A nők tovább élnek, de többet betegeskednek, mint a férfiak – és ennek nem biológiai okai vannak

–

Nem mondhatjuk, hogy nem javult a helyzet: 2023-ban például oda is eljutottunk, hogy végre valódi vérrel tesztelték a menstruációs termékeket. A nőkre azonban még mindig rendszeresen tekintenek úgy – még az orvosi szakma egyes képviselői is –, mint akik képtelenek reálisan felmérni az állapotukat, és nem tudnak értelmesen beszámolni a saját testük működéséről és fájdalmaik mértékéről. Ráadásul még mindig nincs elég nők bevonásával készült klinikai vizsgálat, nincs elég olyan tanulmány, amely nemek szerint vizsgálja az adatokat, és nem szentelnek elég figyelmet – és pénzt – a reproduktív egészségnek és az inkább a nőkre jellemző tüneteknek sem.

Ez az egyenlőtlenség pedig nagyon is valós és közvetlen hatással van az egészségi állapotunkra: kevésbé vagyunk jól, mint amennyire lehetnénk, ha az „alapértelmezettnek” tekintett testtel rendelkeznénk. A kutatások szerint ez a jelenség gyakran rejtett – viszont áldozatokkal jár.

A szexizmus az egészségünkön is nyomot hagy

Egy 2023-ban közzétett tanulmányban 70 intézmény tudósai 29 ország – köztük az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kína, Brazília, India és Dél-Afrika – több mint 7800 egészséges felnőttjének (4078 nő és 3798 férfi) MRI-felvételét elemezték. Eredményeikből kiderült, hogy azokban az országokban, ahol a nemek közti egyenlőtlenség markánsabb – az ENSZ és a WEF globális nemek közötti egyenlőtlenségi indexe alapján –, a nőknél vékonyodó agyi struktúrákat mutattak ki, különösen a limbikus régióban.

Ez a terület, amely az érzelmek, a motiváció és a memória szabályozásáért felelős, és érintett a stresszel kapcsolatos állapotok kapcsán is, például a depresszió és a poszttraumás stressz szindróma esetében.

A kutatók nem vizsgálták a változások mögött meghúzódó pontos mechanizmusokat, de korábbi tanulmányok alapján azt feltételezték, hogy valószínűleg a nők magasabb stressz-szintje, a korai fejlődés során bekövetkező zavarok és a szegénység, ezen belül a minőségi oktatáshoz való hozzáférés hiánya eredményezi ezeket. Más szóval, a diszkrimináció áll a háttérben: ezek a nők olyan társadalmakban élnek, amelyek nem kezelik őket egyenrangúként.

A tanulmány arra is figyelmeztetett, hogy ezek az agyi változások „veszélyes hatással” lehetnek a nők mentális és kognitív jólétére.

Néhány nemrégiben készült kutatás is hasonló eredményt mutat. Az egyik, tavaly megjelent tanulmány 5330 – egészséges és neurodegeneratív betegségben szenvedő – ember neuro-képalkotási adatait elemezte 15 országból, és megállapította, hogy a különböző társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, köztük a nemek közötti egyenlőtlenségek is felgyorsíthatják az agy öregedési folyamatát. Azokban az országokban, ahol erősen jellemző a nemek közti egyenlőtlenség – például Latin-Amerikában és a Karib-térségben – a nőknél nagyobb volt az agy becsült és tényleges életkora közti különbség, mint a férfiaknál. Demenciával diagnosztizált nők agyát vizsgálva még jelentősebb volt a különbség.

Az agy gyorsabb öregedése kapcsán jól dokumentált, hogy előre jelzi a kognitív teljesítmény csökkenését, és olyan betegségek kockázati tényezője, mint a demencia és az Alzheimer-kór. És ahogy azt már sejthetitek, mindkét betegség előfordulási aránya magasabb a nők esetében: a jelentések szerint a klinikailag diagnosztizált betegek kétharmada nő.

Egy másik, szintén tavaly megjelent tanulmány több mint 20 000 amerikai ember memóriájának a működését vizsgálta. A kutatásból kiderült, hogy azoknál a nőknél, akik olyan államban születtek, ahol nagyobb a rendszerszintű szexizmus, az idősebb években gyorsabb memóriacsökkenés következett be.

Kevés fájdalomcsillapító, de túl sok gyógyszer

Ahogy láttuk, a rendszerszintű diszkrimináció nagy hatással van azok egészségére, akik nem részesülnek egyenlő elbánásban.

És jelen van olyan folyamatokban is, mint például a fájdalomcsillapítás. A nőknek ugyanis kisebb valószínűséggel adnak fájdalomcsillapítót, mint a férfiaknak – egy amerikai tanulmány szerint a műtétek után feleannyit kapnak a nők, mint a férfiak –, pedig hajlamosabbak vagyunk a krónikus fájdalmakra.

Mivel a klinikai vizsgálatok nem terjednek ki sok esetben a nőkre, több mint 700 betegséget jóval később diagnosztizálnak nálunk, mint a férfiaknál – egyes esetekben akár 10 évet is várhatunk a helyes diagnózisra –, és gyakran túlgyógyszereznek minket, aminek következtében több mellékhatást szenvedünk el. A nők kisebb valószínűséggel jutnak tüdőátültetéshez, de nagyobb eséllyel halnak meg szívkoszorúér-műtét vagy szívroham során – különösen, ha férfi a sebész.

Általánosságban elmondható, hogy bár a nők tovább élnek, lényegesen – egy kutatás szerint 25 százalékkal – több időt töltünk betegen, mint a férfiak.

Ennek ellenére még a hosszú élettartamot célzó vizsgálatok nagy része is kizárta a nőket a kutatásokból. 

És a társadalmi jelenségek hatásáról még nem is beszéltünk

A demokratikus működés visszaszorulásának globális tendenciája nem meglepő módon a nők jogainak – különösen a reproduktív jogoknak – a visszaszorításával járt együtt. A Hologic Global Women's Health Index legutóbbi felmérése is ráerősít erre: a nők általános egészségi állapota az elmúlt néhány évben számos országban nem változott, de van, ahol romlott. Több nő szenved fizikai fájdalomtól, szembesül egészségügyi problémákkal, és aggódik az állapotáért, mint korábban.

Eközben ott, ahol csökkentették az abortusz hozzáférhetőségét, megugrottak az anyai és gyermekhalandósági mutatók.

A reproduktív jogokkal kapcsolatban széles körben elterjedt, hogy azok elsősorban az abortuszjogról szólnak. Ennek eredményeképp azonban a reproduktív egészségügy más területeinek – méhnyakrákszűrés, fogamzásgátlás, menstruációs zavarok kezelése, szexuális úton terjedő fertőzések megelőzése és kezelése, szülési szolgáltatások stb. – finanszírozására jóval kevesebb pénzt fordítottak.

Donald Trump 2016-os elnökválasztási győzelmét követően például az amerikai kormány beszüntette az ENSZ Népesedési Alapjának – amely a reproduktív és anyai egészség javításával foglalkozik – támogatását. Ez a döntés, amelyre „az élet védelme a globális egészségügyben” címszó alatt hivatkoztak, Trump négyéves hivatali ideje alatt becslések szerint 108 000 gyermek és anya halálát okozta a szegény országokban. 

Az, hogy nyugati világunk egyre távolodik a demokráciától, és anti-egalitárius, tekintélyelvű vezetők kezébe kerül a hatalom, pusztító következményekkel jár a nők és lányaik életére és egészségére nézve. Ez a megállapítás pedig nem valakinek a véleményéről, érzéseiről vagy politikai állásfoglalásáról szól. Ez egyszerűen egy olyan mintázat megmutatása, amely, ahogy rengeteg kutatás megerősíti, elkerülhetetlenül a nők rosszabb mentális és fizikai egészségi állapothoz vezet.

Mikor vesszük végre komolyan a kérdést? 

Mózes Zsófi