A történet egy uszodában kezdődött a VI. kerület közepén, a főszereplő pedig egy műanyag deszka, aminek a tetején álltak a delikvensek, akik megpróbálták megfelelően abszolválni a feladatokat, amiket a természetesen beach body kompetens edzőnő kiabál. Rajtam kívül még négy bátor résztvevő volt, köztük két srác, egyik ráadásul egy karra való edzés után – respect. A srácok úszónadrágban tolták, ők tették jól, mint az később kiderült. A csajok edzőruhában – ez volt a javaslat, mert ebben könnyebb mozogni, mint a fürdőruhában, bár én bármelyikben képes vagyok bénázni. 

Az óra elején kicsit bénázunk a deszkák rögzítésével, mert az azért nem olyan fasza, ha a deszkát elviszi a víz, ráadásul úgy, hogy rajta vagyunk. Amikor ez megvolt, indulhatott a móka, azaz a bemelegítés, ami néhány karnyújtásból állt. Az edzés érdemi részében klasszikus edzőtermi gyakorlatokat végeztünk: guggolás, hasizomgyakorlatok, plank, négyütemű – és sima fekvőtámasz, illetve a deszkán kellett volna ugrálni.

Itt zakóztam be először a vízbe, és merültem el, úgyhogy onnantól kezdve csöpögő lamantinként próbáltam végrehajtani a feladatokat, megőrizve a méltóságomat – persze teljesen reménytelenül.

A szomszédos edzőterem üvegfalán át mindenki zseniálisan szórakozott rajtunk, de az is lehet, hogy ez egy ilyen vidám terem, ahol mindenki permanensen röhög. Az edzés mindössze 45 perc, ami alatt nem sikerült elfáradnom annak ellenére, hogy a sportot az ördög találmányának vélem, de adtam neki egy napot, hogy kiderüljön, jön-e a jól ismert izomláz, ami alattomosan kúszik be a testembe.

A szerző térdelőtámaszban küzd az életéért

Jelentem, nem jött. Ráadásul – ami engem nagyon zavart, hogy – több gyakorlatnál is úgy éreztem: pont azért csinálom rosszul, mert egyensúlyozni kell, mint például a guggolásnál. Itt nem mertem a klasszikus „vécédeszka fölé guggolok”-pózt alkalmazni, mert akkor már zúgtam is volna a vízbe. Így meg valami irtó nagy bénázás lett belőle, amire minden magára valamit is adó edző helytelenítően ciccentgetne. Nem, a mi edzőnk nem ciccegett, ő végig biztatott. Azt is nehéz elhinnem, hogy deszkán plankolva jobban fejlődöm, vagy a core-izmaim örömükben táncot lejtenek, de az mindenesetre biztos, hogy jobban kell egyensúlyozni. Kis túlzással ezt csinálja a power plate is, csak ott nem én, hanem egy gép ráz, ráadásul egyenletesen. De az is milyen hatékony, nemdebár? 

Ennek ellenére nem vetném el rögtön a kimondhatatlan nevű FloatFit® HIIT (High-Intensity Interval Training – magas intenzitású intervallum tréning) edzést, bár a magas intenzitással vitatkoznék. Kétségtelen, hogy csak egy órát láttam, és mivel nem egy vitorláson nőttem fel, tehát meglehetősen idegen volt számomra a közeg, így lehet, hogy később már jobban terhelt volna minket az edző, de az az igazság, hogy sokallom érte a 3900 forintot, akármennyire izgalmas és új itthon ez az edzéstípus.

Jó tanácsként pedig annyit írok, vigyél magaddal pótbugyit, és ha sok vagy hosszú a hajad van, akkor sapkát is, különben úgy fogsz járni, mint én, akire mindenki szánakozva nézett az utcán, mert csak egy sál volt nálam, ami turbánná avanzsált egy órára, és ettől pont úgy néztem ki, mint akinek minden haja kihullott...

Zimre Zsuzsa

A képek a szerző tulajdonában vannak