Az elmúlt években mindenki megismerte a nevét a Társas játék, A Liza, a rókatündér és a Válótársak révén. 34 éves korában lett igazán sikeres, pedig már addig is rengeteg jó szerepet eljátszott a színpadon és a filmvásznon. Nem is nagyon tudja hova tenni a „sztárságot”, azt mondja, hogy ő ebből szinte semmit nem érzékel, ugyanúgy teszi a dolgát, ahogy korábban, ugyanolyan hétköznapi problémákkal küzd, mint bárki más. Úton a színházba őszintén mesélt a hétköznapi gondokról, a gyerekkori versenysportról, a sikertelen színművészetis felvételikről, és arról is, hogy szép lassan – épp a hangos sikereknek köszönhetően – kezdi elhinni magáról, hogy amit csinál: jó. És most kivételesen egy kicsit a magánéletével kapcsolatban is megnyílt – pedig olyannyira diszkrét alkat, hogy még a kollégák sem tudták a Liza, a rókatündér forgatása során, hogy ő és a rendező egy párt alkotnak. Elviszlek magammal: Balsai Móni, aki semmiképpen nem Mónika.
Pálmai Anna épp ezerrel dolgozik magán, amiből kívülről az látszik, hogy egyik pillanatban ömlik belőle az érzés és gondolat, a következőben pedig megáll, hogy mérlegelje, mi az, amit megoszthat a nyilvánossággal, és mi az, amit még gyúrnia kell. Az Elviszlek e heti epizódja izgalmas utazás egy érzékeny ember önismereti terápiájába.
Válás, vetélés, szülők elvesztése, gyerek kamaszkora, szakmai megalkuvás… nincs téma, amibe Jakupcsek Gabriella ne állna bele, szinte zavarba ejtő szókimondással. De ehhez az kellett, hogy végigmenjen azon az úton, ami a saját, személyes szabadságához vezetett.
Nagyon erős értékrend szerint mond igent vagy nemet valamire Jakupcsek Gabriella, hiszen túl sokszor tapasztalta meg, milyen a megalkuvásokkal teli élet.
„Nem bánom már, hogy az élettől ezt a feladatot kaptam” – mondja mosolyogva az autóban, miután elmesélte elképesztő és kőkemény történetét. Kiss Péter Pál nyolcévesen került kerekesszékbe addigi, totálisan szabad falusi életéből. Újra kellett tanulnia élni és álmodni. Mára kétszeres paralimpiai, négyszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok. Ismerjétek meg őt!
Anyukája révén szerb, apukája oldaláról magyar, ő viszont úgy érzi, a magyaroknak nem elég magyar, a szerbeknek nem elég szerb. Ismerős számára a kisebbségi léttel járó „nem vagy idevaló” érzése – nekem viszont az az érzésem, hogy éppen ez, a vérében hordozott sokféleség miatt izgalmas. Ember Márk színész az Elviszlekben.
Az Agymenők színésznője egyszerre hordozza zsigereiben a humort és az adottságot, hogy érthetően és átérezhetően indítson párbeszédet fontos vagy akár tabunak számító témákról. Portré.
Megvan Till Tamás gyilkosa, F. Jánost azonban a hatályos törvények miatt nem lehet elítélni, ám ha változtatnak a vonatkozó jogszabályokon, az emberölésért is felelősségre vonhatják a férfit.
„Tudják-e, hányan vannak, akik számára elfogadható narratíva lett, hogy ha nem értünk egyet, jöhet az erőszak? És gondolnak-e azokra, akik mindezt elszenvedik majd?”
