–

Pszichológus vagy pszichiáter?

Rögtön adja magát a kérdés, hogy egy ilyen problémával, mint a pánikbetegség milyen szakemberhez érdemes fordulni. Dr. Preisz Éva Eszter tapasztalata szerint az első roham alkalmával az érintettek gyakran szervi problémára gyanakodnak, és a sürgősségire, háziorvoshoz mennek, ahol aztán továbbirányítják őket a mentális egészséggel foglalkozó szakemberekhez.

Arra, hogy mi alapján dől el, hogy valakinek pszichológusra vagy pszichiáterre van szüksége (utóbbi gyógyszert is írhat fel), nincs egzakt válasza a szakembernek: szerinte, ha a tünetek olyan súlyosak, hogy a mindennapi életminőséget jelentősen rontják, inkább pszichiáterre lehet szükség. De igazából a legfontosabb, hogy az érintett keressen fel egy szakembert: ő majd tud segíteni abban, ha mégsem ő a megfelelő választás, hogy merre induljon tovább a páciens.

Nyugalomban jön a pánik

Bár a filmekben sokszor úgy ábrázolják, hogy a pánikroham zsúfolt környezetben, stresszes helyzetben jön elő, Szabó Balázs Mátére az első pánikroham otthon, tévénézés közben tört rá. Erről így mesél:

„A pánikrohamra jellemző, hogy nyugalmi helyzetben jön, amikor az ember pihenni szeretne. Nekem is egy tévénézős este jött az első.

A félelmem a pánikrohamoknál, hogy rosszul leszek, összeesem. Egyébként sosem volt még ilyen, csak az én fejemben történik, hogy attól félek, hogy rosszul leszek. Ez esetben is így volt: éreztem, hogy furcsán ver a szíven, ettől megijedtem, és jöttek a további tünetek. Nem tudtam, hogy mit csináljak, nem tudtam megnyugodni. Pedig a barátnőm mondta is, hogy ez valószínűleg pánikroham, de nem hittem el” – meséli a humorista, akinek az első rohama végül két órán keresztül tartott.

Ezután Balázsnak másfél hónapon keresztül mindennap volt pánikrohama – de szerencsére sosem fellépés közben. Nem keresett fel rögtön szakembert, egyrészt, mert várta, hogy hátha elmúlik magától, másrészt pedig éppen karácsony környéke volt, ami húzós időszak a munkájában. Végül aztán pszichológus segítségét kérte.

„Amikor a feszültségünket átforgatjuk a napi teendőinkbe, vagy az az adrenalin, ami akkor termelődik Balázsban, amikor fellép, elviszi azt a szorongást, ami amúgy Balázsban benne van”

– magyarázza dr. Preisz Éva Eszter, hogy miért nem kapott soha pánikrohamot Balázs színpadon annak ellenére, hogy az egy stresszes helyzet számára.

Mitől függ, hogy ki lesz pánikbeteg?

Tatár Csilla bevallása szerint rettentő szorongó ember, de nem tudja elképzelni, hogy eljöhet az a pont, hogy nem tudja kontrollálni, és pánikrohamot kap. Míg mások ugyanannyira szoronganak, mint ő, és ki is alakul náluk ez a betegség. Dr. Preisz Éva Eszter ezt így magyarázza: „Aki intenzíven szorong, de ennek vannak megnyilvánulásai, például beszél róla, vagy kimutatja a feszültségét, az hatékonyan levezeti ezeket az érzéseket. Azonban vannak olyanok, akik nem mutatják ki, nem vezetik le a bennük gyűlő feszültséget – náluk tünet formájában jöhetnek ki ezek az elfojtott érzések”.

Hogyan lehet kezelni?

A pánikbetegség bizonyos esetekben jól kezelhető pszichoterápia segítségével, ám vannak súlyosabb esetek, amikor a gyógyszeres kezelés indokolt lehet.

„Ha nagyon súlyosak a tünetek, jelentősen rontják az életminőséget, és már nem is nagyon tudunk másra fókuszálni, csak arra, hogy mikor fog jönni a következő roham, akkor érdemes gyógyszerben gondolkodni. A pánikbetegség gyógyszerei a hangulatjavítók, az antidepresszánsok. Tudom, hogy ez ellentmondásosnak tűnik, hiszen nem hangulati zavarról van szó, de mégis ezek a gyógyszerek azok, amik az ilyen állapoton tartósan segíteni tudnak. Ezt azért fontos tudni, mert nagyon sok háziorvos szorongásoldót ír fel ilyenkor: xanaxot, frontint, rivotrilt.

Ezek a gyógyszerek nem jók a pánikbetegségre, meg általában a komolyabb szorongásos állapotokra, mert ezekhez idővel hozzá lehet szokni, tehát egyre nagyobb adag kell belőlük ugyanazon hatás eléréséhez.

Ezzel szemben az antidepresszívumok nem így működnek. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy ha nem csinálunk mást, csak szedjük a gyógyszert, az nem jó út, mert ha elhagyjuk a gyógyszert, visszatérhetnek a tünetek. Akkor tud sikeres lenni egy ilyen terápia, ha közben magunkon is dolgozunk” – hangsúlyozza a pszichiáter.

Ha kíváncsi vagy, Balázs hogyan tekint most a pánikbetegségére, és a pszichiáter szerint milyen gyökerei lehetnek a pánikbetegségnek, nézd meg a teljes beszélgetést:

Dián Dóri