–

Néhány évtizeddel ezelőtt még a közösség indította útjára az ifjú párt. Mivel akkoriban még nem volt divatos a nász előtt együtt élni, a rokonok és barátok vásárolták össze a fiatalok életéhez szükséges alapdarabokat: bútorokat, edényeket, különféle használati tárgyakat az első közös otthonba. Sőt, a teljes esküvőt megszervezték nekik: tyúkot kopasztottak, disznót vágtak, levest főztek, töltött káposztát göngyölítettek, sütemények tucatjait sütötték már egy héttel a házasságkötés előtt. A falusi öregasszonyok egyként sertepertéltek a főszakácsnő konyháján, és volt ebben valami csodálatra méltó. Ezekből a szokásokból egy keveset most is hozunk magunkkal, de a lényeget újragondoltuk.

Mivel napjainkban a pár általában már együtt él az esküvő előtt, nem használati tárgyakat vásárolunk, hanem pénzt adunk a nagy napon – hacsak nem küldenek ajándéklistát.

A megtartó közösséget pedig felváltották az esküvői szolgáltatók, ezért is nőtt külön iparággá az esküvőszervezés.

Kezdetben még az volt a cél, hogy a közösség otthont teremtsen vagy legalábbis segítsen a házasodók otthonteremtésében, és ez Erdélyben például még szépen körvonalazódik. Ott ugyanis a legtöbb vidéken kimagasló összegeket ajándékoznak a meghívottak, még a távolabbi barátok és rokonok is 80-100 ezer forintnak megfelelő lejt tesznek a borítékba, a közeliek ennek akár a kétszeresét is. Mindezt azért, mert ha már nem tudnak saját kezükkel hozzájárulni a közös élet megteremtéséhez, igyekeznek úgy ajándékozni, hogy miután a pár mindent kifizet, a nászajándék másik fele megmaradhasson nekik, hogy azt saját célra fordíthassák. 

Tény, hogy ez nem általánosan elterjedt, mert a különféle vidékeken változnak a szokások, mindenki más-más árral számol. Mégis közösségi meggyőződés ez, és a magyarországi szokásokhoz képest sokkal nagyobb anyagi hozzájárulást feltételez. Arról már írtam, hogy mi olcsóbb Romániában, de az esküvőzés például általában költségesebb, mert ott azt is szem előtt tartják, hogy a pár nyereséggel zárja az esküvőt. 

Magyarországon az az általános szabály, hogy a vendégeknek a saját étel- és italfogyasztásuk értékét illik a borítékba tenniük. Erről ITT írtunk bővebben. Ez az összeg az esküvőszervezők tapasztalata szerint 2024-ben már minimum negyvenezer forint személyenként. És a legtöbb pár még így sem kalkulál azzal, hogy a teljes költségük megtérül. Általában a befektetett összeg 30 százaléka jön vissza, mondja Csikós Hajni esküvőszervező.

Nehéz általánosságban beszélni az esküvőkről, mert szubjektív, hogy ki mennyit szeretne vagy tud költeni a nagy napra. Azonban az esküvői szolgáltatók úgy látják, hogy az esküvők átlagos költségvetése 4–6 millió forint között mozog. A 2023-as évhez képest is drágulás látható, főként a catering és a helyszínárak emelkedtek az infláció miatt.

Ráadásul az esküvői vacsora költsége kiegészül a helyszínbérlés költségével is, és ez sokszor 400–600 ezer forint közötti, attól függően, hogy Budapesten vagy vidéken szervezik az esküvőt. „Vidéken azért egy picit olcsóbbak, de a felkapottabb helyek tartják a magas összeget” – magyarázza Csikós Hajni hangsúlyozva, hogy az esküvőszervezés első lépése a helyszínfoglalás, amit célszerű intézni már egy évvel a nagy nap előtt.

esküvő nászajándék esküvőszervezés
Csikós Hajni – Fotó: Oravecz Dia

Noha az esküvőárak évente változnak, és szezononként eltérők, sőt vidékenként, országonként is mások, egy valami közös bennük: a járványhelyzet óta hatalmasat nőttek. 2020-ban rengeteg lakodalmat kellett lemondani az akkori szigorú korlátozások miatt, és míg egyes szolgáltatók tudtak alkalmazkodni, mások kénytelenek voltak emelni az áraikon,

így napjainkban egy 120 fős esküvő például 3–7 millió forint között mozoghat (ez függ az igénybe vett szolgáltatásoktól), és ennek megfelelően egy 200 fős ára 12 millió forint is lehet. 

A nászajándék számolgatásánál fontos figyelembe venni tehát, hogy a pár minden résztvevőnek többfogásos vacsorát fizet, hozzá italt és sokszor még a szállást vagy utaztatási költséget is állja. És ott van a helyszínbérlés költsége. Jó, ha legalább ezek a kiadások megtérülnek. Ez azt jelenti, hogy még egy 30 fős, meghitt esküvő minimumköltsége is 1-1,5 millió forint körül mozoghat, 180 fő esetében már a minimumkiadás is 5-6 millió forint lehet (persze helyszíntől függően, és úgy, hogy nagyon kevés szolgáltatást vesz igénybe a pár), arról nem is beszélve, hogy ha extrákat is óhajtanak, akkor akár 11 millió forintig is emelkedhetnek a kiadások.

Mi kerül ilyen sokba egy esküvőn?

Az esküvői gyűrűk, a menyasszonyi ruha és a menyecskeruha, a vőlegény viselete, a cipők, a meghívók, a köszönőajándék, a szülőköszöntő ajándék, a menyasszonyi csokor, a dobócsokor, a dekoráció, az esküvőszervező (ha van), a sminkes, a fodrász (sok pár a legközelebbi hozzátartozóknak is fizeti a sminket, hajat), az anyakönyvvezető, a vőfély vagy ceremóniamester, a fotós, a DJ, a zenész, a videós, a helyszín, a menü, a sütemények és a torta rengeteg kiadással járnak az esküvői előkészület folyamán, nem csoda, hogy

sok pár több évig gyűjtögeti az esküvőre szánt pénzt, de vannak vidékek, ahol még él az a szokás, hogy a szülők fizetik a teljes esküvőt. 

Az infláció miatt 2024-ben is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a házasodóknak, sok szolgáltató ismét emelt az árain, hiszen nemcsak az alapanyagárak és az energiaárak emelkedtek, hanem a munkaerő bére is: érthető módon többet kér el a szakács, a pincér, a fodrász is. De a meghívottak száma, a dekoráció, a helyszín típusa és a hozzá járó szolgáltatások, az étkezés és italok, a zenekar vagy DJ és a fotós, videós emelheti és csökkentheti is a pár kiadásait. Mert ez mind olyan tényező, ami nagy költséggel járhat, ugyanakkor mellőzhető vagy átgondolható, esetleg házilag vagy házilagos módszerekkel is kivitelezhető. 

De a menyasszonyi ruha és a menyecskeruha, a hozzá tartozó cipő, a vőlegény öltönye, cipője, nyakkendője szinte mellőzhetetlen kellék, bár ez is mind változó árú: ha a pár szerényebb, kevesebb kiadással járó esküvőt tervez, akkor ezeket kölcsönözheti is, de ha már igazításra szoruló, esetleg újonnan vásárolt vagy tervezővel készíttetett darabokat visel, akkor az árak egyre nőnek. Míg egy varrónővel varratott ruha már kihozható 200 ezer forintból, addig egy már meglévő igazítása 15-30 ezer forintba kerülhet, a bérelt ruha viszont 200-300 ezer forinttól kezdődik. Emellett az újonnan vásárolt 200–400 ezer forint között is lehet, egy tervezői darab pedig 600 ezer vagy egymillió forintot is érhet. A smink és a frizura szintén sok kiadással jár, tételenként 30 ezer forintba is kerülhet, előtte meg sokan próbahajat és -sminket is kérnek, ami még 25 ezer forint. És ott van a csokor is, illetve a karikagyűrűk, amelyek 250–650 ezer forintba is kerülhetnek, bár ezek ára is függ a választott nemesfémtől. 

A tortáért ugyancsak sokat kérnek – már csak azért, mert esküvői, rászámolnak 10-15 százalékot. Az esküvőszervezők szerint jobban megéri többszeletest vásárolni, mert az árak itt is a díszítés, ízesítés és szeletszám függvényében változnak, de átlagosan az mondható el, hogy 100-150 ezer forinttal érdemes kalkulálni.

A helyszín lehet tornaterem, tornacsarnok, étterem, rendezvényközpont, sátor, folyó- vagy tóparti rendezvényterem, és annak függvényében, hogy vidéki vagy nagyvárosi, az ára is nagyon különbözhet. Egy visszafogottabb helyszín már bérelhető napi 30 ezer forintért, de egy különlegesebb tér ára akár napi 700 ezer forint is lehet. A dekoráción lehet ugyan spórolni, de nem ajánlott, főként akkor, ha a helyszínt a jellegéből fakadóan eleve nehéz ünnepivé varázsolni. A dekorációt a baráti közösség is elkészítheti, ez talán a legolcsóbb és legpraktikusabb verzió,

mert az ára a tavalyihoz képest majdnem kétszeresére nőtt. Egy 100 fős esküvőt tavaly 350 ezer forintból lehetett dekorálni, ez most bőven 600 ezer forint fölött van, mert a virágárak is emelkedtek – avat be Csikós Hajni kiemelve, hogy ez tartalmazza az ültetési rendet, az ültetőkártyát és a köszönőajándékot is.

Mivel ennyire borsosak az árak, esküvőszervezőként azt javasolja, hogy a köszönőajándék inkább valami élmény legyen: ha lovak közelében tartják az esküvőt, legyen egy lovas bemutató, semmint apró kis eszközök, amelyekért mind fizetni kell.

Mint mondja, a ceremóniamester, a vőfély, a fotós és a videós ugyancsak sok pénzért dolgozik, de a profizmuson nem szabad spórolni: 300 ezer forint fölött vállalnak szolgálatot az igazán jó szakemberek, ez bizonyos esetekben 500 ezer forintra rúghat annak függvényében, hogy mit tartalmaz az ajánlatcsomagjuk. A zenekar 300-800 ezer forint körüli összegért tesz eleget a felkérésnek. A DJ általában 150-300 ezer forintért érkezik. Csikós Hajni azt javasolja, hogy ne a profi szolgáltatókon akarjanak spórolni a házasodók, mert a fotók és videók maradnak egyedüli kézzelfogható termékei a nagy napnak, a ceremóniamester pedig egy 60 fős lakodalomnál már szinte elengedhetetlen, mert összefogja, irányítja és szórakoztatja a násznépet.

Tapasztalatai szerint

„40 fő alatt beszélünk kis esküvőkről, azok 3 millió forint körüliek, a közepesek a 40-70 fős esküvők, ezek az átlagosak ma Magyarországon, és megközelítőleg 3-6 millió forintból jönnek ki, míg a 100 személy fölöttiek a nagy esküvők, ezek átlagban 7-8 millió forintba kerülnek”.

Van, ahol a szülők fizetik, mások évekig spórolnak, de az sem ritka, hogy a párok hitelt vesznek fel

Amikor a házasodók körében arról érdeklődöm, hogy 2024-ben mennyit szánnak az esküvőjükre, nagyon eltérő élethelyzetekbe avatnak be. Mint mondják, a fiatalok többsége évekig gyűjt a nagy napra, mert egyre ritkább, hogy a szülők tudják fizetni ezeket a hatalmas összegeket. Sokan persze ezt nem is várják el, mert általában 25-30 éves, dolgozó emberek házasodnak, nem úgy, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor a 18-19 éveseknek szükségük volt a szülői támogatásra. Bár vannak családok, amelyekben még él ez a szokás.

Ha azonban kevés a fizetés, és a szülők sem tudják megengedni maguknak a nagy nap finanszírozását, a házasodni vágyók attól sem riadnak vissza, hogy kölcsönt vegyenek fel, amit aztán évekig törlesztenek. Mások pedig abban a reményben szervezik az esküvőjüket, hogy majd a nászajándékként kapott pénzből visszatéríthetik az esküvői szolgáltatóknál felhalmozódott elmaradásaikat. És ezek mind rizikós helyzetek.

Persze vannak sikersztorik, hogy 1-2 millió forinttal több folyik be, mint amennyit befektettek: Sára és László például 8 milliót szánt a 100 fős lagzira, és 10 milliót számolt végösszegként. Ez viszont csak a rokonoknak köszönhetően sikerülhetett, akik „roppant magas összegekkel szálltak be, a szülők takarékalapon gyűjtögették évekig a nagy napra szánt hozzájárulásukat, nélkülük veszteséges lett volna. Amivel nincs is semmi gond” – részletezik, mert nem várták, hogy bármi is marad pluszban, nem azért szervezték az eseményt.

Az árak viszont nincsenek kőbe vésve. Katalin és párja, Gábor például idén nyáron tartja az esküvőjét, negyven főt hívnak a nagy napra, ami kis esküvőnek minősül, mégis közel 5 millió forintos kiadásnál tartanak. Esetükben a vendégek elszállásolása emel a költségeken, mert mint mondják, semmin nem akarnak spórolni, hiszen „reményeik szerint egyszer lesz esküvőjük az életben, és ennyit megér nekik”. Hogy a nagy napjuk tökéletes legyen, évek óta takarékoskodnak, mert nem várják, hogy a vendégeik bármit is visszatérítsenek, ezért van miből gazdálkodniuk. De ha nem lenne elég pénzük, megelégednének egy kisebb összejövetellel is, mert nem céljuk mindenáron egy óriási lagzi.

Ezzel szemben Nikolett és Ádám szeptemberben mondja ki az igent, és közepes méretű lakodalmukat sikerült egy kicsi árából kihozniuk: 3 millió forintot fizettek összesen, de igyekeztek ott spórolni, ahol csak lehetett. „Szállást nem tudunk fizetni, a ruháinkat olcsón szerezzük be, a ceremóniamesterünk egy közeli barátunk lesz, a dekorációt pedig a családdal együtt készítjük” – részletezik hangsúlyozva, hogy nagy ereje van a közösségi összefogásnak, számukra legalábbis üdítő, hogy mindenki értük és miattuk akar részt vállalni a szervezésből.

Anna és István nem állapodott meg egy fix keretben, ami tapasztalataik szerint nem volt túl jó döntés, mert közel 10 millió forintot fizettek egy 100 fős esküvőre. „Viszont nálunk speciális helyzet volt, ugyanis, ahol a lagzinkat tartottuk, az saját helyszín. Ezért úgy alakítottuk a telket, hogy a jövőben is használható legyen (például 2 mosdót telepítettünk, terepet rendeztünk stb.), és a kezdeti 100 fő végül 80-ra csökkent” – avatnak be kiemelve, hogy másfél évet vett el a szervezés. A ceremóniamester egyben szertartásvezető is volt, emellett DJ-t, cateringet, sátorszolgáltatást igényeltek, és a vendégek szállását is állták. Volt tűzijáték, videós és fotós, aki drónfelvételeket is készített. 

„Legdrágább az étel és ital volt. Körülbelül 1,8 millió forint a 80 főre. De a sátor sem volt olcsó, az a 2. helyen állt a kiadásaink között. A helyszínt a násznépnek mi álltuk, az is 800 ezer forint költséget jelentett. Spórolni a jegygyűrűn spóroltunk, az volt a legolcsóbb eleme az egész esküvőnek: fából készült, de nekünk, természetkedvelőknek ez tökéletes volt. Nem a jegygyűrű tart ki egy életen át, hanem a házasságunk fog” – részletezik. Elmondásuk szerint nem volt céljuk, hogy a nászajándék fedezze a lagzit, tudták, hogy erre nincs esély. De az esküvőjük vendégközpontú volt, arra törekedtek, hogy mindenki elégedett legyen, és a napjuk emlékezetes maradjon.

És hogyan vélekednek erről a meghívottak?

A Reddit minden évben tele van az éppen aktuális esküvői trendek firtatásával, és legyen szó divatról, stílusról vagy anyagiakról, általában megoszlanak a vélemények. Van olyan magyarországi felhasználó, aki a nászajándékról azt írja, „én figyelembe veszem a pár anyagi helyzetét. Nem fogok 50 ezret adni valakinek, akinek ömlik be a pénz a vállalkozásából, miközben én ezerszer szerényebb körülmények között élek.”

Egy másikuk úgy vélekedik, „a testvéremnek 200 ezret adtam, de ha megtehettem volna, még többet adok, mert segíteni akarom őket”, utalva arra, hogy közelebbi hozzátartozók általában vaskosabb borítékot adnak a párnak, mint a barátok és távolabbi rokonok.

De ezzel sem ért egyet mindenki, van, aki minden egyes esküvőre ugyanannyit visz, 50-60 ezret. Olyan is akad, aki azt vallja, ha a pár nincs kimagasló anyagi helyzetben, érdemes több pénzt adni nekik, hogy az indulásuk könnyebb legyen. 

Ugyanakkor olyan véleményt is olvasni, hogy „a nászajándék olyan érzést kelt, mintha a vendégnek kellene megtisztelve éreznie magát azért, mert meghívták. Ha meghívsz valakit egy ebédre, akkor sem fizetteted ki vele. Nem szimpatikus szokás, és akkor is ez lesz a véleményem, amikor majd én házasodok. Ne azt várjuk, hogy mennyi pottyan.”

Mindent összevetve – már ami a Reddit magyar felhasználóinak több száz kommentjét illeti –, örök kérdés marad a nászajándékon való töprengés, de úgy tűnik, a legtöbben 50-60 ezer forintot szánnak a házasodóknak. 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Jon & Taja / Ascent Xmedia

Bereczki Szilvia