Ilyen volt gyereknek lenni Magyarországon 2023-ban

–

1. Nem az iskolának, az életnek tanulsz 

2023-ban is folytatódtak az oktatáshoz kötődő viharos közéleti események, a tüntetésekben és tiltakozásokban pedig a gyerekek is aktív szerepet vállaltak. Volt gördülő sztrájk, tüntetés, szakszervezeti tiltakozás, „zebraszerda”, tanárballagás és könnygázas oszlatásba fulladó demonstráció a Karmelitánál. A parlament elé került és elfogadták a státusztörvényt, elindult a politikai engedetlenség miatt felmentett tanárok pere, több mint 115 ezer aláírást gyűjtöttek (főleg diákok) egy oktatással foglalkozó alternatív népszavazás érdekében, és szeptemberig újabb tanárok százai hagyták el az egyébként is komoly munkaerőhiánnyal küzdő pedagógusi pályát.

Szívszorító, felemelő és elszomorító események váltották egymást, amikben a politika és az államapparátus nemritkán magukkal a gyerekekkel feszült össze.

És miközben az év végén nyilvánosságra hozta a kormány a pedagógusok béremelésére vonatkozó terveket, ígéreteket, az jól látszik, hogy ez a történet túlmutat a pénzen. A 2023-ban publikált PISA-teszt eredményeinek tanúsága szerint, a magyar oktatásügy csapdába került. Van néhány elit intézmény, ami felfelé húzza az országos adatokat, miközben a gyerekek (és az iskolák) többsége alapvető problémákkal küzd. Ezek megoldásához pedig elengedhetetlen, hogy a szembenálló felek szóba álljanak egymással, és a gyerekek hangját, az érintett szakemberek kéréseit, meglátásait érdemben figyelembe vegyék.

2. Megvédelek, „ha arról koldulsz is”! 

2023 volt az év, amikor a gyermekvédelminek nevezett jogszabályi rendelkezéseket elkezdték végrehajtani, azaz nagyon leegyszerűsítve elkezdődött a gyerekek „LMBTQ-propagandától” való (bármit is jelentsen ez) „megvédése”. Befóliáztak könyveket, a Néprajzi Múzeumban és a Nemzeti Múzeumban kiállításokat kordonoztak el, lemérték a településeken, hogy a könyvesbolt és a templom között megvan-e a kijelölt távolság ahhoz, hogy olyan könyveket is polcra tehessenek, amikben meleg szereplők is vannak. Az EU vizsgálja ezt a jogszabályt, a fóliázást elmulasztó milliós büntetést kapó könyvkiadó perre ment, miközben a kormány az év végi nemzeti konzultációban felhatalmazást kért arra, hogy ez a rendelkezés ne változhasson.

A gyerekek valószínűleg kíváncsian várják a fejleményeket, és addig is bármilyen tartalomhoz vidáman hozzáférnek a neten.

3. A gyermekvédelem szigora 

Nyár óta lehetett sok helyen hallani, olvasni, hogy a gyermekvédelem további szigorítása jön. A politikusok további részleteket nem árultak el, és végül az év végéig nem is történt semmilyen változás. Sejthetően itt sem magáról a gyermekvédelem rendszeréről van szó (ami a gyermekjóléti szolgálatokból, családsegítő szakemberekből, gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagokból, területi szakellátási intézményekből, gyámhatóságokból és hivatalokból, több ezer igen-igen nehéz körülmények között dolgozó szakemberekből áll), hanem valami árnyékbokszról. Ha tippelnem kell, azt mondanám, hogy a törvény szigora le fog majd sújtani mindenkire, aki „óvodásokon akarna nemváltó műtétet elvégezni”.

Ez nagy megkönnyebbülés, hiszen eddig is nulla ilyen eset történt, ahogy nulla darab transzvesztita propagandista győzködött nulla darab magyar óvodást, iskolást arról, hogy dobja el a születéskori nemét, és legyen inkább unikornis. 

4. A gyermekvédelem valósága 

Még nem látjuk a 2023-ra vonatkozó adatokat, a gyermekvédelem átláthatósága pedig soha korábban nem tapasztalt mértékben romlott (a Belügyminisztérium alá került rendszereket elég jól sikerül elzárni a nyilvánosságtól). A hírek viszont 2023-ban is arról szóltak, hogy a gyerekek nincsenek jól. Civilek már régóta jelezték, hogy a Covid-válság előtt jelentősen megnőtt a családon belüli problémákkal, mentális betegségekkel küzdő gyerekek száma, a helyzetet a pandémia csak még tovább súlyosbította. Egymást bántó, iskolai zaklatást elkövető, segítség nélkül maradó, öngyilkosságot megkísérlő gyerekek eseteiről olvashattunk a hírekben, ami igazolást kapott akkor, amikor az Újpesti önkormányzat a megnövekedett önsértések és problémák miatt egy kutatásban felmérte a kerületi gyerekek helyzetét.

Függőségek a családban, érzelmi bántalmazás, szexuális visszaélések, zaklatások – a gyerekek negyede közvetlenül érintett valamilyen veszélyeztető magatartással. 

2023-ra még nyilvánvalóbbá vált: hatalmas szükség van gyerekvédelemre. A valódira. 

5. Aki szegény, az a legszegényebb 

Az Európai Unióban 2015 és 2020 között folyamatosan javult a gyermekszegénységi helyzet, azonban ez 2022-re megváltozott: ma már az unióban a gyerekek negyedét fenyegeti a társadalmi kirekesztés és a szegénység. Magyarországon a helyzet az elmúlt években javult (bár az, hogy valójában hogyan és mennyire, nem látható pontosan a statisztikai nyilvántartások változásai miatt). Viszont mára egyértelművé vált, hogy az oktatási és egészségügyi rendszerünk komoly hátrányba hozza a társadalom perifériáján élő családok gyerekeit. Közülük kevesen férnek hozzá minőségi ellátásokhoz, és körükben magasabb az iskolaelhagyók száma is.

A 2023-ban nyilvánosságra hozott uniós adatok nem túl biztatóak a hazai helyzet kapcsán:

a lakhatástól a táplálkozáson át az életesélyekig, komoly kihívásokkal néznek szembe a szegénységben élő, vagy azzal veszélyeztetett magyar gyerekek.

Az ő helyzetükön pedig sajnos a 2023-as módosítások ellenére sem segít a CSOK, és azok a családtámogatási rendszerek, amelyekre Magyarország a költségvetésből olyan sokat költ, hiszen azok alapvetően a középosztálynak szólnak. 

6. Kevesebb gyerek – több gyerek

2023-ban Demográfiai Csúcsot tartottak Magyarországon, amit indokolttá tesz azon intézkedések száma, amelyek célul tűzték ki, hogy a preferált társadalmi osztályokhoz tartozó magyar nők még több gyereket szüljenek. Azonban elsődleges princípium ide vagy oda, 2023-ban negatív rekordot döntött a gyerekszületések száma – és visszaesett a házasságkötéseké is.

Viszont sajnos továbbra is nagyon magas a tinédzserterhességek és szülések száma. Ezer magyar kamaszlányból tizenhét esik teherbe, ami az uniós átlagnak mintegy kétszerese. Ez az adat annak fényében különösen szívszorító, hogy a gyermekvédelminek nevezett törvénymódosítás 2021-ben komoly korlátok közé szorította a gyerekek szexuális edukációját. Holott a szakértők már akkor arra felhívták a figyelmet, hogy ez a szabályozás a nemzetközi tapasztalatok szerint a tinédzserterhességek számát fogja megnövelni.

Ha össze kell foglalni 2023-at, akkor azt mondom: a tavalyi egy turbulens, vitákkal és konfliktusokkal teli év volt, amikor az aktuális problémák mellett megmutatkoztak az évek, évtizedek óta halmozódó kihívások is.

Kérdés, hogy innen hogyan megyünk tovább. Elindul-e a folyamatok strukturális javítása, vagy tovább folytatódnak az egymásnak feszülések? 

Történtek persze jó dolgok is gyermekjogi szempontból

A 2023-ban Nobel-díjat nyert magyarok szót emeltek az oktatási rendszerért, és reményt adtak minden kislánynak és kisfiúnak, hogy merészet és nagyot álmodjanak. Csodálatos magyar filmeket (pl. Magyarázat mindenre, Hat hét), színdarabokat (pl. a Kiállok érted és a Semmi) láthattunk, amikben a szereplők a gyerekek saját hangján, a problémákat őszinte és tiszta módon megmutatva segítettek minket abban, hogy jobb hellyé tegyük a világot (nekik és magunknak egyaránt).  

A gyerekjogok világnapját konferenciákkal, cikkekkel, rendezvényekkel ünnepelték meg országszerte a civilek, szakemberek és állami intézmények 2023-ban. Egyre láthatóbb és mind több komoly, érdemi vita, beszélgetés zajlik gyerekjogi témákról. Ennek mindenképpen lehet örülni. 

A gyerekekkel szembeni bántalmazás, erőszak, zaklatás is egyre inkább a közbeszéd része.

Úgy tűnik, a magyar társadalom is felnőtté vált már annyira, hogy képes szembenézni azzal, hogy a gyerekekkel szembeni erőszakról beszélni kell, a problémával pedig szembe kell nézni.

Egyre több sportszervezet, állami-, civil- és egyházi szervezet tesz a gyermekvédelemért helyi, közösségi szinten – a szó legjobb értelmében, a gyerekek legfőbb érdekét, a bántalmazások megelőzését és hatékony kezelését célul tűzve. Ez szintén jó hír, hiszen enélkül nem lehet továbblépni. Látni kell a valóságot ahhoz, hogy változtatni tudjunk rajta. 

Ezekkel a biztató hírekkel zárom a 2023-as visszaemlékezést, és kívánok mindenkinek egy olyan új évet, amiben jó gyereknek lenni. 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Archv

Gyurkó Szilvia