Dolgok, amik jól alakultak a világban 2024-ben
Az utóbbi időben nem győztük szidni a mögöttünk hagyott éveket, és szinte alig vártuk, hogy jöjjön az új év, a tiszta lap, hátha most végre jobb lesz. Bár valóban történtek szörnyű dolgok 2024-ben, és sok tekintetben egyáltalán nem tűnik biztatónak, ahogy az emberiség és a bolygó dolgai állnak, mi mégis összeszedtünk olyan fejleményeket, történéseket, amik pozitív változást hoztak, és okot adnak a reményre. Szabó Anna Eszter írása.
–
Mikor, ha nem ma?!
Ha valaki, én aztán abszolút hajlamos vagyok arra, hogy sötéten lássam a dolgokat. Bármin képes vagyok szorongani, és ha bárki megkérdezné, forgolódtam-e már álmatlanul olyasmik miatt, amik a világ másik felében történtek, akkor a válaszom egyértelműen: igen.
Pár évvel ezelőtt még óriási küldetéstudattal hirdettem az igét a hulladékmentességgel, túlfogyasztással kapcsolatban, mára ez a lendületem jócskán alábbhagyott. Olvasom a híreket, és az az érzésem, hogy szép lassan belecsúszunk egy szakadékba, ahonnan nincs visszaút. Aztán belém hasít, hogy van két gyerekem, és ha az emberiség jövőjét temetem, akkor az övékével is ezt teszem. Így
ha magával ragadna a pesszimizmus, mostanában elkezdek pozitív hírek után kutatni, mert bizony történnek jó dolgok is, és ha olvasok erre néhány konkrét példát, könnyebben visszatér az emberiségbe vetett hitem.
Arra gondoltam, titeket is feltankollak most egy kis optimizmussal, és hozok nektek tíz olyan eseményt, hírt, fejleményt 2024-ből, ami reménykedésre adhat okot. Mikor, ha nem ma, újév napján?!
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben történt előrelépések
A környezetvédőket érő legmérgezőbb mondat, hogy „csupán cseppek vagyunk a tengerben, az apró lépések nem számítanak”. Márpedig ez soha nem lesz igaz, valójában tudjuk mind, hogy sok-sok cseppből áll össze a tenger is, szóval a legkisebb pozitív változást is becsülni kell.
Habár úgy tűnik, mintha ezen a területen egyáltalán nem történne előrelépés, mintha össznépi apátia lenne, azért a háttérben igenis volt pár jelentős üdvözítő fejlemény 2024-ben.
Az Európai Unió szén-dioxid kibocsátása nyolc százalékkal csökkent, és a tagországok kötelezettséget vállaltak arra, hogy ebben az évtizedben 55 százalékkal csökkentik a szennyezést az 1990-es szinthez képest. A szakértők egyre optimistábbak abban is, hogy Kína – a legtöbb szennyezésért felelős nagyhatalom – elérte a kibocsátás csúcsát, ami innen már csak kevesebb lehet.
Etiópiában rekordmennyiségű fát ültettek el egyetlen nap alatt, több mint 350 millió fával gyarapítva az erdős területeket. A faültetést az országban mintegy ezer helyszínen végezték. A kormányzati program célja négymilliárd őshonos fa ültetése, a környezet helyreállítása és a szén-dioxid megkötése, miközben pozitív hozadéka is van, hiszen munkahelyeket is teremtenek a helyi közösségek számára.
Fontos pillanata volt idén a klímavédelemnek, amikor szeptember 30-án lekapcsolták az utolsó széntüzelésű erőművet az Egyesült Királyságban.
Ez azért is hatalmas lépés, mert 1990-ben még az ország több mint 65 százalékának szénből fedezték az áramellátását, mára viszont egyre inkább megújuló energiaforrások veszik át a szén helyét, például szélerőművek, amik idén már jó úton haladnak afelé, hogy több áramot termeljenek, mint a szén- és gázerőművek együttvéve. Szerencsére a tendencia egyre több országban felfedezhető, az Egyesült Államokban a szén négy évtizeddel ezelőtt még körülbelül az áramszolgáltatás felét adta, mostanra ez az arány minimum tizenhat százalékkal csökkent.
Habár a veszélyeztetett fajok listája 2024-ben tovább bővült, néhány élőlény – egyelőre – megmenekült a végső pusztulástól. Ilyen volt például az ibériai hiúz: ennek az állatnak hosszú évtizedekig tartó spanyol és portugál természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően sikerült lekerülnie a listáról.
Ausztráliában három ikonikus faj, a nyugati erszényes nyest, a bettong és a húsvéti bilby is megmenekült a kipusztulástól, továbbá visszatértek a sasok Toronto belvárosába, egy ritka pillangófaj Walesben kelt új életre, egy halakat fogyasztó pók populációja is lendületet kapott Angliában, továbbá rekordszámú tengeri teknős rakott fészket Görögországban, és a vadon élő tigrisek száma is jócskán emelkedett.
A mesterséges intelligencia bevetésen
Habár sokan kongatják a vészharangot a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, most összegyűjtöttem néhány pozitív, MI-hoz köthető hírt a múlt évből.
Például jelentős szerepet játszott természeti katasztrófák, erdőtüzek és áradások megelőzésében. Ezek az előrejelzési modellek segítettek az érintett területek evakuálásában, jelentősen csökkentve az emberi és anyagi veszteségeket.
Több fejlődő ország, mint például Banglades és Kenya, sikeresen bevezettek olyan digitális oktatási platformokat, amelyek internetkapcsolaton keresztül még a legelmaradottabb területeken is elérhetővé tették az oktatást. Ez az innováció jelentősen növelte az írástudás arányát, és segített csökkenteni az egyenlőtlenségeket az oktatásban.
Az Egyesült Királyságban egy MI-n alapuló diagnosztikai eszköz olyannyira segítette a rákos megbetegedések korai észlelését, hogy használatával a háziorvosi rendelőkben a felismerési arány 58-ról 66 százalékra nőtt.
Egy másik, ujjbegyből vett vérminta alapján dolgozó, MI-bázisú teszt lehetővé tette, hogy a Parkinson-kórt már hét évvel (!) a tünetek megjelenése előtt észleljék, illetve szintén egy MI-modell segített az autizmus felismerésében gyerekeknél anélkül, hogy kiterjedt vizsgálatokra lett volna szükség.
A MI emellett forradalmasította a környezeti megfigyelést, ígéretes valós idejű elemzéseket kínálva többek között a levegő- és vízminőségről vagy az erdőirtásról.
Az Európai Unió augusztusban hatályba lépett MI-törvénye megkísérelt némi védelmet nyújtani az egyre gyorsabban fejlődő technológia terén. Az úttörő jogszabályt egyes szakértők üdvözölték, mások viszont azt állították, hogy nem kezeli megfelelően az MI fejlesztésével kapcsolatos legfontosabb aggályokat, mindenesetre az első lépések megtörténtek ebben is.
Előremozdulások nőjogi és LMBTQ-ügyekben
Jó pár aggasztó, túlzás nélkül borzalmas hír látott napvilágot az elmúlt egy évben, de fontos látni a pislákoló fényeket az alagút végén. Márpedig akad néhány változás, amibe kapaszkodhatunk.
Például legalizálták az azonos nemű házasságot Észtországban és Görögországban, a sorhoz idén csatlakozik Liechtenstein és Thaiföld is, Nepálban pedig 2024-ben regisztrálták az első leszbikus házasságot. Apró lépések, de lépések.
Fontos fejlemény, hogy Kolumbiában, egy hosszú, egészen pontosan tizenhét éves küzdelem után végre betiltották a gyerekházasságot. Ennek azért is óriási a jelentősége, mert az országban négy és fél millió olyan lány és nő van (vagyis nagyjából minden negyedik), akit tizennyolc éves kora előtt adtak férjhez, közülük az UNICEF szerint egymillióan még tizenöt éves koruk előtt lettek kiházasítva.
Ha csak egyetlen nevet kellene kiemelni nőjogi kérdések tekintetében 2024-ből, akkor az egyértelműen: Gisèle Pélicot. Megrázó története – amelyről Dián Dóri és Mózes Zsófi kollégáim írtak ITT és ITT – alapjaiban rengette meg a világot, hiszen felhívta a figyelmet arra, hogy a szexuális ragadozók nem feltétlenül sikátorokból, kapualjakból vagy szórakozóhelyek mosdóiból kerülnek elő, hanem akár az otthonunk, családunk vélt biztonságából is. Pélicot-nak köszönhetően hangot kaptak az áldozatok, és a szégyen végre oldalt váltott. Férjét és a több mint ötven elkövetőt jogerősen börtönbüntetésre ítélték, Pélicot asszony pedig végre kicsit megpihenhet az immár valóban biztonságos családi környezetben.
A világért sem szeretném azt a benyomást kelteni, hogy tessék, a világ milyen jó irányba megy, nincs itt semmi aggódnivaló, hiszen sajnos a helyzet cseppet sem biztató. De muszáj néha észrevenni az előremutató lépéseket, már csak azért is, hogy lendületet kapjunk ahhoz, hogy folytassuk. Új év kezdődött, új lehetőségekkel. Elég pocsék évek vannak mögöttünk. Akár hihetünk abban is, hogy végre egyre több lesz a jó hír is. Miért pont ez ne volna lehetséges?
