„Miféle csodálatos verset írt volna Budapestről Ady Endre!” – Fővárosi legendák nyomában
Kordos Szabolcs harmadjára is Budapest felfedezésére invitál bennünket, olyan oldalát mutatva meg a városnak, ami még a tősgyökeres fővárosinak is újdonság lehet. Érdemes hagyni, hogy kézen fogva végigvezessen bennünket akár a jól ismert utcákon is, és megmutassa azokat a szegleteket, sarkokat, amikről talán nem is sejtettük: csurig vannak történetekkel. Ezek közül mutatok meg ötöt, afféle kedvcsinálónak. Fiala Borcsa könyvajánlója.
–
Ezerarcú Budapest
47 és fél éve élek Budapesten, amiért – sokakkal ellentétben – rajongok. Imádom feltérképezni, begyalogolni, mindig felfedezek valami újat. Kordos Szabolcs mostanra trilógiává duzzadt legendás Budapestjét ezért is szeretem: általa olyan mélységeibe merülhetek el a város kultúrtörténetének, mint soha korábban.
Ha szívesen mész szervezett tematikus városi sétákra, ha rajongsz az igaz történetekért, amik körülöttünk zajlanak, akkor csapd a hónod alá a legfrissebb az Egy város legújabb titkait, és kukucskálj be a segítségével Budapest álarca mögé!
Darutánc a pályaudvar mellett
Ott van például rögtön a Westend bevásárlóközpont a Nyugati pályaudvar mellett, amit szerintem az is ismer, aki csak egyetlenegyszer látogatott el a fővárosba. Emlékszem, micsoda szenzáció volt, amikor 1998-ban megkezdődtek a munkálatok, ám azt nem tudtam, hogy az egész komplexumot összesen 16 hónap megfeszített munkájával hozták össze. Mivel rengeteg daru dolgozott az építkezésen, zseniális PR-kampány keretében megszervezték a daruk táncát is:
nagy teljesítményű, színes reflektorok fényében forogtak körbe a munkagépek, miközben a zenét hozzá egy szimfonikus zenekar biztosította. Micsoda látvány lehetett!
Repülés a Gellértből egyenesen Bécsbe
Akárcsak az, amikor hidroplán repült fel praktikusan a Gellért Szálloda kapujából, hogy az úri népeket Bécsbe szállítsa. Igaz, ez az úri luxus mindössze három évig volt elérhető a „kütyüarisztokrata” Jankovich-Bésán Endre gróf jóvoltából, aki egy koncesszió keretében német úszótalpas Junkers F-13-as gépekkel szállíthatta az utasokat.
A kutyám és a harcias bektasi dervis
Mivel világéletemben legfeljebb három kilométeres távolságra laktam a Gül Baba türbétől, négy évtizede látogatom különböző okokból. Jártam oda randizni, olvasni, rajzolni, de nagyon szeretek kiállni az „erkélyére” is, és végigtekinteni a városon, valahogy ott minden problémám hirtelen olyan kicsi és jelentéktelen lesz. Különleges atmoszférája van ennek a kis második kerületi szigetnek, amit onnan is tudok, hogy ha a kutyámmal sétálunk arra, akkor mindig ugyanannál a pontnál elkéredzkedik, és boldogan fel-alá nyargalászik a füvön, mielőtt folytatnánk az utunkat. Vajon mit szólna a Rózsák Atyja, akinek 1543–48 között építették e síremléket, és ami fontos muszlim zarándokhely lett, hogy ez egyúttal Böbe kutya boldogságpontja is?
A vígan futkározó eb és a csodálatos hangulatot árasztó többszintes rózsakert minden bizonnyal éles ellentétben van annak a férfinak a valós képével, akit itt helyeztek örök nyugalomra, hiszen harcos dervis volt ő, akiből csak a magyar romantikus néplélek kreált kedves bácsikát.
Ingyen madártej jár annak, aki segít megoldani a rejtélyt!
Abba is furcsa belegondolni, hogy a WMN irodájának szomszédságában a XIX. század végén folyamatos fegyverropogás borzolta a lakók kedélyét, akkoriban ugyanis a Mammut bevásárlóközponttal szemben gyakoroltak a Budapesti Polgári Lövészet Egyesületének tagjai. A helyiek zúgolódása miatt aztán áttették a székhelyüket a Tetvesrétre, így hívták ugyanis azt a területet, ahol ma a Haris Park áll, a kastélyszerű épület lett a lövöldözni vágyó arisztokrácia klubháza. Az ingatlan sok vihart, de még több szépséget látott, megfordult a falai között Ferenc József és Erzsébet királyné, de tartottak itt népes indiai esküvőt is, illetve a park füvén üldögélve mutatta be a koreai templomi konyha főbb vonásait Jeong Kwan szerzetes is, amin én is részt vettem anno.
Bár sok emléket őriz az épület és a gyönyörű kert, egy rejtély nyitjára nem tudtak rájönni: mit üzen Sisi fája alatt az a kődarab, amire egy emlékplakett volt erősítve? Haris Gergely, a kastély tulajdonosa azt ígéri, aki bárminemű információval tud nekik szolgálni az ügyben, az vendégük egy madártejre!
Ady egyetlen otthona
Bár a zaklatott életű költő eleinte szenvedett a fővárosban, amiről úgy érezte, megöli, ha csak mindössze 11 hónap erejéig, de Csinszka mégis otthont tudott neki teremteni Budapesten, méghozzá a Veres Pálné utcában, ami ma is úgy néz ki, ahogy annak idején a költő és felesége hagyta – te is bátran felkeresheted. Boncza Bertát büszkeséggel töltötte el, hogy a szerelmi fészket ő egyedül újíttathatta fel és rendezhette be: a bútorok egy részét Erdélyből hozatta.
Maga a bérház 1912-ben épült, irigylésre méltó luxusvonásokkal: nemcsak lift volt benne, de még a lépcsőházat is fűtötték! Itt lelt otthonra Ady központi fűtéses 113 négyzetméteren, a lakást csak a feleségével, és hűséges cselédjükkel osztották meg. Márk Anna, azaz Vonyica régebb óta cselédkedett Csinszka mellett, a házaspárral szoros kapcsolatot ápolt, szinte családtagként kezelték. Évtizedekkel túlélte egykori gazdáit. Egy időben hazaköltözött Erdélybe, és amikor visszatért Pestre, ezt mondta: „Pest azelőtt is szép volt, de most gyönyörű. Miféle csodálatos verset írt volna Ady Endre, ha ezt látja!”
Kordos Szabolcs két korábbi kötetéről ITT és ITT írtunk.
Kiemelt képünk a szerző tulajdona.
