„Két nagy domb között, egy nedves mélyedésben születtem”

–

Néha a tanárok is mondanak hülyeségeket

„Ment az ősember, eszegette a bogyókat, és amitől meghalt, azt nem ette meg többet” – ez a fenomenális aranyköpés például Irén közgazdaságtan-tanára szájából hangzott el. „Persze mindenki értette, hogy mire gondolt, de dőltünk a nevetéstől. Zseniális tanárnő volt amúgy, született tanár, életem legjobbja. Amikor elment egy bankba dolgozni, levezette az osztálynak bevételek/szükségletek vonatkozásában, hogy miért teszi” – osztotta meg velünk kommentelőnk a mondat történetét.

(Furcsa és szomorú párhuzam, hogy a múlt heti második legolvasottabb cikkünk szerzője szintén Jocó bácsi volt, amelyben bejelentette, hogy elhagyja a tanári pályát, a hivatását…)

Föci és töri

Zsuzsa több mint harminc éve vizsgázott már töriből, ám még most is emlékszik, micsoda sületlenségek csúsztak ki a száján a különböző korszakokkal kapcsolatban:

„Magyarország északi szomszédja: Norvégia.”

„November hetedikén a márciusi forradalom volt.”

„Amerikát a levegőben fedezték fel… Vagy vasúton.”

Egy másik Zsuzsa pedig, aki kapolcsi illetőségű volt, a Szülőföldem című fogalmazásba szúrta be ezt az emlékezetes mondatot:

„Két nagy domb között egy nedves mélyedésben születtem.”

(Hm, azt hiszem, ezt mindannyian bátran elmondhatjuk magunkról, bár nem mindenki kapolcsi születésű…)

Anna érettségire készülő osztálytársa határozottan ezt állította, amikor megkérdezték tőle, hogy kik azok a diktátorok:

„A diktátorok? Hát, akiknek diktálnak.” – Nem tudjuk, hogy ezt ki diktálta neki, de annyi bizonyos, hogy elég nagyot tévedett…

Ugyanő kérdezte meg egy másik alkalommal: „És ki volt az a Holokauszt?”

(Na, ez a no comment kategória.)

Ildikó az ősközösségről felelt, amikor ezt mondta egy elég őrült pillanatában:

„A férfiak vadásztak, halásztak, az asszonyok pedig gyerekeket gyűjtögettek.”

(Lepkegyűjtőkről már hallottunk, de a gyerekek gyűjtögetéséről eddig még nem igazán…)

Olga nyugdíjas tanárnő, akinek egy régi-régi tanítványa ezt állította:

„A Szovjetunió Európa ázsiai részén terül el.”

(Olga szerint is látnok volt az illető…) 

Andrea írta az egyik leglazább sztorit a történelemről:

„Milyen kapcsolat fűzte Géza fejedelmet I. Istvánhoz? Válasz: Haverok voltak.”

(Lehet, hogy az apa-fiú kapcsolat tényleg kimaradt a tananyagból?)

Anett pedig azt állította egy felelés során, hogy: „A törökök annyian voltak, mint az oroszok…”

És azt tudjátok, mivel szórakoztak a rómaiak Erika elmondása szerint? Nem fogjátok kitalálni!

„A rómaiak azzal szórakoztak, hogy a radiátorok élet-halál harcát nézték a cirkuszban.”

(Istenem, szegény radiátorok!)

Tímea kisfia elég optimistán nyilatkozott egy nehéz történelmi eseményről:

„Mit nyert Zrínyi Ilona férje halála után?

– Egy másik férjet!”

(Tulajdonképpen igaza van…)

Matek és kémia

Csilla mindig is nagyon határozott volt:

„Én egy trigonometriai feladatnál bebizonyítottam, hogy a háromszög másik szöge is derékszögű.”

Azt hiszem, a tanár nem igazán fogadta el a bizonyítást, de Csilla egy másik órára is becsempészte a matekot a következőképpen: „Egészségügyi órán a Konstantin-kereszt helyett végig cosinus-keresztről beszéltem.”

Zsuzsanna története egyszerűen überelhetetlen: „Az egyik volt osztálytársam általános iskolában kémiaórán felelt, amikor is a következő mondat hangzott el:

»A klór színtelen, szagtalan, sárgászöld színű, szúrós szagú gáz, szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú.«”

(Kész, végem!)

Angol

Mária küldte a következő gyöngyszemet?

– „Yes or no?”

– Orno.”

Lehet, hogy ez azt jelenti: „talán”?

Magyar

Judit osztálytársa keményen belevágott a magyar nyelvbe:

„Osztálytársam magyarórán felelt.

Tanárnő: – Jellemezd Csokonai költészetét.

Diák: – Csokonai ropogó stílusban alkotott.”

(Szegény-szegény Csokonai… jobb, ha nem tudja, mit állít róla az utókor.)

Ágnes viszont a nyelvtannal került bajba:

„Magánhangzók csoportosítása: mély és sekély.”

(Sekélyértelmű megállapítás, annyi biztos.)

Vera is nagyon vicces kommentet írt:

[…] „a költő lokálpatrióta volt. Ugye, tudjuk, mi az?”

– Persze, tanárnő. Éjszakai mulatók törzsvendége…”

Éva egy másfajta „Arany-köpést” osztott meg velünk

„Ágnes asszony hiába mosta a véres lepedőt, mert akkor még nem volt folttisztító. Ezért megőrült.”

(Csoda, hogy a tanár nem őrült meg, amikor ezt hallotta.)

Emília a nyolcadikos irodalmi tananyag kérdésére válaszolt a következőképpen:

„A naturalizmus az, amikor az író olyasmit ír le, amire senki nem kíváncsi.”

(Hát, erre tényleg kevesen kíváncsiak.)

Éva küldte a következő párbeszédet:

„Tanár: Mit nevezünk időmértékes verselésnek?

Diák: Amikor a költők időre írják a verset.”

(Vagy nem.)

El Za egyik diákja írta a vizsgafeladatba:

„Shakespeare híres drámaíró volt, főműve a Rómeó és Julius.”

(Végül is július van, nem?)

Szakvizsga

Nóri saját sztorija is kacagtató:

„Nőiruha-készítő szakmunkásvizsgán az anyagismeret-tételem a nejlon ismertetése volt. Semmi nem jutott eszembe.

A tanárnő segíteni próbált.

Tanárnő: Drága Nórikám, hát mi van a lábadon?

Én: Körömcipő.

Tanárnő: Én a harisnyára gondoltam. Mesélj már kicsit a harisnyádról.

Én: Tegnap vettem a Tescóban. Le volt akciózva. 

És ez így ment kábé öt percig, mire nagy nehezen kihúzta belőlem a lényeget a nejlonról. 

Természetismeret

Kata kommentje igazi súgós történet: 

„Biosz felelés: (téma, a csiga)

Tanár: Milyen szeme van a csigának?

(Lázasan súgjuk a felelőnek, hogy pontszeme)

Felelő: Pótszeme!”

Az utolsó komment Emíliától, amin hangosan hahotáztam:

„Hatodikos természetismeret-dolgozat:

– Hogyan táplálkozik a földigiliszta?

– Kitátja a száját, és bekapja.”

Reméljük, ti azért nyitottátok ki a szájatokat olvasás közben, hogy nevessetek! Köszönjük a kommentjeiteket!

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ recep-bg

Both Gabi