Pedagógusbérek: most akkor mennyi is az annyi – és kik kapják?

–

Jön az emelés – de ki is kapja?

Annak ellenére, hogy még tavaly decemberben bejelentették, hogy a pedagógusok bére januártól 32,2 százalékkal emelkedik, egészen tegnap délutánig nem volt tisztázott, kik is részesülhetnek az emelésből. Ahogy ugyanis arra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezetének képviselői rámutattak: a szakképzésben oktatók béremelésére – Gulyás Gergely decemberi nyilatkozatával ellentétben – nem tért ki a kormányrendelet. Az ügyben mintegy 24 ezer pedagógus érintett.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium azonban tegnap délután közleményben cáfolta a szakszervezetek állítását. Mint írják: „a 2023. évi kétlépcsős bérfejlesztést követően a 2024. évben is tovább emelkedik a szakképzésben dolgozók bére. A béremelés alapelve az, hogy a szakképzésben oktatók átlagbérét legalább azonos arányban kell növelni a pedagógusok illetménye emelésének mértékével. A 2023 decemberében bejelentett 10 százalékos béremeléshez képest átlagosan 32,2 százalékos emelés valósul meg. […]

a kormány a nemzeti költségvetésből a pedagógus béremeléssel megegyező mértékű emelést biztosít a mintegy 24 ezer szakképzésben oktatónak.”

Most akkor mennyi az annyi?

Ez az, amit pontosan senki sem tud – ez februárban, a januári bérek kifizetésekor fog egyénenként kiderülni. A különböző besorolások esetében ugyanis csak az alsó határokat hozta nyilvánosságra a Belügyminisztérium tavaly december végén:

• Gyakornok: bruttó 528 ezer forint
  (nettó 351.652 forint, de 25 év alattiak SZJA-mentességével nettó 430.972, friss házasok kedvezményével nettó 356.652 forint)
• Pedagógus I.: bruttó 538 ezer forint (nettó: 357.770 forint)
• Pedagógus II.: bruttó 555 ezer forint (nettó 369.075 forint)
• Mesterpedagógus: bruttó 630 ezer forint (nettó: 418.950 forint)
• Kutatótanár (belőlük kevés van): bruttó 750 ezer forint (nettó: 498.750 forint)

Ez tehát a minimum, amit ezekbe a kategóriákba eső pedagógusok kereshetnek, de annak alapján, ami továbbá a jogszabályban rögzítve lett, a gyakornoki státuszba eső pedagógusokon kívül senki sem tudja, pontosan mekkora összeg érkezik majd februárban a számlájára.

Ahogy arra a 444 cikkében is felhívják a figyelmet,

az illetmény összegét több szempontot figyelembe véve határozzák meg.

Ilyen lesz: a szakmai gyakorlati idő, az iskolai végzettség, a szakképzettség, az idegen nyelvek ismerete, de beleszámít a vállalt többletfeladatok mértéke, ahogy az is, hogy a pedagógus rendelkezik-e a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismeréssel, illetve mekkora a munkáltató rendelkezésére bocsátott forrás összege, a pedagógus által oktatott tárgyak száma, valamint az is, hogy mennyire van hiány egy adott területen, amelyben a pedagógus dolgozik.

A mesterfokozat meglétét további két százalékkal, a matematika, digitális kultúra, természettudomány, környezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakos szakképzettséget pedig további négy százalékos illetményemeléssel ismernék el.

Mindeközben azt is érdemes megjegyezni, hogy bár a Belügyminisztérium még tavaly nyilvánosságra hozta a fenti bérkoncepciót, ami a Magyar Közlönyben már meg is jelent rendeletben, addig január 6-ig még társadalmi vitára van bocsátva a kérdés. Igen, egy olyan dolog, amit már rendeletbe foglaltak.

Ők – és ilyen feltételekkel – taníthatnak januártól az iskolákban

Más változások is hatályba léptek elsejétől, ugyanis a státusztörvény miatt megváltozott a pedagógusok jogviszonya is, akik mostantól közalkalmazottak helyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban végzik a munkájukat – más jogszabályok és rendelkezések alatt, mint azok, akik továbbra is közalkalmazotti pozícióban dolgoznak.

A törvény egyebek mellett arról is rendelkezik, hogy a továbbiakban kik, és milyen végzettséggel dolgozhatnak a nevelési és oktatási intézményekben, iskolákban és óvodákban. Az Eduline szerint

a törvény ezzel kapcsolatos egyik legérdekesebb rendelkezése az, hogy a pedagógusoknak május 31-et követően felsőoktatási intézményben kell esküt tenniük ahhoz, hogy taníthassanak.

Januártól el kell küldeni azokat az óraadó tanárokat, akik pedagógiai végzettség nélkül tartottak eddig órákat az iskolákban – ilyen lehet egy társadalmi felelősségvállalásból kémiát tanító vegyész vagy fizikát tanító mérnök, vagy például egy informatikus, akit másodállásban alkalmaztak digitáliskultúra-tanárként.

Mindemellett a törvény azt is kimondja, hogy több helyen nem kell pedagógusdiploma ahhoz, hogy valaki taníthasson, viszont bizonyos feltételeknek így is meg kell felelni: természettudományos területen például csak akkor lehet tanítani, ha az illető vállalja, hogy öt éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget. 

És bár a közelmúltban szárnyra kaptak olyan híresztelések is, amelyek szerint azok a pedagógusok, akik nem fogadták el a státusztörvényt, óraadóként sem taníthatnak a jövőben, ez nem így van: az óraadókra ugyanis nem vonatkoznak a törvény feltételei,

jogilag semmi sem akadályozza az intézményeket, hogy a korábban felmondott pedagógusokat óraadóként foglalkoztassák tovább.

A munkaidejük növekszik, az autonómiájuk csökken

A törvényben korábban meghatározott napi maximum 8 órás munkaidőt 12 órára emelték, a heti maximum 40 óra pedig 48-ra változott. A szintén korábbi, heti 8 órás kötetlen munkaidő gyakorlatilag megszűnik, „cserébe” az intézmények vezetői, illetve akár a tankerületi igazgató is elrendelheti, hogy a „szabadfelhasználású munkaidőt” – amit általában dolgozatjavításra, a szülőkkel való kapcsolattartásra vagy jegybeírásra fordítottak a pedagógusok –, az intézményben kell eltöltsék.  

És míg a feladatellátási hely korábban egy adott intézmény volt (az, amelyik a pedagógus munkaszerződésében is szerepelt), addig mostantól a tankerületi központ a járáson belül utasíthatja a pedagógusokat más iskolában vagy óvodában történő munkavégzésre is. Ez alól azok képeznek kivételt, akiknek alsó tagozatos vagy annál még fiatalabb gyerekük van.

A Magyar Helsinki Bizottság korábban a törvénnyel kapcsolatban nemcsak azt emelte ki, hogy a hatására nő a pedagógusok kiszolgáltatottsága a munkáltatóval szemben, illetve növekszik a munkaterhük, viszont csökken az autonómiájuk, hanem azt is, hogy a törvénnyel az elégedetlen hangokat is el akarják fojtani. 

Mint azt az Eduline egy másik cikkében kiemeli: a jogszabályban kitérnek a pedagógusok sztrájkjára és szólásszabadságára is, amellyel kapcsolatban azt írják, hogy

még munkaidőn kívül sem szabad negatívan nyilatkozni a közoktatásról – az ugyanis gyengíti az abba vetett bizalmat.

A sztrájkot pedig azzal igyekeznek visszaszorítani, hogy lehetőség lesz csoportot vagy akár teljes osztályt megszüntetni, tanulókat másik intézménybe átvezényelni.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint ezt „a beígért béremelések nem ellentételezik, a közoktatás válságos helyzetén pedig aligha javítanak.”

A jogszabály teljes szövege ITT olvasható.

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Klaus Vedfelt

Filákovity Radojka