161 éve született Gustav Klimt, akinek festményei mára a tetoválószalonokba is beszivárogtak
Íme, a legizgalmasabb, bőrre készült Klimt-parafrázisok
Gustav Klimt osztrák festőművész a bécsi szecesszió koronázatlan királya, akinek jellegzetes színvilága és karakterei új fejezetet nyitottak a művészettörténet-könyvekben. Ikonikus festményei a mai napig nem veszítettek aktualitásukból – sőt, a klimti világ reneszánszát éli, és egyre többen döntenek úgy, hogy magukra varratják egy-egy képének újragondolt változatát. Most a három legfontosabb Klimt-mű újra- (és bőrre) gondolt változataiból szemezgettünk. Takács Dalma cikke.
–
Ha unottan firkáltál a középsulis rajzórákon, a művtörikönyvet legfeljebb párnának használtad, és messziről kerülöd a múzeumokat, akkor is biztos, hogy legalább A csók című festmény már szembejött veled. Klimt megkerülhetetlen, és rég kilépett a tanórák, a múzeumok, a művészeti stúdiók falai közül: éppúgy beszivárgott a popkultúrába, mint ahogy azt például Frida Kahlo önarcképe vagy Van Gogh Csillagos éje tette. (Az persze másik kérdés, hogy mennyire helyes a fogyasztói társadalom oltárán feláldozni a művészet nagyjait abból, hogy terméket csinálunk a műveikből, de ez legyen egy másik cikk témája.) Szóval, egy szó, mint száz: Klimt ma már mindenhol ott van, így nem meglepő módon a boltok kínálata mellett a tetoválószalonokba is bekúszott.
De miért imádjuk ennyire Klimtet?
Klimt művészete rengeteg olyan esztétikai elemet és üzenetet megtestesít, amihez egyaránt könnyen talált kapcsolódási pontot a 100 évvel ezelőtti úri hölgy, és a 2023-as, Z generációs tiktoker. A sok arany használata könnyen lehetne giccses, nála mégis elegáns, a mozaikszerű ábrázolás, a rengeteg ornamentikus részlet, a finom vonalak és a szabálytalan formák váltakozása pedig összetéveszthetetlenné és feledhetetlenné teszi a munkát.
Na meg a témaválasztások. A femme fatale karakterek – amilyen Judith és Medicine is például –, az erotika és az érzékiség ábrázolása könnyen átültethető a kortárs párbeszéd legfontosabb témái, a feminizmus, a test- és szexpozitivizmus szemléletébe is.
Klimt formabontó stílusával, újszerű művészeti megközelítésével, feminista témáival már a maga idejében is lázadónak számított, nem csoda, hogy a modern kor erős női is büszkén viselik alkotásait a bőrükön.
Mindenki kedvence: A csók
Klimt legismertebb festménye – ami a Ravennában található bizánci mozaikokra készült válaszul – első blikkre egy romantikus jelenetet ábrázol, azonban egyesek szerint egy nem kívánt közeledést mutat be. Ez a következtetés a nő testtartásából adódik, akit talán az indokoltnál szorosabban tart a férfi, és aki hátradöntött fejével és homorításával mintha húzódozna a csóktól. Klimt valódi szándékára sosem derült fény, így a közvélekedés általában inkább a szimpatikusabb narratívát választja – így vált a romantika, a rejtett erotika, az őszinte szenvedély egyik legfontosabb művészeti lenyomatává a festmény.
A csók egyébként Klimt arany-korszakának utolsó, de egyben legfontosabb munkája, amit mind eredeti, mind újragondolt formájában rengetegen választottak tetoválásul. Bár az arany szín fontos jellegzetessége az eredeti képnek, meglepő módon a fekete-fehér, minimalista parafrázisok is nagyon kifejezők.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A született femme fatale: Judith I. és Judith II.
Gustav Klimt egyik kedvenc bibliai karaktere egyértelműen Judit volt, egy vad hősnő, aki csak azért csábította el Holofernész asszír tábornokot, hogy lefejezze őt, ezáltal megmentse népét. Bár az eredeti festményen Holofernész feje is látható, a tetoválások sokszor csak a hősnőt ábrázolják, akinek tekintete magáért beszél. Ő a büszkeség, az erő megtestesítője, és nem mellesleg ugyanúgy tele van szexuális energiával, mint Klimt megannyi szereplője. Juditról két képet is festett a művész, íme, néhány parafrázis.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A női lét sokszínűségéről: Anya és gyermeke
Az Anya és gyermeke Klimt A három nő kora sorozatának eleme, amivel a művész a női lét sokszínűségét ünnepelte. Ebben a szériában Klimt puhább vonalakat és kevésbé harsány színeket használt, és a japán stílusból inspirálódott. (Utóbbi egyébként a Halvér című festménynél is tetten érhető.) Nem meglepő módon az Anya és gyermeke képnek is rengeteg izgalmas és újragondolt változata készült azóta, és sokan döntöttek úgy, hogy saját családjuk képére formálják az eredeti művet, és még több gyerekkel, vagy apukával bővítik ki.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Kiemelt képek forrása: Wikipedia / Getty Images/ brandstaetter images / Contributor; Wikipedia / The Yorck Project (2002)
