–

Kádár Jánost 1989. július 14-én temették el a Fiumei úti sírkertben. Három évvel később felesége, Tamáska Mária urnája is Kádár vörös gránit síremlékébe került. A kettős nyughelyet az ezredfordulón érte először támadás: egy asszony zöld színű festékkel összemázolta a Munkásmozgalmi Panteon falát, és három kommunista vezető, köztük az egykori pártfőtitkár sírját. Sok ártatlan embert küldtek halálba, magyarázta tettét utóbb.

Telefonközpont a márvány alatt

A mauzóleumból, sírsétányból és két oldalparcellából álló, ma is létező gigantikus panteon létrehozását már Rákosi Mátyás is szorgalmazta. Sokáig tartott az építése, de végül 1976-tól egészen a rendszerváltásig temették a szocreál komplexumba a magyar munkásmozgalom fontos alakjait. Hogy kik kerülhettek ide, azt a már 1957-ben megalakult Mártír Síremlékmű Bizottság határozta meg. Eleinte a két világháború között és az ellenállási mozgalomban életüket vesztő kommunisták, valamint a forradalom napjaiban a rendszer védelmében elesettek elhelyezése szerepelt a tervben, de a párt vezetői saját nyughelyüket is ide álmodták.

A panteonnak egyébként praktikus, e világi funkciója is volt: a mélyén titkos telefonközpont kapott helyet, és egy alagút vezetett a közeli pályaudvarig.

A panteonon belül szigorú hierarchia uralkodott az alapján, hogy egy-egy elhunyt mennyire volt kiemelkedő alakja a mozgalomnak. A hónapokig tartó viták, mérlegelések eredményeként a felső sorra a munkásmozgalom legfontosabb mártírjai és a rendszerhez hűnek ítélt művészek, tudósok kerültek, például Szabó Ervin, Dobi István, Fürst Sándor, Frankel Leó.

A központi épület 365 urna számára épült, de a rendszerváltásig csak 75 került ide – és azóta három urnát elvittek innen áttemetés okán. A fennmaradó helyek üresen tátongtak, és ma is megvannak a Zsolnay-gyár által készített üres urnák.

A munkásmozgalmi sírsétány már 1959-ben megnyílt, és a bal oldali sorra elsőként József Attilát hozták át a 35. parcellából, ahol a sírja 1942 óta állt (és ahová 1994-ben visszatemették). 1963 után mellé helyezték Szántó Judit földi maradványait, akit azonban később nem exhumáltak, így ma csak az ő neve olvasható azon a sírkövön, amely eredetileg József Attila harmadik sírhelyét jelölte.

De ide, a sétányra került például a Kossuth-mauzóleum mellől Rajk László is.

A 12. számú oldalparcellát 1975-től 1989-ig használták. Ebbe a parcellába temették el 1989-ben – nem sokkal Nagy Imre és társai újratemetése után – több százezer ember jelenlétében Kádár Jánost is. Nem a legprivilegizáltabb helyre került tehát, de sírhelye a Munkásmozgalmi Panteon leglátogatottabb részévé vált.

A kirabolt sír

2007. május 2-án Kádár János koponyája, néhány csontja és Tamáska Mária urnája eltűnt a sírból. A Munkásmozgalmi Panteon falára fekete festékkel aznap éjjel a következőt írták: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyugodhat 1956–2006.” (A szöveg a Kárpátia együttes Neveket akarok hallani című számából való.) A sír eltávolított fedelére pedig a „Gyilkosok, 56” feliratot fújták festékszóróval. 

És te hányadik gyerek vagy? – a testvérsorrend formál minket, de nem rendeli el a sorsunkat

WMN Life – 2024. május 2. – SzHA

Az ügyben nyomozás indult, és a rendőrség kétmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel. Annyit sikerült kideríteni (legalábbis ennyit közöltek a nyilvánossággal), hogy a sírt valamikor éjjel egy óra körül nyithatták fel. Az ujj- és lábnyomok alapján három elkövetőt kerestek.

Több mint hatszáz embert hallgattak ki, de nem sikerült megoldani a rejtélyt, és a csontok sem kerültek elő azóta. 2007. november 29-én a Budapesti Rendőr-főkapitányság bejelentette, hogy megszüntették a nyomozást.

Különféle összeesküvés-elméletek persze azóta is keringenek. Lehetett hallani olyan feltételezést, hogy a csontokat külföldre vitték egy skandináv neonáci csoport megbízásából. De magyar szélsőjobbos csoportok is szóba kerültek. Körbejárta a bulvársajtót, hogy egy fővárosi médium azt állította, beszélt a pártvezető szellemével, és azt tudta meg, egy Németországban élő idős férfi bérelt fel embereket a sírrablásra. Aztán voltak, akik azt terjesztették, Tisza István sírrablói állnak a Kádár-ügy mögött is. (Az egykori miniszterelnök koponyáját 1985-ben lopták el a család geszti kriptájából.) A lehetséges indítékok közt szerepelt a Kádárral szembeni gyűlölet, az üzleti szándék, az ereklyegyűjtési szenvedély és a feltűnési vágy is.

Az ügynek annyi következménye lett, hogy a sírkertet korszerűbb biztonságtechnikával és járőrszolgálattal látták el, hogy ne fordulhasson elő hasonló kegyeletsértő eset.

A maradványok azóta sem kerültek elő. 

Ellopott testrészek

A Kádár házaspár sírjának kirablása nem egyedi jelenség a hírességek és a politikusok világában.

Mahátma Gandhi hamvait születésének 150. évfordulóján lopták el szélsőséges hindu nacionalisták: a hinduk és a muszlimok közötti megbékélésért harcolt, ami a szemükben bűn volt.

Albert Einstein holttestét elhamvasztották kérésének megfelelően, de az agyát ellopta a patológus. Ki akarta deríteni ugyanis, mitől volt olyan zseniális a tudós. A doktor annyiféle rejtekhelyre dugta a felszeletelt agy metszeteit, hogy a végén már maga sem tudta, hol keresse ezeket. A vizsgálatai során pedig nem talált semmilyen különbséget Einstein és más emberek agya közt.

Napóleon péniszét is a kórboncnok lopta el, majd átadta a temetést végző papnak, Paul Vignalinak. A bizarr ereklye hosszú ideig a Vignali család tulajdonában maradt, majd a XX. században eladták. Jelenleg egy amerikai urológusdinasztia tulajdonában van, de nem teszik közszemlére.

Raszputyinnak, a cári család delejes gyógyítójának péniszét a gyilkosai vágták le – jelenleg a szentpétervári Erotika-múzeum egyik vitrinjében áll. (Vannak, akik azt állítják, hamisítvány.)

Charlie Chaplin holttestét 1978-ben lopta ki a sírból Svájcban két kelet-európai autószerelő. Ezután a színész özvegyétől, Oona Chaplintől 600 ezer dollár váltságdíjat követeltek. Elkapták őket, Chaplint pedig újra eltemették, és a sírra vastag betontömböt helyeztek.

Benny Hill sírját is feltörték, aranyat kerestek a sírban (hiába), a testet nem bántották.

Az 1963-ban merénylet áldozatává vált John F. Kennedynek viszont eltűnt az agya – nem a sírt gyalázták meg, már a boncoláskor sem volt meg. Hogy ki és miért tette ezt a holttesttel, arra nincs válasz.

Forrás: port.hu; index.hu; magyarnemzet.hu; epa.oszk.hu; epa.oszk.hu; hvg.hu/elet; port.hu

Kiemelt kép: Wikipedia / fototeca.iiccr.ro

Kurucz Adrienn