A női princípiumot beteljesíteni – ilyen volt nőnek lenni az elmúlt tíz évben Magyarországon

–

Megmondom őszintén, nem esett jól a visszatekintés. Nem kellett sokat gondolkodnom az eseményeken, a legtöbb olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy tisztán emlékszem, milyen volt először szembesülni velük – egymás mellett, összegezve látni pedig kőkemény látlelet. De azt gondolom, hogy hiába fájdalmas, nem dughatjuk homokba a fejünket, nem tehetünk úgy, mintha nem lenne dolgunk azzal, hogyan viszonyult a magyar társadalom a nőkhöz az utóbbi tíz évben – és miként teszi ezt ma.

2015: A női princípiumot beteljesíteni, valakihez tartozni, valakinek gyereket szülni

– A nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak. Én így érzem. 

– Nem az a dolguk?

– Nem az a dolguk.

– Mi a dolguk a nőknek?

– Hát, mondjuk, a női princípiumot beteljesíteni, nem? Hogy mondjuk valakihez tartozni. Valakinek gyereket szülni.

Már tíz éve, hogy a fenti párbeszéd lezajlott Kovács Ákos és Kadarkai Endre között az Echo TV ArcKép című műsorában. A beszélgetés kétségkívül megkerülhetetlen a nőkről folytatott diskurzus tekintetében, mert bár azóta többen is megpróbálták megmondani, hogy mi a nők dolga, Ákos az elsők között volt, és büszkén lett zászlóvivője az ügynek.

2016: A kutyafáját, így neveljük mi az asszonyt! Nem főzött vacsorát? Adok én neki!

Nem tudom, hogy közületek hányan emlékeznek rá – nem volt akkora visszhangja, mint Ákosnak –, de ez volt az az év, amikor élő adásban, ostorral verték az MTVA riporterét. Igen, élő adásban, és igen, a köztévén. A Tihanyi Levendula Fesztivál nyújtotta szórakozási lehetőségeket volt hivatott bemutatni a műsor, amikor a „színes programkavalkád” nem várt fordulatot vett, és Kiss József, a vámosi csárda betyárja ostort ragadott.

„Ott marad, nem mozog, mert adok én neki! A kutyafáját, így neveljük mi az asszonyt! Nem főzött vacsorát? Adok én neki! Így neveli a betyár az asszonyt! Így kell ezt csinálni” – mondta a betyár. Miután elégszer megcsapkodta a riportert, arra a következtetésre jutott, hogy

„az ilyen nőt meg köll becsülni, okvetlen, mert bírja a verést, ebből jó asszony lesz”.

Tanulságos tudósítás, és igaza volt a riporternek, amikor azt mondta: „Sose gondoltam volna, hogy a tihanyi Belső-tónál, a Tihanyi Levendula Fesztiválon fognak jól elnáspángolni karikás ostorral, egy vén betyár, de hát ez is megtörtént, merthogy itt a Nyár 2016!-ban bármi megtörténhet.”

2017: Puszild meg!

Hatalmas port kavart a New York Times cikke, amelyből kiderült, hogy Harvey Weinstein évtizedeken át zaklatta kollégáit, köztük híres színésznőket is. Ennek hatására egyre többen osztották meg a saját zaklatásukról szóló történeteket, kezdetét vette a #metoo mozgalom – annak minden előnyével és hátrányával együtt –, és még ebben az évben elérte Magyarországot is.

Sárosdi Lilla színésznő az elsők között mesélt arról, hogy húsz évvel korábban miként próbálta meg orális szexre bírni egy ismert színházigazgató-rendező az autójában:

„Sosem feledem a képet: oldalra nézek, látom a Parlamentet, és előttem a nagy rendező térdel a kocsiülésen, letolt sliccel, pici, löttyedt hímtagja limbál a szemem előtt. »Puszild meg!« – hallom az instrukciót. Elsírtam magam!”

Később kiderült, hogy Sárosdi Marton Lászlóról beszélt – a rendezővel kapcsolatban pedig több másik áldozat is megszólalt (vele ellentétben azonban név és arc nélkül). És bár a színésznő rengeteg támadást kapott, egy évvel később pedig el is hagyta az országot, ma már büszkeséggel tud visszatekinteni coming outjára. És teszi ezt teljes joggal: kiállása megkerülhetetlen diskurzust indított el nemcsak színházi berkeken belül, de a teljes magyar társadalomban.

(Arról, hogy meddig jutott a #metoo Magyarországon, Gyárfás Dorka írt egy long readet, amit ITT tudsz elolvasni.)

2018: Életveszélyt okozó testi sértés és más bűncselekmények

Egy pillanatra ugorjunk vissza az időben öt évet. 2013 márciusában mindannyiunkat megrázott a Renner Erika ellen elkövetett brutális támadás, de legalább ennyire kegyetlen volt az, ahogy az igazságszolgáltatás bánt vele. A Fővárosi Főügyészség ugyanis már egy évvel a támadás után megszüntette a Bene Krisztián elleni nyomozást, és csak a sértett panasza után emelt vádat, az orvos praktizálástól való eltiltására pedig csak a másodfokú ítelettel került sor. Bene első fokon négy évet kapott, amit másodfokon kilenc évre súlyosbítottak, a Kúria azonban megsemmisítette a korábbi ítéletet, és új eljárást rendelt el. A megismételt másodfokú eljárásban Bene életveszélyt okozó testi sértés és más bűncselekmények miatt ismét kilenc év börtönbüntetést kapott, és végül

a Kúria ezt a másodfokú ítéletet 2018-ban 11 év börtönbüntetésre súlyosbította.

Renner Erikából pedig az évek alatt példakép vált. Megmutatta, hogy mivel jár, ha bántalmazottként a nyilvánosság elé állunk, milyen áldozatnak lenni ma Magyarországon, és hány sebből vérzik a magyar igazságszolgáltatás.

2019: Az orromat eltörte, a fejem és testem szétzúzta ököllel, majdnem sikerült megfojtania

Orosz Bernadett azután fordult a nyilvánossághoz, hogy partnere többször is megverte. „Nekem szerencsém volt. Igaz, ez a harmadik és remélem, hogy egyben az utolsó bántalmazása/gyilkossági kísérlete volt ellenem, csak azért, hogy ha már az övé nem lehetek, másé se legyek. Az orromat eltörte, a fejem és testem szétzúzta ököllel, hajam kitépte, majdnem sikerült megfojtania, fogamból letört, összevissza dobált, mint egy rongybabát, a fájdalomtól magam alá vizeltem…”

A férfi Bernadettet ötmillió forintra perelte a poszt miatt. Az eset kiválóan példázza az igazságszolgáltatás működését: ennek következtében ugyanis a nőnek hamarabb kellett bíróság elé állnia rágalmazás miatt, mint ahogy a bántalmazásokat tárgyalni kezdték volna.

2020: Az áldozatsegítés éve

Varga Judit igazságügyi miniszter gyönyörűen megkomponált videójában kihirdette az áldozatsegítés évét, majd rátért arra, hogy a magyar kormány nem fogja ratifikálni a „migrációt is támogató egyezményt, amely azt is állítja, hogy az emberek nem férfinak és nőnek születnek, hanem léteznek társadalmi nemek”. 

Történt mindez annak ellenére, hogy a Covid miatti kényszerű otthonmaradások következtében ekkoriban duplájára nőtt a bántalmazás miatt segítséget kérők száma.

Abban igaza volt Vargának, hogy az Isztambuli Egyezmény 3. és 6. cikke foglalkozik a társadalmi nem – vagyis a gender – fogalmával: úgy definiálják, mint azokat a társadalmilag kialakult szerepeket, viselkedési formákat, tevékenységeket és jellegzetes tulajdonságokat, „amelyeket egy adott társadalom a nők és a férfiak esetében megfelelőnek tekint”. Az Igazságügyi Minisztérium által készített fordítás azonban nem tett különbséget a biológiai, illetve a társadalmi nem között, a genderre egész egyszerűen nemként hivatkoztak – elutasítva minden áldozatsegítő törekvést.

2021: Részleges kegyelem

Kertész Ágnest éveken keresztül módszeresen bántalmazta volt férje: elszigetelte a környezetétől, gazdasági függésben tartotta, szóban és fizikailag is rendszeresen kínozta. Hiába kért, segítséget nem kapott. 

A bírósági ítélet szerint Kertész Ágnes kábítószert tett férje italába, majd többször megszúrta, aminek következtében a férfi életveszélyes sérüléseket szenvedett. A nő hiába próbálta a bíróságon bizonyítani, hogy kétségbeesésében cselekedett, több éve bántalmazó kapcsolatban élt, és férje különböző pszichológiai módszerekkel kínozta őt, érveit a bíróság nem vette figyelembe, végül pedig tíz év fegyházra ítélte emberölési kísérlet miatt.

Kertész ezt követően fordult a köztársasági elnökhöz, Áder János pedig részleges kegyelemben részesítette a nőt – a büntetés mértékét öt év fogházra módosítva.

A Patent Egyesület állásfoglalása szerint „ha a magyar intézményrendszer dolgozói, a rendőrök, az ügyészek, a bírók és a gyermekvédelem munkatársai az Isztambuli Egyezmény ajánlásainak megfelelően képzettek lettek volna a párkapcsolati erőszak jellemzőinek tekintetében, tudták volna, hogy a bántalmazó kapcsolatok tankönyvi példájának tanúi. Nem hagyták volna magára a nőt, hogy egyedül, segítség nélkül küzdjön meg kilátástalan helyzetével.” 

2022: Minden magzatot a fogantatástól kezdve védjünk

„Hosszú évek küzdelme után végre megvalósult: a Mi Hazánk javaslatát átvéve a kormány tett egy lépést abba az irányba, hogy tényleg minden magzatot a fogantatástól kezdve védjünk, hiszen lesz legalább pár másodperc, amikor a magzati életkorú gyermek kommunikálhat az édesanyjával az abortusz elvégzése előtt a szívhangja meghallgattatásával” – írta Facebook-posztjában Dúró Dóra, miután Pintér Sándor módosítása révén új kiegészítéssel bővült az abortuszhoz szükséges kérőlap.

A módosítás következtében 2022. szeptember 15-től a terhességmegszakítást választó nőket vizsgáló szülész-nőgyógyászoknak rögzíteniük kell, hogy a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon bemutatták pácienseiknek.

Ez nagyon leegyszerűsítve a gyakorlatban annyit jelent, hogy ettől kezdve az abortusz elvégzése előtt kötelező a magzati szívhang meghallgatása – tovább nehezítve ezzel azok helyzetét, akik a terhességmegszakítás mellett döntenek.

2023: Magyarországnál már csak Romániában rosszabb nőnek lenni

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2023-as jelentéséből megtudtuk, hogy Európának mindössze két százaléka került kézzelfogható közelségbe a nemek közötti egyenlőség megvalósításában – Magyarország pedig, a fenti listát elnézve nem is annyira meglepő módon, az utolsó előtti helyen áll. A jelentésből kiderült, hogy míg a férfiak helyzetét gyakorlatilag csak az alkoholfogyasztás nehezíti, addig egy nő nemcsak akkor jár rosszabbul, ha gyereket szül, de még akkor is, ha magasan képzett.

2024: A politika kemény, olykor kegyetlen világ. Vannak, akik azt gondolják, hogy nekünk, nőknek ezért nem is való

A 2024-es évet a kegyelmi botrány tematizálta. Miután a 444 újságírója, Kaufmann Balázs nyilvánosságra hozta, hogy Novák kegyelemben részesítette K. Endrét, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét, aki a bíróság szerint segített eltussolni főnöke, a pedofil bűncselekményeket elkövetett igazgató ügyeit, Novák Katalin bejelentette lemondását.

„A politika kemény, olykor kegyetlen világ. Vannak, akik azt gondolják, hogy nekünk, nőknek ezért nem is való. Ezzel nem értek egyet. Ne hagyjuk magunkat! Kellenek a nők a közéletbe is, mert hitem szerint akkor idővel méltányosabb, békésebb és bizonyára tartalmasabb lesz ez a világ. Hálás vagyok azért, hogy a magyar nemzetet szolgálhattam” – mondta akkor köztársasági elnök.

A botrány hatására Varga Judit, a korábbi igazságügyi miniszter és a Fidesz–KDNP EP-listavezetője is bejelentette, hogy visszavonul a politikai élettől.

És bár nehéz elképzelni, hogy a miniszterelnök tudta és beleegyezése nélkül cselekedtek volna, végül a kormány két legismertebb női politikusa vitte el a teljes balhét: Novák, az ország első női köztársasági elnöke, valamint Varga, a 2022-es Orbán-kormány egyetlen női minisztere. 

És hogy mit hoz az idei év? Korai lenne megmondani. Abban viszont biztos vagyok, hogy az ellenszél dacára is jó irányba haladunk, ha egyre inkább azok mondják meg, hogy mi a nők dolga, akik kompetensek a kérdésben – a nők maguk.

Mózes Zsófi