A tápszer drágulása nem a szoptatást teszi népszerűbbé, hanem a trükközést

–

Szoptatás vs. tápszeres táplálás

Azt hiszem, ma már elenyészően kevés azoknak az anyáknak a száma, akikhez nem jutott el az információ, hogy a(z igény szerinti) szoptatás a legjobb módja a baba táplálásnak a születést követő fél évben. Egykor szoptató anyaként még annyit tennék hozzá, hogy bár az első időszakban meglepően fájdalmas lehet, és kíván egyfajta, szinte állandó rendelkezésre állást, azért néhány hónap alatt általában kifejezetten kényelmessé válik, amit bárhol, bármikor meg lehet oldani (kellően diszkréten is, csak hogy a nyilvános szoptatás témakörét is említsem). Nem kell semmit melegíteni, keverni, nem kell steril eszközökkel mászkálni… és ugye, teljesen ingyen van.

De a saját akaratukból nem szoptató anyák elenyészően kicsi csoportján túl nagyon sokan vannak, akik azért nem ezt a táplálási módot választják, mert egyszerűen nem tudják ezt választani: nincs tejük vagy ha van, nem elég, ezért tápszert kell bevetniük. 

Dr. Kollár László gyermekorvos azt mondja, minden anyát a szoptatásban támogatnak elsősorban, hiszen a babának is az a legjobb, de vannak helyzetek, amikor kell a pótlás vagy a teljes tápszerezés, mert egyáltalán nem opció az anyatejes táplálás. A gyermekorvosokat anyagilag is motiválják a szoptatás népszerűsítésére, a tízpontos értékelési rendszerükben, ami alapján plusz juttatást kaphatnak, az is benne van, hogy a praxisukhoz tartozó babák mekkora részét táplálják anyatejjel.

Anna háromgyerekes anyuka, aki mindháromszor a szoptatással indított, de pár hét után át kellett állnia a tápszeres pótlásra. Az első gyerekénél több mint egy hónapig csak anyatejjel próbálkozott, annyira szerette volna, ha sikerül az anyatejes táplálás, de közben a kisfia egyre többet sírt, és fogyni kezdett. 

„Az állandó sírástól, a nemalvástól és az alkalmatlanság-érzéstől már fél lábbal a szülés utáni depresszióban voltam, mire elkezdtem tápszert adni, ami megváltás volt mindkettőnknek.

Másodszor és harmadszor is ugyanez zajlott le, csak akkor már előbb adtam pótlást. Szoptatási tanácsadó is próbált segíteni, de egyszerűen nem volt elég tejem. Ezért kaptam bántást is más anyáktól – ez nem könnyítette meg a helyzetet. És hiába kaptunk két gyereknél is egyéves korukig 90 százalékos kedvezménnyel speciális tápszert, az etetésük költségét megéreztük. Ráadásul egyéves kor után is kaptak tápszert, még ha kevesebbet is.” 

Anna példája mutatja, hogy ez a legtöbbször nem választás kérdése, hanem a baba egészsége és fejlődése a döntő, és akkor nincs más lehetőség, mint a pótlás. 

Miért nem adnak ilyenkor más anyától származó tejet?

Bár léteznek anyatejgyűjtő központok is, dr. Kollár László szerint ezt fenntartással kezeli a legtöbb anyuka, így ők inkább helyileg próbálják összekötni a keresletet a kínálattal, védőnő segítségével. 

„Egy egészséges 3,5 kilós újszülött esetében általában nem merül fel, hogy donor anyatejet kapjon, mivel az valamivel bonyolultabb. Viszont ha kis súllyal született, vagy valamilyen módon sérült, akkor a szülők motiváltabbak ebben, de szívesebben vesznek át közvetlenül anyatejet olyan anyától, akit így meg tudnak ismerni, és arcot is társíthatnak a segítséghez. Ezért érdemes helyi szinten segíteni őket ebben: a védőnő és a gyermekorvos segítségével ez gyűjtőállomás nélkül is működhet hivatalosan, csak a tejet átadó anyának át kell esnie bizonyos vizsgálatokon. Ha ez megtörtént, az anyatejért kap literenként 2700 forintot, de a legtöbb esetben nem a pénz motiválja őket, hanem mások megsegítése” – mondja a szakember. Majd azt is hozzáteszi, hogy ha már a táplálás harmada anyatejes, az is sokat tesz hozzá a baba egészségéhez. (Ez persze akkor is igaz, ha az anyukája szoptatja, és azt egészítik ki tápszerrel.)

Viszont 

a lefejt anyatejet valóban bonyolult tárolni, óvatosan kell melegíteni, nem hasznosítható újra, ha egyszer már kivettük a hűtőből/fagyasztóból, és nem fogyott el. 

Szóval a hétköznapi élet szempontjából (amit igenis figyelembe kell venni egy kisbabás családdal kapcsolatban) a tápszer praktikusabb és egyszerűbb. Ráadásul az anyatejgyűjtő-központokban a beszámolók szerint nem érhető el túl nagy mennyiség, nem tudjuk, hogy a „helyi megoldás” mindenhol lefedi-e az igényeket.

Mennyire durva a drágulás?

Röviden összefoglalva: nagyon. 

Vannak olyan tápszerek, amelyek háromszor annyiba kerülnek most, mint néhány héttel ezelőtt. 

Dr. Kollár László is arról számol be, hogy több anyuka kereste meg azzal, hogy nézzenek olcsóbb megoldás után, mert annyira felment az eddig használt tápszerek ára – ez ilyenkor nehéz feladat, hiszen meg kell keresni a megfelelő, de nem annyira drága tápszert. Ha egyáltalán létezik ilyen.

A tápszeres csoportban az erről szóló posztokra több száz hozzászólás érkezett, többen befotózott blokkokkal erősítik meg, hogy az általuk használt tápszer közel a duplája lett, 3300 forintról 5800 forintra drágult.

A váltás pedig sokszor csak papíron egyszerű, a gyerekek nem fogadnak el mindent, és sok, valamilyen speciális érzékenységgel élő baba anyukája jegyzi meg, hogy a számukra megfelelő tápszerek már korábban kikerültek a támogatott kategóriából, most pedig még azon felül is drasztikusan emelkedett az áruk (mint minden élelmiszernek).

A kommentek tanulsága szerint a gyerek korától, étvágyától, a tápszer típusától függően havi 20–50.000 forintos költségről beszélhetünk. Közben 

a legújabb hírek arról is szólnak, hogy hamarosan korlátozzák azt is, mennyit tápszert írhat fel egyáltalán egy gyermekorvos.

Így vannak olyan orvosok, akik már most előre felírnak annyit, amennyit csak lehetséges, biztos, ami biztos. (Tápszert írni a baba egyéves koráig lehet, arról is hallottam már, hogy ezzel is trükköznek néhányan, és akár az orvos tudta nélkül gyűjtögetik a recepteket, halmozzák a tápszert.) 

A különböző tápszeres (vagy nem is feltétlenül tápszeres, hanem csak sima) anyukacsoportokban pedig virágzik a tápszer-kereskedelem, különösen a támogatás csökkenése óta. Akik még a régi áron halmoztak fel egy csomót, azok most akár kaszálhatnak is, de közben ezzel nyíltan vállalják a konfliktust, amit az okoz, hogy egyesek szemében ők a kisbabákon nyerészkednek (miközben lehet, hogy éppen így próbálják meg kitermelni az aktuálisan használt tápszerük árát).

Az RTL Híradó riportjában az is felmerült, hogy 

esetleg néhányan, akik nem engedhetik meg maguknak a tápszert, akár a „feles” (vízzel hígított) tejhez nyúlnak, ami jó néhány évtizeddel ezelőtt volt jellemző a babatáplálásban. 

Ez pedig azért baj, mert ártalmas a tehéntej ilyen korban (sőt, egyes szakértők szerint később is), allergizál, és nem is tartalmaz elegendő kalóriát. Az mindenesetre biztos, hogy több szoptatott baba nem lesz ettől – trükközés, esetleg akár csalás viszont jóval több. Mert a gyerekeink jóllétéért sok mindenre képesek vagyunk. Érdekes viszont, hogy miközben készült petíció is a tápszer árának normalizásáért, azt egyelőre nagyon kevesen írták alá. 

De akkor mi a megoldás?

Miközben a különböző, támogatási körből kikerült tápszereket kerestem, több önkormányzat oldalán belefutottam olyan extra lehetőségbe, amelynek keretein belül

havi támogatást kínálnak a helyi tápszeres babát nevelő családoknak.

Kollár doktor is azt mondja, hogy érdemes helyi szinten szerveződni, támogatást keresni, vagy aki olyan helyzetben van, segítséget kínálni az érintett családoknak. Mert nemcsak a tápszerek ára emelkedett meg, hanem mindené: a pelenkáé, a hozzátápláláshoz szükséges alapanyagoké vagy éppen a bébiételeké… a családi pótlék meg még mindig 12.300 forint.

Az érdekes módon nem emelkedik.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/  Maria Korneeva

Tóth Flóra