Több mint 1000 magyar nőnek adhatna gyermeket – Miért tiltott a méhtranszplantáció Magyarországon?

–

A világon eddig már több mint 100 méhtranszplantációs műtétet végeztek el

A méhtranszplantációval foglalkozó hazai kutatások élvonalában a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája áll, amelynek szerves része a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium. Dr. Farkas Bálint szülész-nőgyógyász azt mondja, a méhátültetés azoknak a nőknek adhatna reményt, akik méh nélkül születtek, vagy akik valamilyen egészségügyi okból méheltávolításon estek át, esetleg nem képesek kihordani a terhességet.

„Ez az egyetlen lehetőségük lenne arra, hogy gyermekük születhessen. Természetesen szóba jöhet az örökbefogadás is, de Magyarországon ez egy rendkívül bonyolult és hosszadalmas folyamat. A béranyaság, illetve a dajkaterhesség pedig az Európai Unió területén jelenleg illegális, így hazánkban sem engedélyezett.”

A szakember hozzáteszi: becslések szerint Európában a nők körülbelül 0,2 százaléka – nagyjából 150 ezer ember – küzd a meddőség azon speciális formájával (abszolút méheredetű meddőség, rövidítve: AUFI), ahol a méhtranszplantáció új kezelési megoldásként szóba jöhet. 

A szakemberek azt mondják: az első sikeres méhtranszplantációból született gyermek 2014 szeptemberében jött világra Svédországban. „A világon eddig már több mint 100 méhtranszplantációs műtétet végeztek el, és több mint 50 gyermek született. A beavatkozást ma már 20 ország 24 centrumában végzik, elsősorban Európában és Észak-Amerikában” – részletezi a szülész-nőgyógyász.

A magyar kutatócsoport eddig tizenkét alkalommal végzett kísérleti beavatkozást, három alkalommal holttesteken, kilenc alkalommal pedig juhon. „Azért választottuk a juhot, bár kétszarvú méhe van, de a méhet ellátó erek vastagsága és átmérője nagyon hasonló az emberi méhet ellátó erekéhez” – magyarázza Dr. Farkas Bálint.

Egy tavaly májusi operáción részt vett a terület egyik úttörője, Mats Brännström professzor is, aki a svéd Göteborgi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetője. „Brännström professzor és csapata az első műtétek alkalmával mindig jelen van, mint szakmai mentor. Nem ők végzik a beavatkozást, de tapasztalatukkal, tudásukkal segítik a helyi csapatokat” – teszi hozzá Dr. Fazekas Gábor. Akkor a tapasztalatok és a sikeres kísérletek után a szakemberek úgy látták: az első magyarországi méhtranszplantáció akár 2025 végére is megvalósulhat.

„Abban az időszakban reálisnak tűnt, hogy az év végén elvégezhetjük az első beavatkozást. Azonban nem számoltunk előre a bürokrácia és az engedélyeztetések nehézségeivel”

– teszi hozzá Dr. Fazekas Gábor.

Nem életmentő, hanem életet teremtő beavatkozás

A méhtranszplantációs eljárás összetett folyamat. Dr. Farkas Bálint azt mondja, a szervet adó donor lehet az érintett nő édesanyja, testvére, barátja. „Különösebb szöveti egyezés nem szükséges, mivel nem egy különösen érzékeny szervről van szó. A legfontosabb, hogy a vércsoport egyezzen a donor és a fogadó személy között. Mint minden szervátültetés esetében, a méhtranszplantációhoz is szükség van egy multidiszciplináris bizottság jóváhagyására, amely mérlegeli, hogy a várólistán szereplő páciensek közül ki kaphatja meg a szervet. Ezután következik a mesterséges megtermékenyítés, majd a méh beültetése, a megtermékenyített embrió beültetése, a terhesség, a szülés, és végül a méh eltávolítása. Ez egy átmeneti szervátültetés, ellentétben például a szív- vagy veseátültetéssel. Nem életmentő beavatkozás, hanem egy életet teremtő műtét. Ez a különlegessége.”

A szakemberektől azt is megtudjuk, hogy a transzplantáción átesett nők a beavatkozás után immunszupresszív, vagyis immunrendszert elnyomó gyógyszeres kezelést kapnak, hogy ne lökődjön ki a beültetett szerv. Ezeket a szereket azonban csak addig kell alkalmazni, amíg a méh a szervezetben van – tehát ideiglenesen.

A méh adományozása történhet agyhalott donortól is.

„Vannak központok, például a svédországi klinika vagy a türingiai német intézet, ahol kizárólag élő donorral dolgoznak. Az Egyesült Államokban azonban inkább agyhalott donoroktól származó méheket ültetnek be. Jelenleg az USA-ban négy aktív centrum végez ilyen beavatkozásokat”

– teszi hozzá Dr. Farkas Bálint.

Magas élveszülési arány, de nem veszélytelen terhesség – Mit mutatnak a statisztikák?

Bár a méhtranszplantáció egy komplex beavatkozás, a nemzetközi tapasztalatok szerint a sikeres műtétek és terhességek aránya igen magas. A megkérdezett szakemberek azt mondják:

az esetek 77 százalékában a beavatkozás komplikációmentesen zajlik le.

Emellett szintén magas az élveszületések aránya is – az esetek 85 százaléka –, ugyanakkor a szakértők hangsúlyozzák: ez egy nagy kockázatú terhesség. Az esetek háromnegyedében koraszülés történik, ezért az egész protokollt úgy alakították ki, hogy a várandósság 35. héten császármetszést végeznek.

Emellett gyakoribbak bizonyos terhességi komplikációk is. „A méhtranszplantáción átesett nők körében magasabb a toxémiás és a terhességi cukorbetegség előfordulása, mint az általános populációban. Ugyanakkor, ha ezeket az arányokat más szervátültetettek terhességeivel vetjük össze, például a vesetranszplantáltakéval, akkor a különbség nem kiugró. Az utóbbi csoportban például a terhességi cukorbetegség előfordulása közel 50 százalék” – részletezi Dr. Farkas Bálint.

Az eddigi tapasztalatok alapján az is elmondható, hogy

a méhtranszplantációval világra jött gyermekeknél nem magasabb a veleszületett fejlődési rendellenességek aránya, mint az általános populációban.

„Sem több, sem kevesebb, a jelenlegi statisztikák alapján ezek a gyerekek ugyanolyan eséllyel egészségesek, mint bárki más” – hangsúlyozzák a szakemberek.

A közvélemény szerint van helye a beavatkozásnak – de nem mindenkinek

A Pécsi Tudományegyetem szakemberei a Nézőpont Intézettel közösen 2024 decemberében és 2025 januárjában reprezentatív online felmérést végeztek. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, mit gondol a társadalom a méhtranszplantációról. A kutatásban 1500 felnőtt vett részt, és a válaszadók 75 százaléka elfogadta a méhátültetés lehetőségét.

A támogatás még magasabb volt azok körében, akik személyesen érintettek meddőségi problémákban, vagy tudtak arról, hogy külföldön már sikerrel végeznek ilyen műtéteket. Ebben a csoportban 91 százalék támogatta az eljárást.

A felmérés rákérdezett arra is, milyen típusú donorral végeznének szívesebben méhátültetést:

• 42 százalék mind élő, mind agyhalott donort elfogadhatónak tartott.
• 13 százalék kizárólag élődonorral támogatná.
• 17 százalék csak agyhalott donort fogadna el.

Mindössze 4 százalék utasította el teljesen az eljárást. A kutatócsoport a szakmai közösség álláspontjára is kíváncsi volt. Felkeresték a magyar szülész-nőgyógyászokat és transzplantológusokat, és összesen 290 válasz érkezett – túlnyomórészt szülész-nőgyógyász szakorvosoktól.

A válaszok alapján

a szakmán belül megosztott a vélemény: a válaszadók 45 százaléka jelezte, hogy vannak szakmai aggályai a méhtranszplantációval kapcsolatban, 36 százaléka támogatja, és 56 százaléka szívesen ajánlaná a módszert az érintett pácienseknek.

A válaszadók nagy része támogatja az örökbefogadást is mint lehetséges alternatívát. Érdekesség, hogy még a béranyaságot is támogatná a válaszadók 22 százaléka, annak ellenére, hogy ez nem legális Magyarországon.

A megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, a méhátültetésnek elérhetőnek kell lennie, de világos feltételek mentén. Leginkább heteroszexuális, stabil párkapcsolatban élő nők számára tartják elfogadhatónak. A válaszadók és a kutatást végzők sem tartják indokoltnak, hogy a beavatkozás elérhető legyen a transzneműek számára.

Miért ütközik falakba a méhtranszplantáció Magyarországon?

„Most ott tartunk, hogy etikai engedélyre lenne szükségünk a kutatás folytatásához. Ezt be is nyújtottuk még 2024 januárjában, azonban elutasítást kaptunk.

Az Egészségügyi Tudományos Tanács Kutatásetikai Bizottsága azzal indokolta döntését, hogy a jelenlegi magyar törvényi szabályozás nem teszi lehetővé a méhátültetés végrehajtását, és valóban, ez így van”

– mondja Dr. Farkas Bálint.

A szakemberek azt is elmagyarázzák, mit is tartalmaz a törvény, és miért nincs lehetőség jelenleg méhátültetésre: az első egy 1998-as egészségügyi minisztériumi rendelet, amely meghatározza, milyen típusú szervátültetéseket és hol lehet elvégezni Magyarországon. Jelenleg csak néhány kijelölt intézmény végezhet ilyen beavatkozásokat. A Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján jelenleg is történnek szervátültetések, például vese- és hasnyálmirigy-transzplantációk.

„Ahhoz, hogy méhtranszplantációt is lehessen végezni, a rendeletet módosítani kellene, és konkrétan fel kellene tüntetni, hogy ebben az intézményben méhtranszplantáció is végezhető” – magyarázza Dr. Farkas Bálint.

A másik jogi akadály a szervátültetéssel foglalkozó törvény 11. fejezete, amely a szerv- és szövetátültetés általános szabályait rögzíti. Eszerint

csak olyan páros szerv egyik fele távolítható el élő donorból, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos vagy maradandó károsodást. A szakemberek szerint a probléma az, hogy a reproduktív szervek, mint például a méh, jelenleg nincsenek benne a törvényben.

Ha érdekel a szervátültetés témája, érdemes elolvasnod korábbi cikkeinket is: egyik írásunkban egy testvérpár történetén keresztül mutattuk be a vesetranszplantáció folyamatát, egy másikban a magyar szívátültetések múltját és jövőjét jártuk körül, egy májusban megjelent anyagunkban pedig arról írtunk, hogyan zajlik egyáltalán a szervátültetés Magyarországon. 

Kaiser Orsolya