A fóliázástól az algériai bokszolónőig – Tíz ügy az LMBTQ-jogok elmúlt tíz évéből

–

1. Az Imán Helif-botránytól Donald Trump transznemű sportolónőket érintő rendeletéig

Imán Helif algériai ökölvívó elképesztő mennyiségű gyűlölettel és hamis váddal volt kénytelen szembenézni 2024 nyarán, miután a párizsi olimpián olasz ellenfele szűk egy perc alatt feladta kettejük küzdelmét. A támadások többsége Helif biológiai nemét kérdőjelezte meg, azt állította, a sportoló „valójában férfi” vagy interszex – bár hivatalosan egyik sem igazolódott be. Az ügy kapcsán akkor főszerkesztőnk, Milanovich Domi írt a fogalmak tisztázásáról, ez itt olvasható.

A sportolónő nemének megkérdőjelezése nem egyedi eset, ráadásul nem lehetett teljesen elválasztani a rasszizmustól sem. A Helif-ügyből indult diskurzusból messziről látszott a szabályozás és az azok betartatásához szükséges gyakorlatok hiányossága, átgondolatlansága.

„Valójában a sportszervezői felkészületlenség, a zavaros helyzet teremti meg a lehetőségét annak, hogy ebben a kérdésben egymásnak feszüljön az IBA és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), ami Párizsban átvette a női boksz rendezését”, írtuk az eset után. 

Idén február elején Donald Trump újrázó amerikai elnök azzal zárta rövidre a kérdést, hogy azonnal hatályba lépő rendeletben tiltotta meg, hogy transznemű nők versenyezzenek női sportágakban. A republikánusok szerint a jogszabály „helyreállítja a sport tisztességességét”, emberi jogi szervezetek azonban diszkriminatívnak tartják a lépést.

2. Megtartják az első hazai egyenlő házasságról szóló konferenciát, rohamosan nő a melegházasság engedélyezésének támogatottsága Magyarországon

„Nem túlzás azt állítani, hogy a 2020 novemberében indult »A család az család« kampány az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb civil kezdeményezése lett (...) A Szivárványcsaládokért Alapítvány munkájának hála az LMBTQ-szülők és gyerekeik ügye közbeszéd tárgya lett, amit az attitűdök pozitív irányba való elmozdulása is mutat”, írtuk tavaly novemberben, miután az alapítvány szervezésében az első hazai egyenlő házasságról szóló konferencián jártunk.

A Medián Háttér Társaság megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint azok aránya, akik szerint egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők, a 2019-es 17-ről 2023-ban 66 százalékra emelkedett. Az egyenlő házasságot a magyarok közel fele, 49 százaléka támogatja.

Az Európa Tanács 46 tagállamából jelenleg 22-ben engedélyezett az azonos nemű emberek házassága, ebből 18 ország törvényhozás útján, 2 az alkotmánybíróságon keresztül, 2 pedig népszavazás révén jutott el idáig.

Magyarországon az azonos nemű párok továbbra is csak bejegyzett élettársi kapcsolatot köthetnek (2009-től), ami a híresztelésekkel szemben nem ad számukra a házassággal azonos jogokat: nem teszi lehetővé a mesterséges megtermékenyítésben való részvételt, a közös örökbefogadást, a partner vér szerinti gyerekének az örökbefogadását, a közös gyerekfelügyeletet. A KSH adatai szerint Magyarországon legalább négyezer gyereket fosztanak meg a törvények az egyik szülőjétől. 

3. Ferenc pápa engedélyezi a transznemű és meleg párok gyerekeinek megkeresztelését 

2023 végén a katolikus egyházfő és a vatikáni Hittani Kongregáció egy dokumentumban erősítette meg, hogy transzneműek és melegek is megkeresztelkedhetnek, lehetnek keresztszülők, esküvői tanúk, és megkeresztelhetik a gyerekeiket is. 

2013-as pápává választása óta Ferenc az egyház befogadóbbá tételét tűzte ki célul, amiben kulcsszerepet szánt a nőknek és az LMBTQ+-közösségnek is, noha ezzel sokak ellenszenvét kivívta.

2025 januárjában megjelent Remény című önéletrajzi könyvében megvédte az azonos nemű párok megáldásáról hozott korábbi döntését, hangsúlyozva, hogy „nem a kapcsolatot, hanem az abban résztvevő embereket” áldja meg, mondván: „Ha egy homoszexuális ember jóakaratú, és Istent keresi, akkor ki vagyok én, hogy elítéljem?”.

„Ferenc pápa válaszol” címmel két évvel ezelőtt dokumentumfilm is megjelent róla, amiben tíz, a világ különböző pontjairól és más-más háttérből érkező fiatal tehetett fel neki kérdéseket pornóról, migrációról, zaklatásról és LMBTQ-ellenességről. 

4. Betiltják az LMBTQ-mozgalmat Oroszországban, jönnek az első vádemelések

2023 novemberében szélsőséges szervezetté nyilvánította és betiltotta az LMBTQ+-mozgalmat az orosz parlament.

Oroszországban „gyerekvédelem” címén már 2013-ban betiltották a „melegpropagandát” a kiskorúak körében, majd erre hivatkozva később színházi előadásokat is cenzúráztak. 2022-ben újabb törvényt fogadtak el, ami tiltja a „nem tradicionális szexuális kapcsolatok és a pedofília népszerűsítését”, összemosva a pedofíliát a homoszexualitással.

És tiltja továbbá a bármilyen korú LMBTQ+-emberekről szóló információk megjelenítését a médiában, az interneten, reklámokban, irodalomban, művészetben és a mozikban.

A Putyin-rezsim ekkorra már gyakorlatilag minden műalkotást vagy terméket betiltott, amiben a klasszikus ciszhetero, monogám párkapcsolattól eltérő konstelláció jelenik meg – ez azonnal beindította az öncenzúrát.

Ennek előzménye az volt, hogy 2023 júliusában a nemmegerősítő műtéteket is betiltották Oroszországban – a törvény megszegéséért akár több évnyi börtönbüntetés is járhat, és jár is: 2024 elején „szélsőséges szervezetben való részvétel” és „nem hagyományos szexuális kapcsolatok népszerűsítése” miatt két embert őrizetbe vettek az orenburgi Pose bárban.

5. Beiktatják a lett Edgars Rinkevicset, az Európai Unió első nyíltan meleg elnökét

2023 júliusában tette le esküjét Edgars Rinkevics, Lettország új elnöke, aki ezzel az Európai Unió első nyíltan meleg államfője lett.

Az ötvenegy éves Rinkevics először 2014-ben beszélt a nyilvánosságban arról, hogy meleg. San Marino első embere, a 2022 októberében megválasztott Paolo Rondelli után ő a második a világon, aki az LMBTQ-közösség tagjaként kerül államfői pozícióba.

6. Elfogadják az ugandai melegtörvényt, ami halálbüntetéssel is sújthatja az azonos nemű párok tagjait

Az ugandai parlament 2023 tavaszán elfogadta a világ egyik legszigorúbb LMBTQ-ellenes törvényét, ami akár húsz év börtönnel bünteti a homoszexualitás „népszerűsítését” és „támogatását”, és megtiltja, hogy valaki az LMBTQ-közösség tagjaként határozza meg magát.

Aki melegnek, biszexuálisnak vagy transzneműnek vallja magát, akár tíz év börtönt kaphat.

A törvény értelmében „súlyos homoszexualitás” esetén – ez a HIV-pozitív melegekre, a beleegyezés nélkül vagy kényszer hatására, gyerekek, szellemi vagy fizikai fogyatékossággal élők ellen, „sorozatos elkövetők” által elkövetett szexuális cselekményekre és vérfertőzésre vonatkozik – halálbüntetés járhat, míg ha azonos neműeket rajtakapnak szex közben, életfogytiglani börtönbüntetést kaphatnak.

A kelet-afrikai országban az azonos neműek közötti kapcsolat jó ideje illegális, de ez nem volt mindig így: a brit gyarmatosítás előtti időkben a homoszexualitás elfogadottnak számított a társadalomban.

A HírTv-n futó Sajtóklub 2023 márciusi adásában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője jó hírként ünnepelte a törvényt.

7. Az Egyesült Királyság első meleg-népszámlálása

Az LMBTQ-lakosságot is megmérték a 2021-es népszámláláson Nagy-Britanniában – az írott történelemben először. A BBC beszámolója szerint Angliában és Walesben közel 1,5 millió ember vallotta magát leszbikusnak, melegnek vagy biszexuálisnak, további 165 ezer ember egyéb szexuális orientációt jelölt meg. 

Fél százalék, vagyis valamivel több, mint 260 ezer ember mondta, hogy születési nemétől eltérő nemi identitással rendelkezik. 

A brit kormány azzal indokolta az adatgyűjtést, hogy a számok ismeretében hatékonyabban léphessenek fel az egyenlőtlenségekkel és a diszkriminációval szemben az egészségügyben, az oktatásban, a munkaerőpiacon és a szociális szférában. 

8. Az első vidéki Pride

2021 egyik reménykeltő LMBTQ-pillanata volt, hogy Magyarországon először szerveztek Pride felvonulást Budapesten kívül, a kis híján százötvenezres lakosságú Pécsen.

A Diverse Youth Network (Diverz Ifjúsági Hálózat; DYN) által rendezett eseményen két-háromezer ember vett részt, beszédet mondott többek között Steiner Kristóf, Pálné Kovács Ilona (a Háttér-díjas Pál Marci, a Szivárványcsaládokért Alapítvány kurátorának és A család az család kampány megalkotójának édesanyja), Farkas László berlini LMBTQ-aktivista és Perintfalvi Rita teológus.

Az esemény jelentősége, hogy vidéki városokban, kisebb településeken sokszor ma is több előítélettel szembesülnek LMBTQ-emberek, mint a fővárosban, illetve a programok, segítő szolgáltatások és közösségi szerveződések többsége is Budapestre koncentrálódik.

9. A 33-as és „az anya nő, az apa férfi”

Az úgynevezett 33-as paragrafust 2020-ban, a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet leple alatt nyújtotta be a kormánypárt, és azt még az év májusában el is fogadták. Ezzel az anyakönyvi nyilvántartásban megjelent a „születési nem” fogalma, amit az „elsődleges nemi jelleg és kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem” szerint határoznak meg – ez az adat nem megváltoztatható. A törvény azóta is ellehetetleníti a nemmegerősítő műtétek jogi elismerését és a magyarországi transznemű embereket. 

A panaszokat az Alkotmánybíróság nem egyszer érdemi vizsgálat nélkül dobta vissza, de a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága három évvel később kimondta, hogy a törvény jogellenes, Magyarország megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem biztosítja a nem- és névváltoztatás lehetőségét minden állampolgárának. 

A Fidesz-KDNP ez év decemberében íratta bele a 2012 óta hatályos Alaptörvénybe, hogy „Az anya nő, az apa férfi”, és alkotmányos védelmet élvez a „gyerekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való joga és a (...) hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelés”. 

Az Alaptörvényt lényegében az a Szájer József szövegezte, aki a járvány csúcsán, a kijárási korlátozásokat megszegve ment el egy meleg szexpartira, ahonnan a rendőri razzia elől az ereszcsatornán lecsúszva próbált elmenekülni, meztelenül. Elfogásakor a hátizsákjából ecstasy került elő. A Fidesz szavazóit nyilatkozatok szerint az álszentség bosszantotta leginkább Szájer szexbotrányában.

10. A „gyerekvédelmi” törvény és a fólia-őrület

Miután a 2020-ban 19 ezer pedofil felvétellel lebukott perui nagykövet, Kaleta Gábor ügye kikényszerítette (volna), hogy a kormány szigorúbban lépjen fel a gyerekek elleni szexuális visszaélésekkel szemben, a Fidesz-KDNP 2021-ben olyan „gyerekvédelmi” törvényt szavazott meg, ami orosz mintára összemossa a homoszexualitást és a transzneműséget a pedofil bűnelkövetőkkel.

A törvény értelmében az iskolai szexuális felvilágosítás többé „nem irányulhat a nem megváltoztatása és a homoszexualitás népszerűsítésére”, valamint megtiltja a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás és a nemváltás „népszerűsítését” és megjelenítését a médiában, a művészetben, az irodalomban.

A melegellenes törvényt a magyar kormány annyira komolyan vette, hogy még az LMBTQ-témát megjelenítő könyvekbe való belelapozást is megtiltotta a könyvesboltoknak, ezért azok lefóliázással kezdtek el védekezni ellene, sőt, a jogszabály miatt nagyrészt el is tűntek a homoszexualitást vagy transzneműséget is megjelenítő könyvek a hazai könyvesboltok nagy részéből. A fogyasztóvédelmi hatóság pénzbírságot szabott ki a Librire és a Lírára, amiért az ifjúsági részlegen árultak olyan könyveket, amiket a törvényi előírások szerint nem szabadott volna, és mert utóbbi kecskeméti üzletében egy templom bejáratától kétszáz méteren belül árult „nemváltoztatást” is ábrázoló mesekönyvet.

+1: Dúró Dóra könyvet darál

Szintén a koronavírus-járvány első felvonásában történt, hogy az Országgyűlés alelnöke, a Mi Hazánk elnökhelyettese egy sajtóeseményen darabokra tépte, és egy iratmegsemmisítő segítségével ledarálta az akkor frissen megjelent Meseország mindenkié című mesekönyvet, amiben ismert mesék átiratai szerepelnek. Hősei olyan szereplők, akik a magyar társadalomban marginalizált helyzetben vannak, lennének: háromfülű nyúl, sárkányölő pincérlány, roma Pöttöm Panna, egy örökbefogadott főhős vagy éppen a meleg Hamupipőke. Dúrónál leginkább az utóbbi verhette ki a biztosítékot. 

„Nem tűri a Mi Hazánk, hogy a gyerekeket kitegyék a homoszexuális propagandának már azzal is, hogy a mesekönyvekbe csempészik be az abnormális életformát, ami így hazugság, hiszen a magyar kultúrának nem részei a homoszexuális királyfik. Mai sajtótájékoztatómon megsemmisítettem a homoszexualizmus propagandakönyvét, ami a gyerekek egészséges fejlődése és a magyar kultúra elleni támadás is” – dicsekedett Facebook-oldalán a politikus.

Dúró tettével nem mellesleg sikerlistássá tette a könyvet: míg az első kiadás 1500, a második már 15 ezer példányban jelent meg; a Meseország mindenkié projektkoordinátorát, Rédai Dorottyát a Time magazin 2021-ben a világ száz legbefolyásosabb embere közé sorolta.

Solti Hanna