Évezredes titok, plágium és péniszek – 7 érdekesség Leonardo da Vinciről
Minden idők legműveltebb emberének tartják, nem véletlenül: Leonardo da Vinci egy személyben volt festő, szobrász, tudós, hadmérnök, feltaláló, zeneszerző, matematikus, anatómus, építész, író és költő. A korát egyes találmányaival évszázadokkal megelőző polihisztor 505 éve hunyt el, ennek apropóján Dián Dóri gyűjtött össze hét érdekességet a sokoldalú reneszánsz mester életéről és munkáiról.
–
Leonardo da Vinci, akit már kortársai is elismertek és tiszteltek kiemelkedő képességei miatt, több mint ötszáz évvel a halála után is lázban tartja a világot, ami nem csoda: szinte felfoghatatlan, hogy egy ember a tudományok és művészetek ilyen széles körében brillírozzon. Igazi zseni volt, érthető hát, hogy a mai napig kutatják az életét és munkásságát, képeit milliók tekintik meg évente. Egy ilyen kultikus és rejtélyes alakhoz természetesen számos összeesküvés-elmélet és legenda kapcsolódik.
A polihisztor zseniális találmányairól ITT, popkulturális jelentőségéről pedig ITT írtunk korábban, most pedig hét érdekes tényt gyűjtöttem össze Da Vinci életéről és munkásságáról.
1. A törvénytelen gyerek, aki lekörözte mesterét
Azt bizonyosan tudjuk, hogy Leonardo Da Vinci 1452-ben született a Vinci városa mellett található Anchiano községben, édesapja pedig Vinci köztiszteletben álló jegyzője volt. Édesanyja származása azonban a mai napig kérdéses. A széles körben elterjedt verzió szerint Da Vinci anyja egy fiatal, Caterina nevű parasztlány volt, ám egyes kutatók szerint valójában rabszolgaként került Itáliába. Egyelőre nem tudni, melyik verzió az igaz, ám az egészen bizonyos, hogy Leonardo da Vinci életét jelentősen meghatározta, hogy szülei nem voltak házasok.
Egy ideig az anyjával élt, majd az apja vette magához, ám mivel törvénytelen gyerek volt, nem kaphatott rendes oktatást. Otthon tanították meg írni és olvasni, valamint a matematika alapjait is így sajátította el. Körülbelül 16 éves lehetett, amikor a firenzei Andrea del Verrocchio műhelyébe került tanoncként, itt tanulta meg a rajzolás, festészet és szobrászat alapjait. Egyik első munkája során mesterének segített a Krisztus megkeresztelése című festményen, a bal oldali angyal az ő munkája.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A legenda szerint, amikor Verrocchio meglátta tanítványa munkáját, rájött, hogy a fiatal Leonardo túlnőtt rajta, ezért megfogadta, hogy többet nem vesz ecsetet a kezébe.
2. Vannak ma is élő rokonai
Da Vinci nem házasodott meg ugyan és gyereke sem született, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek ma is élő rokonai. 2021-ben a Human Evolution című lapban közölték a majdnem tíz évig tartó kutatás eredményeit, ami 21 generáción és 690 éven át követte és vezette le a polihisztor családfáját. A reneszánsz mesternek legalább 22 féltestvére volt, a vizsgálat az apai oldalról vezette le az öt családi ágat. A kutatás során megtalálták Da Vinci 14, ma is élő férfi rokonát, akik között volt irodai alkalmazott és acélmunkás is.
3. Az egyik legismertebb rajza plágium?
Da Vinci rengeteg eredeti ötlettel állt elő élete során, ám egy 2012-es kutatás szerint lehetséges, hogy pont az egyik leghíresebb alkotását plagizálta. A Vitruvius-tanulmány nevű rajzán látható tökéletesen arányos férfialak pontosan illeszkedik a köré rajzolt négyzet és kör formákba, ami egy 1500 évvel ezelőtti, Vitruvius által írt dokumentum ábrázolása, és ami az ember egyszerre földi és isteni mivoltát szimbolizálja. Ám Claudio Sgarbi olasz építészettörténész 1986-ban megtalált egy kevésbé ismert Vitruvius-ábrázolást, amit Da Vinci barátja, Giacomo Andrea de Ferrara reneszánsz építész készített, és több évtizedes tanulmányozás után Sgrabi azt állítja, hogy
Ferrara rajza készülhetett el előbb, és róla másolta Da Vinci.
A szakértő szerint előfordulhat, hogy a két művész azonos időben készítette el a maga Vitruvius-rajzát, ám Ferrara képe kevésbé pontos és sok rajta a javítás, míg Da Vincié letisztultabb, ami arra enged következtetni, hogy a polihisztor már Ferrara munkája alapján rajzolta meg a saját tanulmányát. Azt, hogy ténylegesen melyik készült el előbb, talán sosem tudjuk meg.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
4. A pénisz nem egy lufi
Számos tudomány mellett Leonardo da Vinci az anatómiában is jeleskedett. Nagyon érdekelte az emberi test felépítése és működése, korát megelőzve számos dologra rájött ennek kapcsán. Sok más mellett Da Vincit a férfi nemi szerv működése is nagyon érdekelte, és alaposan tanulmányozta is boncolásaikor.
Ő volt az első, aki rájött, hogy az addigi hiedelmekkel ellentétben, az erekció során a pénisz nem a „felfújó” levegő miatt nő és keményedik meg, hanem az oda áramló vértől.
Da Vincinek egyébként ezen felül is számos korszakalkotó megállapítása volt az anatómia területén, ám ezeket a jegyzeteit nem publikálta, és nem igazán vették elő őket a halála után, pedig jelentősen elősegítette volna az akkori orvostudomány fejlődését.
5. Da Vinci, a divattervező
Széles körben ismert, hogy Da Vinci rengeteg eszközt feltalált, hidat, épületeket és fegyvereket is tervezett, ám a divat iránti fogékonysága már kevésbé terjedt el. Pedig Leonardo nemcsak tökéletesen működő gépezeteket rajzolt le, hanem egy táska terveit is papírra vetette az Atlanti Kódexben. A kutatók több hónapnyi munkájába került, hogy rekonstruálják a több darabból álló vázlatot, két szakember pedig el is készítette 2012-ben a Pretiosa (jelentése: értékes) névre keresztelt táskát.
6. A világ legrejtélyesebb és legdrágább festményei
Da Vincit legtöbben talán a festészetéről ismerik, ami nem meglepő, hiszen ő festette a világ leghíresebb képét, a Mona Lisát. Az angyali szépségű és rejtélyes mosolyú portréjáról is számos legenda kering, ám van egy még több talánnyal szolgáló műve: a világ legdrágábban értékesített festménye, a Salvator Mundi. A képpel kapcsolatos rejtélyek ott kezdődnek, hogy nem is biztos, hogy az a reneszánsz mester műve, a Krisztus kezében található üveggömb ugyanis nem a fizika szabályai szerint töri meg a fényt.
Egyesek szerint ez a bizonyíték arra, hogy nem Da Vinci alkotása, ő ugyanis tudta volna, hogy a gömb lencseként működik, és hitelesen festette volna meg. Mások úgy tartják, hogy a reneszánsz mester a hitet és a tudományt nem akarta keverni a képen, ezért nem pontos a gömb ábrázolása. Egy harmadik verzió szerint viszont a Jézus kezében lévő gömb nem tömör üveg, hanem egy vékony falú, üreges gömb, így viszont már pontos az ábrázolása. Akárhogy is, azt egyelőre nem tudni teljesen biztosan, hogy Leonardo festménye-e a Salvator Mundi, az viszont bizonyos, hogy ez a világ legdrágább képe.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
2017-ben 450,3 millió dollárért (mai árfolyamon több mint 155 milliárd forint) kelt el, és bár hivatalosan nem nyilvános a vevő kiléte, minden jel arra utal, hogy a szaúdi koronahercegnél kellene keresni.
Érdekesség továbbá, hogy mind a Mona Lisáról, mind a Salvator Mundiról készültek másolatok, amiket szintén több millió dollárért vásároltak meg.
7. Egy évezredes titok tudója?
Ha Da Vinci és rejtélyek, akkor nem lehet elmenni a Da Vinci-kódként elhíresült elmélet mellett. A teória széles körben 2003-ban terjedt el, amikor megjelent Dan Brown azonos című regénye. A könyvben elmesélt történet azonban nem kizárólag Brown fantáziájának szüleménye, a Krisztus vérvonaláról és a Szent Grálról szóló feltevéseket az író is más kutatók igencsak vitatott tanulmányaiból vette. Maga a könyv szerzője bizton állítja, hogy ami a regényében szerepel, az igaz, ám semmilyen kézzelfogható bizonyíték nincs erre.
Az elmélet szerint Mária Magdolna nem prostituált volt, hanem Jézus tanítványa és felesége, és közös gyerekük is született. Úgy tartják, a Szent Grál nem egy kehely volt, hanem Mária Magdolna méhe, ami életet adott szerelmük gyümölcsének. Ha mindez igaz lenne, az alapjaiban rengetné meg a katolikus egyházat – az elméletben hívők ezzel magyarázzák, hogy a mai napig titkolják ezt az információt a széles tömegek elől.
És hogy miként kerül ebbe a történetbe Da Vinci? Az 1960-as években került elő egy titokzatos francia nyelvű dokumentum, a Dossiers Secrets, amiben többek között írnak egy titkos társaságról, a Sion rendről. A dokumentumban a rend tagjainak neveit is felsorolják, és több jelentős tudós mellett Da Vinci neve is szerepel a listán. Állítólag ez a rend a vérvonal titkának megőrzésére és a család védelmére esküdött fel.
Márpedig, ha Da Vinci tagja volt ennek a társaságnak, sőt, egyesek szerint nagymester volt, akkor bizony neki is tudnia kellett az évezredes titokról.
Ezt bizonyítandó az elméletben hívők azt állítják, hogy Da Vinci a festményein keresztül árulta el a titkot, a legnagyobb nyom pedig egyenesen Az utolsó vacsora című képén található. A feltevés szerint a Jézus jobbján lévő nőies alak nem a fiatal János, hanem Mária Magdolna. További bizonyítéknak tartják, hogy az asztalon nem található kehely, és hogy Jézus és a jobbján ülő alak testtartása egy kelyhet formáz.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az elméletre semmilyen döntő bizonyíték nincs, ám egy pontban mégis igaza van Dan Brownnak és a feltevésben hívőknek: az mára bizonyos, hogy Mária Magdolna nem prostituált, hanem Jézus egyik legkedvesebb tanítványa volt. Arra nincs utalás, hogy intim kapcsolatban álltak, de Mária Magdolna fontosságát mutatja, hogy Jézus a feltámadásakor neki jelent meg először. A nőről csak Jézus halála után több száz évvel kezdte el terjeszteni az egyház, hogy prostituált volt, aminek az állhatott a hátterében, hogy az egyházi szabályok nem engedték meg, hogy egy nőnek ilyen jelentős szerepe legyen. De ehhez Da Vincinek semmi köze.
+ 1.: Ha valaki kíváncsi arra, hogy vele egyidős korában éppen mit alkotott Da Vinci, ezen az oldalon kereshet rá a CNN jóvoltából.
Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt kép: Getty Images / Stock Montage / Contributor
