–

Magyarországon a háztartási hulladék 30 százaléka konyhai szemét, aminek jelentős része eddig a kommunális hulladék részeként a szemétlerakókban végezte. Pedig ezek olyan szerves anyagok, amik komposztálva kiválóan hasznosíthatók trágyaként, vagy biogázüzemekben felhasználva villamosenergiát lehet előállítani általuk.

Többkörös bevezetés

A biohulladék szelektív gyűjtéséért a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. felel, ők szervezik meg a gyűjtést, gyártatják le az új kukákat, és az ő feladatuk az összegyűjtött biohulladék átadása a biogázüzemeknek.

Mindez nem azt jelenti, hogy az év első napján a MOHU elárasztotta volna barna kukákkal az országot. A bevezetés több etapban történik, első körben országszerte 14 település társasházi övezeteiben indítja el a szolgáltatást (a konkrét városok és kerületek: Budapest XI. és XXI. kerülete, Békés, Békéscsaba, Cegléd, Debrecen, Gyula, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Szolnok, Tatabánya, Zalaegerszeg).

Így a bevezetés első fázisában 460 ezer lakost vonnak be a gyűjtésbe, a következő körben pedig további 1,5-2 millió lakos vehet részt benne, ez a tervek szerint 2025-ben történik meg.

A cél, hogy az összes kisebb és nagyobb városban elérhető legyen a szolgáltatás – a kisebb falvakba és községekbe való bevezetésről a MOHU a helyi polgármesterekkel egyeztetve fog dönteni, ugyanis ezeken a településeken amúgy is bevett szokás a komposztálás vagy az ételhulladék háztáji állatokkal való megetetése. Azonban azok, akikhez nem jutnak el az újfajta kukák, még gyűjthetik külön a biohulladékot, és leadhatják hulladékudvarokban.

Jönnek a kicsi szemetesek és a nagy barna kukák

A lakosság szempontjából a biohulladék szelektív gyűjtése két újdonsággal jár: egyrészt a háztartások igényelhetnek ötliteres szemetest, ami gumigyűrűvel záródik (ez segít abban, hogy az esetleges kellemetlen szagok ne szűrődjenek ki), illetve minden társasházba érkezik egy 120 literes barna fedelű kuka, amibe be lehet dobni a kisebb szemetesben összegyűjtött hulladékot.

A kisebb kukák használata nem lesz kötelező – tehát akinek már van tárolója erre a célra, annak nem kell lecserélnie, de a barna kukák kötelezően meg fognak jelenni minden társasházban.

Mi mehet bele?

Minden biológiailag lebomló szerves hulladékot csomagolás nélkül be lehet dobni szemetesbe, ami a konyhában keletkezett:

  • zöldségeket és gyümölcsöket
  • kávézaccot
  • tojáshéjat
  • pékárukat
  • főtt ételmaradékot
  • tejtermékeket
  • konzerveket
  • teafüvet (a filtert nem!)
  • húskészítményeket.

Mi nem mehet bele?

  • csont
  • papírzsebkendő
  • cigicsikk
  • fáradtolaj és különböző zsiradékok
  • műanyag, fém és egyéb csomagolások
  • kerti hulladék – ezeket már most is külön kell gyűjteni úgynevezett zöld zsákokban, ez továbbra is így marad.

Nem kell felszámolni a komposztot, sőt!

Az új kukába tehát sokkal több mindent bele lehet dobni, mint amit a komposztra lehet hajítani (például húst a fertőzésveszély és a rágcsálók miatt nem ajánlott komposztba tenni), de ez nem jelenti azt, hogy azoknak, akik eddig otthon komposztáltak vagy közösségi komposztálóba vitték a hulladékukat, meg kell válniuk e jó szokásuktól.

Sőt, az a legjobb, ha folytatják, ugyanis a leginkább fenntartható az, ha a biohulladék helyben hasznosul.

Ellenben azt, amit nem dobnak a komposztra, gyűjthetik külön a kicsi, majd a nagy barna kukában. Aki viszont még nem komposztál, de szeretne, annak érdemes felkeresnie a helyi önkormányzat honlapját, mert több város és kerület önkormányzata biztosít ingyenes komposztkeretet azoknak, aki komposztolnának.  

Félrevezető a pedagógusbérek emelése – „A többségnek várhatóan alig vagy nem emelkedik a fizetése”

WMN Ügy – 2024. január 18. – FR

És ki fogja ezt ellenőrizni? – adódik az újabb kérdés, a válasz pedig az, mint a papír- és műanyaghulladék szelektív gyűjtését illetően: senki. Részt venni tehát nem kötelező, nem alakul meg a zöldruhás komposztrendőrség, azonban arra biztatunk mindenkit, akinek lehetősége van szelektíven gyűjteni a biohulladékot, tegye meg, ugyanis ez a leginkább fenntartható módja a hulladék kezelésének, a klímakatasztrófa árnyékában pedig ez nem egy utolsó szempont.   

Forrás: Humusz Szövetség, MOHU, Telex

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Kilito Chan

Dián Dóri