ugnspannkaka, a sütőben sült svéd palacsinta
Nagyon hasonló a fenti recepthez ez az eljárás: ezúttal két és fél bögre tejet turmixoltam össze egy és egy negyed bögre liszttel, három tojással, csipet sóval, majd hagytam pihenni egy fél órát. Közben kisütöttem három szelet bacont. Ez a recept ugyanis hagyományosan úgy működik, hogy a tésztát a szalonnával együtt sütjük meg, majd a végén áfonyalekvárral együtt tálaljuk – ebben pedig egy finn ismerősöm is megerősített, nem olvasom rosszul, valóban ez a metódus.
Ennél a pontnál azonban mind fellázadtunk idehaza: a gyerekeim nem kértek a szalonnából, én meg semmiképp nem szerettem volna agyoncsapni a sült bacon isteni, füstös ízét a lekvárral, így két kisebb (körülbelül hússzor tíz centiméteres) jénait vettem elő, az egyikbe a fenti módszer szerint két evőkanál vajat olvasztottam, a másikba a szalonna kisült zsírját csorgattam, majd testvériesen elfeleztem a tésztát, és 20 perc alatt megsütöttem a sós és az édes ugnspannkakákat. Ha te egyben sütögetnéd, akkor vegyél egy hússzor harminccentis jénait, abba öntsd a tésztát, és 35 perc alatt süsd készre.
A szalonnás verziót van, aki reszelt sajttal, pirított hagymával is megfejeli, ami rosszat biztosan nem tesz neki, sőt.
Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt képünk a szerző tulajdonában van
