–

Miután a vezető sportot űz az aggasztóbbnál aggasztóbb nyilatkozatok és döntések puffogtatásából – gondoljunk csak a Trumppal való kebelbarátságra, az antiszemita és transzfób kijelentésekre, vagy a láncfűrésszel való hadonászásra – a social media felhasználók jogosan vetették fel újra a kérdést: vajon mégis mekkora hatással van a drog Musk gondolkodására.

Musk közvetlen kollégái szintén aggódnak, azonban az ő (természetesen anonim) nyilatkozataikban már nem csak a ketaminról esik szó. Elmondásuk szerint a vezető LSD-t, kokaint, ecstasyt, pszichedelikus gombát és marihuánát is használ, és noha állítólag rendszeresen jár kontrollvizsgálatra, egyre gyakrabban merül fel a gyanú, hogy módosult tudatállapotban hoz döntéseket – ami lássuk be, nem túl bizalomgerjesztő, miközben épp Trump főtanácsadójává lépett elő, és a Kína elleni amerikai haditervekbe is beleláthat.

Azonban, még mielőtt mélyebbre ásnánk Musk narkóügyleteiben, nézzünk rá kicsit, mi is pontosan az a ketamin.

C13H16ClNO, avagy: a ketamin

Az eredetileg lónyugtatóként elhíresült drog egy disszociatív kábítószer, ami a használatot követő egy órában deperszonalizált, transzszerű állapot eredményez: a használó a szer hatására úgy érezheti, mintha leválasztották volna saját testéről, érzelmeiről vagy a térről és időről. 

A szer története a ‘70-es évekig nyúlik vissza – anno érzéstelenítőként engedélyezte az FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala), majd 20 évvel később Special K néven vált utcai droggá, amit a bulizók is előszeretettel kezdtek használni.

Az elmúlt 20 évben aztán aktívabban elkezdték vizsgálni a ketamin lehetséges hatásait a depresszióval és szorongással küzdő személyek kezelésében is.

2006-os klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a kis dózisú ketamin csökkentheti a depresszív tüneteket és a szuicid késztetéseket, sőt – az akkori feltételezés szerint – fizikailag átrendezi az agy neurális hálózatát.

A bíztató eredmények hatására 2019-ben az FDA végül engedélyezte az esketamint tartalmazó antidepresszáns orrspray, a Spravato használatát olyan depressziós betegek számára, akik nem reagáltak más kezelésekre, ugyanakkor szigorú szabályozást vezettek be mellé.

A szert kizárólag akkreditált orvosi intézményben, egészségügyi szakember írhatja fel, és csak az előírt dózisokban lehet alkalmazni.

Az Egyesült Államokban ezt követően megugrott a generikus ketaminra felírt receptek száma is: amellett, hogy egyre több terápiába vontak be alacsony dózisú injekciót, úgynevezett ketaminklinikák is nyíltak a szorongásos problémák kezelésére. A klinikákon kívül a szer népszerűvé vált a Szilícium-völgy tech-elitje körében, és szerepet kap egyes wellnesselvonulásokon is – egy piaci jelentés szerint a ketaminipar értéke 2023-ban közel 3,5 milliárd dollár volt.

Kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben méreg?

Eleinte tehát úgy tűnt, valódi csodaszerrel állunk szemben, ami akár a depresszió ellenszere is lehet, ám gyorsan kiderült, hogy a drogban meglehetősen nagy a visszaélési potenciál. Celia Morgan, aki ma az angliai Exeteri Egyetem pszichofarmakológia professzora, egy 2010-es kutatásában rámutatott:

ha csak havi háromszor ketaminozik valaki, máris nagyobb eséllyel küzd majd téveszmés gondolatokkal, mint más drog használói,

a kényszerképzetek pedig akár egy hónappal a használat abbahagyása után is fennmaradhatnak és előidézhetnek pszichózist. Ha ez önmagában nem lenne elég, a rendszeres ketaminhasználat memóriazavart is okozhat, hosszabb távon ronthatja a depresszív és szorongásos tüneteket, és vérnyomás-emelkedéshez, légzésdepresszióhoz, valamint húgyúti- és hólyagproblémákhoz is vezethet.

Az FDA 2023 októberében végül figyelmeztetést adott ki a gyógyászati célú ketamintermékekkel kapcsolatban. A hivatal hangsúlyozta, hogy egyelőre nem áll rendelkezésre elég klinikai vizsgálat ahhoz, hogy biztonságosnak és hatékonynak minősíthessék a drog terápiás használatát, az otthoni használat pedig meglehetősen kockázatos. Erre világszinten is ráirányította a figyelmet Matthew Perry halála – a tavaly előtt elhunyt színész szervezetében ugyanis nagy mennyiségű ketamint találtak.

A magyarok között is terjed

Arról, hogy Magyarországon mennyien használnak ketamint, egyelőre nem készült átfogó kutatás, azt viszont egyértelműen kijelenthetjük: a drog, bár rekreációs célú használata illegális, itthon is egyre népszerűbb. Vényköteles, ketamintartalmú orrspray szigorú orvosi felügyelet mellett elérhető – a kutatások szerint az igény pedig folyamatosan nő rá.

Emellett az Európai Unió Kábítószer-ügynökségének (EUDA) friss jelentéséből kiderült:

egész Európában Magyarország szennyvízében van az egyik legtöbb ketamin – hasonló szintet Hollandiában, Belgiumban és Norvégiában mértek.

A vizsgálatból az is látszott, hogy hétvégén ugrik meg leginkább a ketamin koncentrációja, tehát feltehetőleg elsősorban szórakozási célból használják nálunk a szert.

Dr. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, az Ezerarcú függőség szerzője elmondja: ő is tapasztalja kliensei körében a ketaminhasználatot, ugyanakkor a többségüknél nem ez a vezető probléma. 

„Én egyelőre úgy tapasztalom, hogy Magyarországon legfeljebb rejtettebb módon terjed a ketaminhasználat, vagyis a kutatási eredmények és az ellátás szintjén még nem jelenik meg annyira, ott sokkal inkább a stimuláns drogok törnek előre mind a tinédzserek, mind a felnőttek körében.

Ugyanakkor valóban egyre több szerhasználó által keresett drogról van szó, de jelenleg szubkulturális szinten tekinthető igazán népszerűnek”

– mondja el a szakember. „Erre mutat rá az a pár évvel ezelőtt készült kutatás is, ami szerint a budapesti aktív szerhasználók mindössze 2,1%-a használja rendszeresen a szert, és 9,3% az, aki a megelőző egy évben kipróbálta a ketamint” – teszi hozzá Kapitány-Fövény Máté. 

Az eufóriától a K-hole-ig

Mindennek ellenére azért nem nehéz olyan fiatalt találni ma Budapesten, akinek van már tapasztalata a ketaminnal – kérdésünkre három, Z és Y generációs személy is elmesélte élményeit. A jegyzőkönyv kedvéért leírom: mindegyikőjük alkalmanként, kísérleti jelleggel próbálta a szert, rendszeresen egyikőjük sem használja.

Tapasztalataik egyik közös pontja az úgynevezett „K-hole élmény”, a ketaminspecifikus tapasztalat, amiről Kapitány-Fövény Máté is mesél. Nagy dózis mellett ugyanis megjelenhet egy olyan mély, intenzív tudatállapot-változás és deperszonalizáció, ami szinte levágja a használót a külvilág ingereiről, ez pedig sokak számára kifejezetten ijesztő és traumatikus lehet, amolyan „fény az alagút végén”-érzés. Erről számol be Áron, aki kétszer próbálta ki a szert, és a második meglehetősen rossz emlék maradt számára. 

„Ha kis mennyiségben használja valaki, akkor euforikus, ellazító, tudattágító élményt hozhat, amire viszont könnyű rákapni. Ugyanakkor,

a K-hole elképesztően ijesztő élmény, amiben nincs hatásod arra, mit csinál a tested, nem tudsz beszélni, artikulálni, mozogni.

Nyilván egyénfüggő, hogy kinél mi minősül soknak és kevésnek, ezt nehéz előre kiszámítani, mindenesetre számomra ez traumatikus volt. Nem tudom, pontosan mennyi idő telt el, de óráknak tűnt minden perc, ami alatt végig le voltam bénulva” – meséli.

Diána szintén keresztül ment egy K-hole-szerű tapasztaláson, de őt kevésbé viselte meg a dolog, mint az előző megszólalót. Elmeséli, hogy egyik pillanatról a másikra a szőnyegre kellett feküdnie, mert hirtelen úgy érezte, eltűnnek a lábai, pár perc múlva pedig mintha homokzsákká változott volna, egy egybefüggő masszává, végtagok nélkül. 

„Bár ez vicces élmény volt, de közben azt is megéreztem, fizikailag milyen brutálisan letaglózó ez az egész.

Valami, amit ha túltolsz, nincs esélyed vele szemben. Láttam már másokat nagyokat esni, vagy küzdeni a szavak megformálásával, mert az izomzatuk feladta a működést – és erre nem vágyom.”

Roland a többiektől eltérő módon a mai napig használja ritkán a szert, de ő is hangsúlyozza: a mértéktartás nagyon fontos benne, mert könnyen balul sülhet el a dolog. Ő mikrodózisban kísérletezik a ketaminnal, és eddigi tapasztalatai alapján képes megtalálni az arany középutat. 

„Az én használatom valószínűleg eléggé különbözik az »átlagos« k-használóktól.

Számomra egyfajta szellemi mozdulatlanságot hoz a szer, és ezt próbálom hasznosítani a hétköznapjaimban, amivel persze óvatosan kell bánni, mert könnyen csapdává válhat.

Roland ugyanakkor azt is látja: a ketamin meglehetősen gyorsan ostromba veszi a testet – az orrnyálkahártya és a vesék az elsődleges célpontok – és mivel már neki is volt tőle orrmelléküreg-gyulladása, nagyon ritkán kísérletezik vele újra. 

És noha a megkérdezett személyek elsősorban a drogélményre voltak kíváncsiak, dr. Kapitány-Fövény Máté azt tapasztalja: kliensei nagy részét inkább a drog gyógyszerként való használata foglalkoztatja. Csak úgy, mint Muskot. (?)

Na de igaza van-e Musknak, amikor azt mondja: inkább keta, mint antidepresszáns?

Azt már a fent leírtakból is jól látható: a ketamin nemcsak a felhasználók, de az orvosok közösségét is megosztja. Abban nagyjából mindenki egyetért, hogy a mértékletes használat mellett szorongáscsökkentő hatása lehet a szernek, abban azonban meglehetősen sok szakember kételkedik, hogy mennyire lehet megbízni a fogyasztók tudatosságában, önkontrolljában, és való-e bármilyen formában is a piacra a szer. 

„Nagyon nehéz eldönteni, hogy kinél írható fel úgy a ketamin, hogy ne történjen visszaélésszerű használat.

Vannak addiktológusok, akik például függőknek nem szeretnék felírni, de ismerek olyan szakembert is, aki terápiarezisztens depresszióval küzdő kliensek esetében próbálkozik a ketaminnal orrspray formájában. Számos vizsgálat zajlik továbbá a ketamin terápiás alkalmazásáról szerhasználati zavarok kezelésében is.

Én azt gondolom, hogy sokszor nem tudományos alapon születik döntés ebben a kérdésben, hanem értékrend, társadalmi normák vagy prekoncepció alapján” 

– fejti ki dr. Kapitány-Fövény Máté hozzátéve: nemzetközi viszonylatban egyre több szakember kísérletezik különböző pszichedelikumok (pl. MDMA vagy mikrodózisú LSD) terápiás felhasználásával is (pl. a poszttraumás stressz zavar kezelésében), amikkel egyébként bíztató eredményeket érhetnek el.

„A legfontosabb kérdés azonban az én olvasatomban az, hogy az adott gyógyszert valódi szükségesség miatt írják-e fel – például mert a kliens rezisztens a pszichoterápiára, vagy a mentális zavar endogén jellege okán –, vagy hogy az érintett inkább azért igényli, mert ezzel szeretné megspórolni a tartós állapotjavuláshoz szükséges időigényesebb belső munkát. Ez utóbbi esetben válhat könnyebben droggá minden olyan pszichiátriai gyógyszer, mely potenciálisan magában hordozza az addikció kockázatát” – emeli ki a szakember. 

Muskra visszatérve – Kapitány-Fövény Máté szerint az elérhető szisztematikus áttekintő tanulmányok és meta-analízisek fényében, amennyiben a ketamint kontrollált körülmények között, orvosi ellenőrzés mellett, minimál adagokban használják, az valójában nem feltétlenül addiktívabb megoldás, mint az olyan széles körben alkalmazott benzodiazepinek, mint a Xanax vagy a Frontin.

Ugyanakkor, az SSRI-típusú antidepresszánsokhoz viszonyítva feltételezhetően magasabb lehet a visszaélési potenciál. Tehát Musk téved, de talán esetében nem is az addikcióra való hajlam aggasztja leginkább a közönséget.

A visszaéléssel és túlzásba vitt használattal esedékes téveszmés gondolkodás bármilyen kontextusban aggasztó lenne – nem kevésbé akkor, ha egy olyan emberről van szó, akit az utóbbi időben az Egyesült Államok társelnökeként is emlegetnek. Természetesen elképzelhető, hogy a ketaminnak semmi köze a tetteihez – lehet, hogy Musk egyszerűen valóban elkötelezett a szélsőjobboldali ideológiák mellett –, de egyértelműen aggodalomra ad okot a viselkedése. 

Takács Dalma