Rekordszámú szifiliszes csecsemő születik Magyarországon, holott a szűrővizsgálat nem drágább, mint egy mozijegy

–

Dóra húszas évei végén jár, asszisztensként dolgozik egy ügyvédi irodában, jelenleg a szülési szabadságát tölti. Ma a gyerekorvosnál ül, kéthónapos kisbabájával érkezett, aki a klasszikus veleszületett szifilisz tüneteit mutatja. Az orvos arra gyanakszik, hogy az édesanya a terhessége alatt fertőződött meg, ő azonban értetlenül áll a helyzet előtt: járt terhesgondozásra, az első trimeszterben volt szifilisz-szűrésen is, negatív volt a lelete. A sokat látott klinikus azonban biztosra szeretne menni: vérmintát vesz mindkettőjüktől, és a gyanú a laboratóriumban beigazolódik, a kisbaba fertőzötten jött világra.

Dóráék így is a szerencsésebbek közé tartoznak: a penicillinkúra eredményeként teljes felépülésre lehet számítani, maradandó károsodások nélkül.

Sorstársai közül néhányan azonban sokkal rosszabbul jártak: akadt, akinél a csontok torzulása miatt törpenövés alakult ki, másoknál maradandó, súlyos szervkárosodások maradtak vissza, és a tavaly regisztált/ kirívóan magas, 42 esetben 9 magzat, ill. újszülött nem élte túl a fertőzést. 

Hogy milyen gondolatok merülnek fel a fenti kapcsán? Talán az, hogy Dóra bizonyára egy aluledukált, kisebbségi csoporthoz tartozó nő, aki felelőtlenül éli az életét. Talán az, hogy a 42 nem is olyan magas szám. Talán az, hogy minek ennyit aggódni, ha egyszer van penicillin, ami hatékonynak bizonyul.

Dr. Tisza Tímea, bőr- és nemigyógyász szakorvos, a Magyar STI Társaság elnöke azonban igyekszik árnyalni a képet. Mint elmondja, 2020 és 2025 között megdöbbentő szinten megnőtt Magyarországon a vizsgált és bejelentett nemi betegségek aránya, congenitális (tehát veleszületett) szifilisz terén pedig nálunk, Bulgáriában és Portugáliában a legaggasztóbb a helyzet az egész EU-ban – más országokban ugyanis alig néhány esetet regisztráltak. Ez pedig különösen szomorú egy olyan betegség esetében, amire rendelettel előírt várandóssági szűrés vonatkozik, és ezáltal 100%-ban, legalábbis elméletileg megelőzhető lenne.

„Az, hogy egy megelőzhető betegségből ennyi fertőzött esetet találni, nagyon fontos látlelet egy egészségügyi rendszer viszonyairól.”

Régen minden jobb volt?

Na de mi változott az elmúlt évtizedekben, és hogy lehetséges az, hogy épp az orvostudomány fejlődése mellett ugrottak így meg a számok? Dr. Tisza Tímea szerint csak részben az alapvető egészségügyi ismeretek hiánya áll a háttérben.

1952-től a 2000-es évek elejéig ugyanis még jól felépített és szoros központi felügyelettel támogatott bőr-és nemibeteg gondozó hálózat működött itthon, ahol szigorú szabályok mentén történt a betegellátás és a járványügyi intézkedések. A gyógyítás nem merült ki annyiban, hogy az aktuális betegséget kikúrálták, hanem feltérképezték azt a szociális hálót is a fertőzött körül, aminek tagjai még érintettek lehetnek a betegségben – belevéve a korábbi partnereket, és azok új partnereit –, és őket is kezelésben részesítették. Ennek azonban mára nincsenek meg a személyi- és tárgyi feltételei, ahogy Tisza főorvosnő fogalmaz: a nemibeteg-gondozónőkből nincs utánpótlás, az erőforrások szűkösek, a probléma pedig nem számít prioritásnak a döntéshozók számára.

Szintén a jelenséget magyarázza, hogy míg a ’80-as években komoly visszatartó ereje volt a AIDS-nek, és a médiát is ellepték a határozott és erős egészségnevelő kampányok, mára ez a félelem alábbhagyott. Mivel napjainkban a megfelelően kezelt HIV fertőzöttekben a vírus száma lecsökken, és a fertőzőképesség is gyakorlatilag megszűnik, az óvszer iránti kereslet is visszaesett – a friss adatok szerint a magyarok 40%-a sosem húz gumit már.

„Óvszerellenesség van a társadalomban. Márpedig, ha nincs barrier, ami gátolná a fertőzést, szabadon áramlanak a társult kórokozók, pláne, ha priméren képződő seb, fekély vagy nyálhakártyasérülés is van”

– fejti ki a szakember, hozzátéve: jelenleg a chlamydia okozza a leggyakoribb nemi úton terjedő bakteriális fertőzést, és ez pont a legfiatalabb korosztályban mutatható ki a legmagasabb arányban. Ráadásul a betegség nőkben az esetek akár 80%-ában is tünetmentes lehet, és ha egy páciens nem kér célzottan STD-szűrést, sokszor évekig nem derül rá fény. Márpedig a chlamydia fertőzés hosszú távon cseppet sem veszélytelen: felkúszhat a kismedencéig, a gyulladás pedig elzárhatja a petevezetéket, ezáltal méhen kívüli terhességet, meddőséget és krónikus alhasi fájdalmat okozva.

A nemi betegség nem válogat a társadalmi osztályok között

A probléma több sebből vérzik Dr. Tisza Tímea szerint. Amellett ugyanis, hogy hiányzik a társadalmi szintű egészségedukáció, a járványügyi korlátozások sem működnek megfelelően, az általános prüdéria pedig nagyban nehezíti a tájékoztatást. Mindez nagyban megnehezíti a nemibetegségek felismerését és megfelelő kezelését, ráadásul  nemibeteg gondozóba járni sokak számára tabu. Ugyanakkor, az emberek nagyobb bizalommal fordulnak az orvosok felé és szabadabban mozognak a világban - és noha ez akár jó hír is lehetne, nem kapnak hozzá se megfelelő tudást, se keretrendszert.

„A világ elszabadult. A szexuális élet alsó határa meglehetősen alacsonyan van, az alapszintű ismeretek viszont hiányoznak. A fiatal korosztályból sokan csak a teherbeesésen aggódnak, de nincsenek tisztában a betegségekkel, így ideális esetben is csak a fogamzásgátlóig jutnak el”

– mondja, hozzátéve: természetesen a kérdés összefüggésben áll a szociális helyzettel és az edukációval, a tavaly diagnosztizált kongenitális szifiliszek legnagyobb hányada a legszegényebb megyékből került ki. Ugyanakkor, tévedés lenne azt gondolni, hogy a magasabb társadalmi rétegek védettséget élveznek.

„A jól szituált körökben ugyanúgy terjednek a nemi betegségek, mint a szegényebbek között. Virágzik a szvingerkultúra, rengetegen járnak szexmasszázsra és prostituálthoz, de sokan nem tudják, hogy a szifilisz, a gonorrhea, a chlamydia, a herpesz kiválóan terjed oriális együttléttel is, márpedig ahhoz szinte senki sem használ óvszert” – fejti ki a szakember. Hozzáteszi: sokan akkor sem kapnak észbe, ha már megtörtént a baj, hiszen bíznak benne, hogy a modern orvostudománynak már mindenre van megoldása. Ez azonban nincs így.

„Egyre ellenállóbb baktériumtörzsek indulnak terjedésnek, és már csak néhány évig mondható el az, hogy például a tripperre jelenleg használatos injekció bizonyosan gyógyulást hoz.”

De nem csak az egyéné a felelősség

Mint azt feljebb is írtam, nemcsak az emberek attitűdje a probléma, de az egyébként is forráshiányos egészségügyi rendszerben sem prioritás a nemi betegség-szűrés. Magyarország egyedülálló ugyanis abban, hogy nálunk évtizedek óta nincs kötelező STD-szűrővizsgálat, és a legtöbb nőgyógyász sem ajánlja fel magától, ha a páciens nem kéri azt célzottan. Ha tehát valaki elmegy az éves nőgyógyászati rákszűrésre, az nem jelenti azt, hogy a chlamydiára, vagy más tünetmentes nemi betegségre is fény derül. Noha a szakma szabályai szerint minden új partner esetében meg kéne csináltatni a tesztet, ez az esetek döntő többségében elmarad.

„Ezt a helyzetet sokszor a szégyenérzet is súlyosbítja. Sok nőgyógyász úgy érzi, már-már sértésszámba megy, ha felajánlja az STD-szűrést a pácienseinek, egyedül a HPV jelenthet ez alól kivételt.

A perifériára szorult társadalmi rétegeket pedig proaktívan kellene elérni az egészségügyi ellátórendszernek. A terhesgondozás jelenleg egyetlen szifilisz-szűrést ír elő, ami az első trimeszterben javasolt, ezt azonban a 3. trimeszterben feltétlenül meg kellene ismételni!” – mondja el a szakember, hozzátéve: szintén nagy probléma, hogy nincs tartós védettség, és attól még, hogy valakinél kikezelik egyszer a szifiliszt, a gonorreát, a chlamydiát, az újrafertőződhet. Ez a helyzet áll fenn a fent említett szifiliszes kisbabáknál is.

Mikor arról kérdezem, mégis mire lehet számítani egy szifiliszes kisbaba esetén, Dr. Tisza Tímea elmondja:

nagyon sokféle kimenetele lehet a fertőzöttségnek attól függően, milyen szervfejlődési stádiumban éri a magzatot és mennyi baktérium jut át a placentán. Megesik, hogy az illetőnél csak felnőttkorban jelentkeznek neurológiai tünetek, és hiába küldik el vizsgálatokra, nem derül ki, hogy a szifilisz áll a háttérben.

A szűrést akár divatossá is lehetne tenni

Dr. Tisza Tímea szerint éppen ezért kulcsfontosságú lenne, hogy átalakítsuk a szexről és nemi betegségekről való párbeszédet, és mind az egészségügyi rendszer résztvevői, mind a pedagógusok és a fiatalok nyíltan, prüdériamentesen, de kellő ismeretek birtokában beszélgessenek azokról.

 „A fiatalok kimondottan okosak és egyre egészségtudatosabbak, nem kell őket alulbecsülni. Egyszerűen csak nyitottan és partnerszámba véve, szisztematikusan és értelmesen kell őket megközelíteni, úgy átadni nekik az információkat, hogy azokat megértsék és magukévá tegyék.

A cél nem a félelemkeltés, hanem a naprakész ismeretek pontos átadása. Nálunk is divatossá lehetne tenni az STD-szűrést, ahogy Nyugat-Európában sok helyen sikerült már”

 – mondja el, felhívva arra a figyelmet, hogy a mintát ma már otthon is levehetjük, orvos jelenléte nélkül, az ára pedig nem több egy mozijegy áránál.

Takács Dalma