Mi a célja az EU gyermekjogi stratégiájának?

A stratégia célja, hogy a gyerekek számára a lehető legjobb életet teremtse meg az Európai Unióban és világszerte. Meghatározza a következő évek prioritásait, és mindegyikhez célzott intézkedéseket rendel. Felsorolja, hogy mit tervez az Európai Bizottság, és felkéri a tagállamokat is, hogy bizonyos lépésekkel támogassák azokat.

Hat kiemelt célt fogalmaz meg, amelyek a gyerekek véleményének figyelembevételét, egészségét, oktatását, anyagi biztonságát, erőszak elleni védelmét, az igazságszolgáltatást, a digitális biztonságot és a krízishelyzeteket érintik.

Miért van szükség erre a stratégiára?

Az EU-ban minden hatodik ember 18 éven aluli. Az összes tagállam ratifikálta a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, kötelezettséget vállalva arra, hogy segíti a gyerekjogok érvényesülését a határain belül. Az azóta eltelt három évtizedben sok előrelépés történt a tagállamokban, de a körülöttünk lévő világ és a világról alkotott tudásunk is megváltozott. A klímaváltozás, a digitalizáció, az információáramlás nemcsak a feladatainkat, de a lehetőségeinket is átrajzolta, miközben az európai uniós integráció tovább bővült és mélyült.

Ezért aztán elengedhetetlenné vált, hogy a tagállamok ne csak külön-külön foglalkozzanak a gyerekjogok végrehajtásával, hanem együttműködve, egy közös irányban is.

A mostani stratégia egy elköteleződés, hogy az uniós politikák középpontjába helyezik a gyerekeket. Ez már csak azért is fontos, mert az Európai Bizottságnak nincs külön gyermekügyi biztosa, illetve

a tagállamok egy részének nincs nemzeti szintű stratégiája a gyerekek jogainak és jóllétének előmozdítására. Többek között Magyarországnak sincs, hiába sürgeti ezt rendszeresen az ombudsman, gyermekjogi szervezetek és az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága is.

A stratégia célzott intézkedéseket vezetne be, amelyek segítenék a hatékonyabb együttműködést és a tudásmegosztást.

Mit akar tőlünk az EU?

Valamit pontosítsunk.

Az Európai Unió nem egy tőlünk független hatalom, nem egy idegen erő, hanem a tagállamok közössége, egy nemzetközi együttműködés vívmánya, amelynek mi, magyarok is részei vagyunk. Más szóval: az EU mi (is) vagyunk. Kormányok, döntéshozók, emberek alakítják (beleértve Magyarországot és a Magyarországon megválasztott tisztségviselőket is). A gyermekjogi stratégia egy, a tagállamok, az Európai Parlament, a gyerekjogi szervezetek bevonásával történő nyilvános konzultáción, valamint az Európai Gyermekjogi Fórumon keresztül összegyűjtött hozzászólásokon alapul. Kidolgozásához figyelembe vették több mint tízezer gyerek véleményét és javaslatait is.

Az EU tehát egy olyan programot akar, amely a közössége szerint a legfontosabb lépéseket tükrözi a gyerekek védelme érdekében.

Mi ez a hat cél?

1. Szeretné, hogy a gyerekek részt vehessenek a demokratikus életben, megismerhessék a jogaikat és a demokrácia működését. Biztatja a tagállamokat, hogy a gyerekek számára érthető módon mutassák be a jogszabályokat és az intézkedéseiket, és hogy az iskolák, önkormányzatok, és a kormány képviselői megkérdezzék, figyelembe vegyék a gyerekek véleményét.

2. Szeretné, hogy a gyerekek egy befogadó társadalomban nőhessenek fel. Olyan intézkedéseket tervez, amelyekkel megfelelő oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz juthatnak, és egészségesen étkezhetnek a gyerekek – függetlenül attól, hogy mennyi pénzük van vagy milyen a hátterük. Felkéri a tagállamokat, hogy támogassák a gyerekek mentális egészségét és a fogyatékossággal élő gyerekek fejlődését, és sürgeti a gyerekszegénység felszámolását. 

3. Szeretné, hogy a gyerekeket megvédjék az erőszaktól, és a bántalmazott gyermekek megkapják a szükséges segítséget. Leírja, hogy képezni fogja a gyerekek védelméért dolgozó felnőtteket, támogatja az együttműködésüket, a tudásmegosztást. Sürgeti a gyermek-lelkisegélyvonalak támogatását, és a szigorúbb jogszabályok megalkotását a gyerekekkel szembeni erőszakra vonatkozóan. Lépéseket javasol azért is, hogy minden gyerek családi környezetben nőhessen fel, gyerekotthonok helyett.

4. Szeretné, hogy a rendőrség, az ügyvédek és a bírák méltányosan bánjanak a gyerekekkel, meghallgassák őket és szem előtt tartsák a szükségleteiket. Felkéri a tagállamokat, hogy szervezzenek képzéseket, legyenek alternatívái a bírósági eljárásoknak, keressenek megoldást arra, hogy a gyerekek közösségben maradhassanak, és ne kerüljenek idegenrendészeti fogdákba. Rendelkezik a határokon átívelő együttműködésről, a gyámhatóságok munkájáról és a bebörtönzött szülők gyerekeinek helyzetéről is.

5. Szeretné, hogy minden gyerek hozzáférhessen az internethez, és biztonságban legyen a digitális világban. Arra kéri a kormányokat, hogy támogassák az egyenlő hozzáférés kiépítését, az akadálymentes online tananyagok létrehozását, a gyerekek és a szülők digitális készségeinek fejlesztését. Kiemeli a médiatudatosságot, hogy jobban felismerjék az álhíreket és a megtévesztést, az online visszaélések bejelentésének támogatását, és a fiúk és lányok egyenlő esélyeit a vonatkozó tanulmányokban is. 

6. Szeretné, hogy világon mindenhol érvényesüljenek a gyermekjogok, még háború, éhínség vagy járvány idején is. Ezért elköteleződik amellett, hogy az EU humanitárius és nemzetközi fejlesztésről szóló programjaiban megfelelő figyelmet szentel a gyerekeknek, és kereskedelmi kapcsolatai révén és más eszközökkel is tesz a gyerekmunka felszámolásáért.

És akkor a kifogás: tényleg LMBTQ-aktivistákat küldene az EU az iskolákba?

Az EU gyermekjogi stratégiája nem érinti a gyerekek nemi nevelését, szexuális felvilágosítását – sem az iskolában, sem otthon, és még utalás szintjén sem szól a gyerekek nemi identitásának fejlődéséről, befolyásolásáról. Nem küld LMBTQ-aktivistákat az iskoláinkba.

Az LMBTQ-gyerekekről is csupán három említést tesz.

Példaként említi azon csoportok között, amelyeknek sajátos igényeik lehetnek a mentális és fizikai egészség terén, és felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a gyerekek fokozottan ki vannak téve az erőszaknak. Szó szerint így:

„Az Alapjogi Ügynökség egy közelmúltbeli LMBTI-felmérése megállapította, hogy a 15–17 éves válaszadók 51 százaléka számolt be zaklatásról az iskolában. […] Az LMBTI-közösséghez tartozó 15–17 éves válaszadók 15 százalékát érte már a szexuális irányultsága miatt internetes zaklatás. 

 

Még egy kérdésben érinti a startégia az interszex gyerekeket, méghozzá a nemiszerv-csonkítás kérdése kapcsán. Ennek oka a következő: hiába számít ez a gyakorlat súlyos bűncselekménynek az EU-ban, több mint 600 000 nő és lány esett áldozatául, és becslések szerint 180 ezer lányt fenyeget 13 európai országban. A stratégia elítéli ezt, és külön nevesíti az interszexuális nemi szervek megcsonkítását is. Az interszex személyek olyan nemi jellegekkel – például kromoszómákkal, nemi szervekkel és/vagy hormonokkal– születtek, amelyek nem felelnek meg a férfi vagy női nem jellemző definíciójának, azaz nem sorolhatók be egyértelműen egy kategóriába. A dokumentum szerint esetükben sem indokolt, hogy tájékoztatáson alapuló beleegyezésük nélkül a testük integritását megcsonkítsák. A szövegben ez így szerepel:

„A műtéten átesett interszexuális személyek 62 százaléka azt állította, hogy sem ő, sem szüleik nem adták teljes körű tájékoztatáson alapuló beleegyezésüket a nemi jellegük módosítására irányuló orvosi kezelés vagy beavatkozás előtt.”

„[A stratégia] támogatja a bevált gyakorlatok cseréjét az interszexuális kisgyermekeken és serdülőkön a gyermekek vagy a szülők teljes körű tájékoztatáson alapuló beleegyezése nélkül végzett, olyan nem életmentő műtétek és orvosi beavatkozások megszüntetésére vonatkozóan, amelyeket annak érdekében végeznek, hogy a gyermekek megfeleljenek a férfi vagy női nem jellemző definíciójának (interszexuális nemi szervek megcsonkítása).” 

Mi az ára a vétónak? 

Röviden szólva, a gyerekek védelméért való hatékony fellépés. Ezzel a vétóval Magyarország és Lengyelország hátráltatta, hogy a gyerekek egy olyan Európai Unióban nőhessenek fel,

  • amely lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy aktív polgárokká és demokratikus társadalmak aktív tagjaivá váljanak;
  • amely küzd a gyermekszegénység ellen, előmozdítja a befogadó és gyerekközpontú társadalmakat, egészségügyi és oktatási rendszereket;
  • amely elősegíti a gyerekek erőszakmentes felnövekedését;
  • ahol az igazságszolgáltatási rendszer tiszteletben tartja a gyerekek jogait és szükségleteit;
  • ahol a gyerekek biztonsággal használhatják a digitális környezetet, és kihasználhatják az abban rejlő lehetőségeket;
  • amely világszerte támogatást, védelmet és segítséget nyújt a gyerekek számára, többek között válságok és konfliktusok idején is.

A stratégia előkészítéséhez a gyerekek körében végzett kutatás szerint négyből egy gyerek érzi úgy, hogy tisztelik a jogait az EU-ban, háromból egy gyerek szerint pedig máshogy bánnak vele vagy kiközösítik valamilyen tulajdonsága miatt. A gyerekek ötöde szorong a jövő miatt, tizedük küszködik valamilyen mentális egészséget érintő nehézséggel.

Ebben a konzultációban több mint tízezer gyerek vett részt, akiknek azt ígérték, hogy szorosabb együttműködés és hatékonyabb fellépés várható. A két tagállam a vétóval nem megvédte, hanem cserben hagyta őket, ahogyan a Magyarországon és az Európai Unióban élő többi gyereket is.

A Európai Parlament Gyerekjogi Csoportja a gyerekek szempontjából nagy visszalépésnek nevezte a startégia elfogadásának meghiúsulását, és kiemelte, hogy a gyerekek védelme és jogaik szavatolása nem lehet alku tárgya vagy a politikai nyomásgyakorlás eszköze. A vétó miatt a legnagyobb európai gyerekvédelmi szervezet, a Eurochild is kifejezte felháborodását.

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

A megtévesztés csúcsa azt állítani, hogy ezt a vétót a gyerekek védelme indokolta

Ha a magyar kormány valóban olyan „elkötelezett a gyermekek jogainak magas szintű védelme mellett”, akkor nem venné semmibe az EU gyerekjogok védelméért tett erőfeszítéseit. Ha ez valóban a gyerekekről szólna, akkor az együttműködésre és nem a konfrontációra lenne büszke. Ha valóban annyit jelentenének számára a gyerekjogok, akkor napra pontosan 30 évre az ENSZ gyermekjogi egyezményének hazai ratifikálása után nem akadályozza, hanem előmozdítja annak érvényesülését. Lengyelország pedig nem csúfolta volna meg sem az egyezményt a hetvenes években kezdeményező lengyeleket, sem a XX. század első, és máig egyik legjelentősebb gyerekjogi aktivistájának, Janusz Korczaknak a hagyatékát.

Nagyon súlyos vétek a gyerekekkel szemben, ha valaki a gyerekek védelmét helyezi a politikai csatározások középpontjába. A vétó azt tanúsítja, hogy a magyar és lengyel kormány fontosabbnak ítélte a politikai érdekeit a gyerekek védelménél.

Németh Barbara

A szerző a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány programvezetője. Mások mellett e civil szervezet is tagja a Gyermekjogi Civil Koalíciónak, amely kéri a kormány képviselőit álláspontjuk megváltoztatására. Petíciójukat az EU gyermekjogi stratégiájának elfogadásért és végrehajtásáért itt lehet aláírni.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Thomas Barwick