3+1 uzsonnaötlet éhesen hazaérkező gyerekeknek (és felnőtteknek)
Rovattámogatás

Tudtad, hogy az ember agya rengeteg energiát eléget, miközben gondolkodik? Annak ellenére, hogy a testtömegünknek csak a két százalékát teszi ki az agyunk, a bevitt kalóriák 20-25 százalékát a kis szürke agysejtek használják fel. Nem csoda, ha a gyerekek farkaséhesen esnek haza az iskolából (vagy bárhonnan). Hoztam 3+1 uzsonnaötletet, amivel nemcsak jóllakathatod a korgó gyomrú családtagjaidat (és visszatáplálhatod az elfogyasztott üzemanyagot), de azt is megmutathatod: valaki már nagyon várta őket haza! Fiala Borcsa írása.
–
Nekem nagy szerencsém volt iskoláskoromban: a nagymamám, aki addigra már nyugdíjas volt, minden nap meleg ebéddel várt engem suli után, így nála „fel tudtam tankolni”, mielőtt továbbálltam volna a különóráimra. Nagyon sokat jelentett, hogy békésen megebédelhettem, és tudtam egyet szusszanni, mielőtt mentem volna a dolgaim után. Ahogy az a tudat is sokat jelentett, hogy a nagymamám így gondoskodott rólam.
Tudom, a legtöbb családban ma már luxusszámba megy egy olyan nagyszülő, aki kétfogásos ebédet rittyent minden nap az unokának. És nekünk, szülőknek sincs sok időnk hétköznap a konyhában pepecselni, úgyhogy olyan recepteket hoztam, amiket viszonylag könnyen össze lehet dobni, mire hazaesik a magát az éhhalál szélére gondolkodott gyereksereg.
Mákos-puncsos sütemény
Nagyon szeretem azokat az ételeket, amelyeknek történetük van. Ehhez a bögrés mákossütemény-recepthez egy szép nyári napon jutottam hozzá. A gyerekekkel a Balatonnál nyaraltunk, amikor ellátogattunk egy nemrégiben nyílt étterembe. Igazi családi vállalkozás volt, egy idősebb házaspár fogott bele a vendéglátásba, hogy nyugdíjas éveikben ne a fotelben unatkozzanak.
Az ebéd végeztével aztán a feleség megkínált minket pár kocka bögrés mákossüteménnyel, amit épp a hétvégén náluk rendezendő lagzira gyakorolt.
Az én kisfiam pedig – aki világ életében egy finnyás Béla volt – mohón befalta, sőt, még repetát is kért belőle. Muszáj volt tehát elkérnem a receptet!
Fél bögre vajat habosra keverek fél bögre cukorral, majd megy bele egyenként három tojás, aztán egy bögre darált mák, egy bögre liszt, egy kiskanál sütőpor, egy csipet só. Végül sütőpapírral kibélelt tepsiben simítom, és 200 fokon 20 perc alatt (vagy tűpróbáig) megsütöm.
Hogy egy fokkal izgalmasabb legyen, a tetejére ezúttal puncs ízű pudingot készítettem. Sűrűbbre hagytam, mint ahogy az általános leírásban szerepel, azaz nem 5, csak 3 deci tejjel főztem össze, hogy szépen lehessen vágni kihűlés után. Ezt simítottam a sütemény tetejére, amit aztán áfonyaszemekkel díszítettem.
Pudingmisu
Nagyon egyszerű, mégis látványos uzsonna, amellett pénztárcakímélő is: a drága mascarpone helyett kekszízesítésű pudingport használtam. Megfőztem a krémet, majd egy csinos kehely aljára kanalaztam egy keveset, arra ment pár babapiskóta, majd újra a kekszes pudingkrém, babapiskóta, puding, végül leszórtam egy kevés kakaóporral. A tetejét málnaszemekkel dekoráltam.
Gyors hacsapuri
A grúz fogás egy hamar összeállítható változata. Tényleg seprec alatt megvan… és nagyjából ilyen gyorsan el is fogy, mert nagyon finom.
Egy tálba reszelek 100 gramm cheddar vagy trappista sajtot, megy mellé még 250 gramm tehéntúró, egy tojás, 50 gramm puha vaj, 150 milliliter tej, 150 gramm liszt, egy kiskanál só, és egy kiskanál sütőpor. Alaposan összekeverem, majd palacsintasütőben a púpos evőkanálnyi adagokat óvatosan, kissé kilapítva mindkét oldalán aranyszínűre sütöm. Ha szeretsz tobzódni az örömökben (vagy nagyon erősen és sokat kellett gondolkodnod aznap), akkor tehetsz a tetejére tejfölt is. A kevésbé édesszájú éheseknek ajánlom.
Buddha pudingos tálja
A fenti receptek mind olyanok, amelyekkel a megfáradt csemetét lehet hazavárni az iskolából, a táborból vagy bármi más rendkívül megterhelő elfoglaltságból. Azért én még egyet idecsempészek: egy egyszerű, de csinos pudingtálat (amit Buddha-tálnak neveztem el, mert beletettem mindenfélét, amit a kamrában, hűtőben találtam). Emlékszem ugyanis: az első gasztrosikereimet én a pudingos tálkákkal értem el kiskamasz koromban. Ez a célom most is: hátha a nebulóknak is kedve szottyan nekiállni főzőcskézni, akár a maguk, akár a család örömére. Hiszen főzni, a konyhában kreatívkodni, másokat megetetni nagyon klassz dolog, ez a recept pedig bátran lehet az első lépés… aztán határ a Michelin-csillagos ég! A fotó után jön tehát a plusz egy recept, ami még az eddigieknél is egyszerűbb!
A vaníliás pudingport a tasakon szereplő instrukció alapján elkészítettem, tálba simítottam, majd díszítettem mandulával, mazsolával, granolával, áfonyával és barackkal.
Kiemelt kép forrása: Fiala Borcsa/ WMN, Unsplash/ Felicia Montenegro,