Mit remél a szülő nő az elmúlt 10 év tükrében?
Változások a szülészetben 2015 óta

Idén tízéves a WMN, ennek apropóján pedig számot vetünk. Nemcsak magunkkal, hanem megnézzük azt is, mi minden történt körülöttünk a világban, és hogyan alakulnak a számunkra fontos ügyek. A gyerekjogokkal kapcsolatos mérföldkövekről ebben a cikkben írt Both Gabi, Mózes Zsófi pedig azt vette számba, milyen volt nőnek lenni az utóbbi évtizedben Magyarországon. Tóth Flóra az elmúlt időszak médiabotrányait tekintette át. Filákovity Radojka összefoglalta, milyen fontos mérföldkövek mutatkoznak egy olyan sokakat érintő, ám mély tabukkal övezett területen, mint a perinatális veszteség társadalmi elismertsége. Kőrizs Kata pedig ebben az írásában pedig a magyar szülészet elmúlt tíz évére tekint rá.
–
2015 – Megalakul a Melletted a helyem Egyesület
Ez egy olyan, nem állami fenntartású szakmai szervezet, amely óriási részt vállalt és vállal a koraszülött ellátás fejlődésében és folyamatos fejlesztésében. Munkájukról először 2016. november 17-én számoltunk be a WMN oldalán. Az egyesület első célja az volt, hogy az ellátók és ellátottak tapasztalatait közelítse egymáshoz, valamint hogy előmozdítsa a szülők folyamatos jelenlétét és bevonását a koraszülött-ellátásba. Az egyesület azonban ezeket a célokat bőven túlszárnyalta, és mára óriási szerepet játszik a a legfrissebb nemzetközi kutatási eredmények hazai elterjesztésében mind szakmai, mind laikus körökben.
Töretlenül hirdetik az anyatejes táplálás, a kenguruzás, a családbarát ellátás, és a bizonyítékon alapuló orvosi ellátás fontosságát. Létrehozták a PICi Hídépítők online szakmai programsorozatot, és évről évre számos konferencián vannak jelen. Nemzetközi kapcsolatokat ápolnak és külföldi tanulmányutakat is szerveznek az itthon dolgozók számára. Szakértőkkel támogatott Facebook-csoportot működtetnek, hogy a mindennapokban is folyamatosan támogathassák az érintett szülőket, továbbá saját oldalukon publikált írásaikkal folyamatosan edukálják az ellátásban résztvevőket.
2016 – Kiállás a szülészeti erőszak ellen
Fontos megemlíteni, hogy a szülés nő-, baba-, majd családközpontúvá alakításának első csírái, a természetes szülés, a baba-mama egység támogatása, és az igény szerinti szoptatás már a ’90-es évek végén fontos törekvésekké váltak, és azóta számos jelentős és magas színvonalú szakmai, valamint civil kezdeményezés született a szülészet területén. A szülészeti erőszakkal szembeni látványos, tabukat nem ismerő kiállás, és az érintettek megéléseinek kihangosítása azonban a Másállapotot a Szülészetben! Mozgalommal érkezett meg 2016-ban. Ennek a mozgalomnak az erejét és különlegességét a modern, nyitott és nagyon érzékeny kommunikáción túl az is adta (és adja), hogy országos jelenléttel bír, valamint politika- és pártfüggetlen. A Másállapotot a Szülészetben! Mozgalom megalakulása óta folyamatosan jelen van, kihangosít, reagál, megmozdulásokat szervez, az érintetteknek szakmai támpontokat nyújt, és kapcsolatot ápol a hivatalos szervekkel is. Az online és offline közösségépítésben, a szülészeti kapcsolati háló fenntartásában egyaránt fontos szerepet játszik.
2018 – Tudatosság a császármetszés kapcsán is
2018-ban alapította meg Kiss Verus újságíró a Császárvonalat, amelyet saját tapasztalásai hívtak életre. Ekkor döbbent rá, hogy mennyire nem kapnak a nők sem elegendő információt, sem támogatást – sem a várandósság, sem a szülés, sem az azt követő felépülés időszakában – a császármetszéssel kapcsolatban. Az egészségügyi ellátásnak ezt a rendszerszintű hiányát szerette volna pótolni a Császárvonal csapata: edukációval, online és offline programokkal, támogató csoportokkal, szakmai háló építésével és most már képzésekkel is.
2019 – Egészségügyi szakmai irányelv a családbarát szülészeti és újszülött-ellátásról
2019. december 17-én vált hatályossá a szülészeti irányelvek sok éves késlekedését pótolni szándékozó új, családbarát szülészeti irányelv, amelynek fogadtatása vegyes visszhangot generált. Ugyanis a valódi családközpontú szülészeti ellátás megvalósítását egyrészt a szülészeti rendszer többsíkú erőforráshiánya, másrészt a szórványosan jelenlévő elavult szemlélet sok esetben gátolja, harmadrészt bár sok progresszív elemet tartalmazott az irányelv, annak nem betartásával szemben mégis igen megengedő. A családbarát irányelv kiadásával közel párhuzamosan, a kormány családbarát szülészeti pályázati programot is hirdetett, amelynek konkrét felhasználásáról információt találtok például itt. A pályázat, míg az első körben nem volt kötelező képzésekhez kötött, addig a második etapban már az ellátó szakemberek családbarát szülészeti képzési programokban való részvételét is megkövetelte a források lehívásához.
2020 – COVID = visszalépés a szülészeti ellátásban
A COVID-járvány a szülészeteken rengeteg visszaéléshez vezetett a szülő nők, az újszülöttek és családtagjaik jogaival szemben. Sok civil- és szakmai szervezet képviselője panaszkodott az azt követő években arról, hogy az addig elért nagy változásokat a családközpontúságban az intézményi döntések sok helyen elsöpörték. Ezt megspékelte az, hogy sok állami egészségügyi dolgozó mondott fel a kórházakban a járvány után, nagyon sokan küzdöttek (és vélhetően küzdenek ma is) a kiégéssel. Ugyanakkor a COVID egy fontos határozatot is életre hívott:
Müller Cecília 2020. november 10-én kötelezte a fekvőbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókat arra, hogy a kapcsolattartási jogot egészségügyi válsághelyzetben is biztosítsák: a súlyos állapotú és végstádiumú beteg, a szülő nő (a vajúdás és a szülés teljes ideje alatt), valamint a kiskorú ellátottak számára.
Ennek ellenére egyes intézményekben a mai napig korlátozzák a szülő nő kapcsolattartási jogát pl. járványhelyzetre hivatkozva, de a fenti határozat jogos hivatkozási alapot teremt arra, hogy ezekkel az önkényes és jogtalan korlátozásokkal szemben fellépjünk. (Így tett Tilly Heni 2021-ben, aki pert nyert, mert őt és koraszülött kisfiát jelentősen korlátozták a kapcsolattartásban. A történetéből megtanulhattuk: egy kórház házirendje nem állhat a törvény felett, de ha bárki mégis ezt tapasztalja, ne féljen kiállni magáért!)
2020-ban egy másik jelentős esemény is történt: Alsózsolcán elindult a roma közösségi dúlaszolgálat, amelynek célja, hogy a helyi roma nők ne maradjanak kísérő nélkül a vajúdás és a szülés során. Bár kezdetben a helyi kórházban vegyes fogadtatásban részesültek a roma dúlák, a Képmás cikke szerint aztán az intézmény is felismerte, hogy jelenlétük fontos hidat képez a roma ellátottak és az ellátók között.
2021 – A fogadott orvos és szülésznő lehetőségének megszűnése
A hálapénz büntethetővé minősítése a legerősebben a szülészeti ellátást érintette, ennek hatásait a mai napig érzékeljük. Az „ügyeletben szülés” jól működik a nyugat-európai országban: nem is az ötlettel van probléma! Sokkal inkább az előkészítés hiányával, ami többféle problémát okozott.
Magyarországon a várandósgondozási rendszer ugyanis egyáltalán nem úgy működik, mint azokban az országokban, ahol a nők ügyeleti rendszerben szülnek bábák közreműködésével. Ezekben az országokban a várandós nő már a várandósság hónapjaiban megismeri a szülés alatt majd őt ellátó helyet, a személyzet egy részét, és nem ismeretlenül sétál be a nagy napon.
A változás hatására sokan a magánszektor felé vándoroltak: szakemberek és szülő nők egyaránt. Ez pedig duplán súlyosbította a szülészeti ellátásban jelenlévő szakemberhiányt, hiszen a „fogadottorvos-időszakban” az ügyeleti teamnek „csak” azokat kellett ellátnia, akiknek nem volt jelen a fogadott orvosa és/vagy szülésznője.
Az is érdekes, hogy az intézkedés nem fehérítette ki teljesen a rendszert. Egyrészről beszámolók szerint vannak orvosok, aki így is elfogadnak hálapénzt. Másrészt sok szülő nő az általa választott intézményben úgy biztosítja a helyét a szülésre, hogy ott dolgozó magánorvost keres a várandósgondozás időszakára. Egy adott intézménybe érkező nem körzetes szülő nő esetében nem ritkán az első kérdés az, hogy van-e az intézményből magánorvosa.
2021 – Civil kezdeményezés a terhességi kolesztázis szövődményeinek megelőzésére
Dr. Ladjánszki Bernadett, miután 2021 áprilisában terhességi epepangás következtében elveszítette kisbabáját, széleskörű civil szerveződésbe kezdett azért, hogy megpróbáljon befoltozni egy újabb lyukat a magyar egészségügyön. Egy egyszerű és nem túl drága vizsgálattal ugyanis megelőzhető a tragédia. Bernadett, akivel Kurucz Adrienn beszélgetett a WMN-en, zárt Facebook-csoportot, egy mindenki számára elérhető telefonszámot és szakmai blogot is létrehozott az értintettek számára. Azóta született egy kisfia, és a programja sorsáról a Telexnek adott interjújában számolt be 2023-ban.
2022 – Szívhang-rendelet
Óriási vihart kavart ez az újabb egyik nap kitaláljuk, másik nap minden társadalmi egyeztetés és előkészítés nélkül be is vezetjük típusú rendelet. Mózes Zsófi és Milanovich Domi is beszámoltak a témáról a WMN oldalán. Fontos azonban újra és újra elismételni: bizonyított, hogy az abortuszok számának csökkenését nem a tiltás vagy a félelemkeltés, hanem a megelőzés eredményezi.Ugyanebben az évben Kajlik Eszter animációs filmet készít a férjöltésről, ami eddig tabutémának számított.
És el ne feledjük: jelentősen csökkentették a tápszer árának támogatását: 55 százalékról 25 százalékra. Ez akár fontos lépés lehetne az anyatejes táplálásra ösztönzésben, de a gond a szokásos: nem előzte meg egy sor szükséges intézkedés. Részletesen elemeztük ezt a helyzetet is: Tóth Flóra itt, én pedig itt és itt.
2023 – Nem akarták folytatni az újszülöttek ingyenes SMA-szűrését, aztán mégis folytatták
Ez a történet fontos példája annak, hogy széleskörű társadalmi összefogással nyomást lehet gyakorolni a hatóságokra. Bár egy ideig a szűrés csak térítés ellenében volt elérhető a szülők számára, végül 2024. március 1-jén újraindult a program. Azóta alkalmanként találgat a sajtó azzal kapcsolatban, hogy így marad-e, de eddig egyelőre nincs változás.
2024 – Újabb fontos pert nyert egy nő
Mégpedig a tervezett orvosi beavatkozással kapcsolatos tájékoztatás elmaradása miatt. A Kúria kimondta, hogy a kórház megsértette a testi-lelki egészséghez való jogát azzal, hogy nem időben és nem megfelelően tájékoztatta őt arról, hogy a császármetszést altatásban fogják elvégezni rajta.
2025 – Még mindig várunk
A teljesség igénye nélkül:
-
az irányelvek megírására és megújítására (például a császármetszésről, a gyengéd császármetszésről, a szülésindításról, és még hosszan sorolhatnánk).
-
az ambuláns szülés lehetőségének általánosan elérhetővé tételére, amelyre már több ígéretet is kaptak a nők az elmúlt tíz év során.
-
arra, hogy az otthonszülés lehetősége ne a szülő nő anyagi lehetőségein és a kórházi infrastruktúra hiányán múljon.
-
arra, hogy a kórházak egy része a dúlákban ne az ellenséget, hanem a lehetőséget lássa, hiszen bizonyított, hogy a dúla jelenlétében csökken a császármetszések aránya (és Magyarországon bőven van még teendő ezen a téren is).
-
a koraszülött-osztályok infrastrukturális fejlesztésére a családbarát koraszülött-osztályok kialakításához, mely jelentősen javíthatná a babák túlélési esélyeit és hosszútávú egészségügyi mutatóit.
-
a szülésznői önállóság megvalósulására a kórházi gyakorlatban.
-
arra, hogy a szülészeti intézmények ne véletlenszerűen zárjanak be, hanem az erőforrásokat egy átfogó stratégia részeként csoportosítsák.
Az elmúlt 10 év tehát egyszerre hozott előrelépéseket és visszalépéseket a szülészetben. A szülés egyes aspektusai átpolitizálttá váltak, ugyanakkor a nők tudatossága és kiállása egyre határozottabb ezen a területen.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/FG Trade