Két olyan életszakaszunk is van, amikor felgyorsul az öregedés
„Mintha az elmúlt egy évben vagy tíz évet öregedtem volna” – mondta nemrég egy barátom, majd gyorsan megállapítottuk: többen is éreztünk már hasonlóan. Bár elméletileg mindannyiunknál ugyanúgy ketyeg a biológiai óra, néha mégis az az érzésünk támad a tükörbe nézve, mintha az idő hirtelen felgyorsult volna. Bár rengeteg egyéni és lelki tényező játszik közre abban, hogy hány évesnek érezzük magunkat, egy friss kutatás rámutatott: az öregedés nem feltétlenül lineáris folyamat. Takács Dalma szemlézi a National Geographic cikkét.
–
Természetesen nem arról van szó, hogy míg mi évről évre érzékeljük az idő múlását, mások Benjamin Button módjára fiatalodnak meg – szép is lenne! – az viszont már tudományosan igazolt, hogy bizonyos életszakaszokban felgyorsul a test „erodálódása”.
Ez elsőre talán aggasztónak hangzik, fontos, hogy lássuk a kutatási eredmény pozitív oldalát is: minél többet tudunk az öregedés folyamatáról, annál fókuszáltabb figyelmet fordíthatunk az egészségünk megőrzésére – kiváltképp a kritikusabb időszakokban.
A változások nagy része két életkorban zajlik le
Na de nem is köntörfalazok tovább, elmondom azt, amire mindenki kíváncsi: a kutatások alapján a két nagy fordulópontnak a 44 és a 60 év körüli időszakban számíthatunk. És hogy mi ennek az oka? A magyarázat a molekuláris aktivitásunk, pontosabban a sejtszintű öregedés változásaiban keresendő.
A Stanford kutatói összesen 108 eltérő etnikumú és életkorú résztvevő segítségével vizsgálták az öregedés fázisait. A 25 és 75 év közötti személyek bőrében, vérében, orrában, szájában és garatában élő mikroorganizmusokból bizonyos időközönként mintát vettek, így összesen 135 000 olyan különböző molekulát és mikrobát vizsgáltak meg, ami kapcsolatban áll az immunrendszer, a szív- és érrendszer, a vese működésével, valamint az anyagcserével és az izom- és bőr szerkezetével. A kérdés mindegyik esetben ugyanarra irányult: azt szerették volna megérteni ugyanis, hogy mely életkorban történik a legnagyobb molekuláris és biokémiai változás a testben.
A felmérés nagyon érdekes eredménnyel szolgált. Kiderült ugyanis, hogy
a vizsgálat molekulák 81 százaléka alapvetően nincs folyamatos átalakulásban – mint ahogy azt korábban feltételezték –, viszont meglepő mértékű változást mutat 44 és 60 éves kor környékén.
De mi történik akkor?
A kutatás nemcsak a mikort, de a hogyant is vizsgálta – így többek között az is kiderült, a két megjelölt életkorban milyen típusú változások mennek végbe a szervezetünkben.
A 44. életév környékén elsősorban az anyagcserére ható sejtek alakultak át, ami a kutatás egyik vezetője, Michael Snyder szerint magyarázatot szolgáltat arra, miért hat ránk rosszabbul az alkohol, valamint a túlzott koffeinbevitel, mint ifjabb éveikben. Emellett azt is megállapították, hogy ebben az életkorban a zsírszöveti fehérjék is átalakulnak, ami pedig összefüggésben áll a kötőszöveti renyhüléssel (például a ráncosodással), az anyagcserefolyamatok lassulásával, és ezáltal növeli a túlsúly kialakulásának rizikóját.
Ami pedig a 60-as fordulópontot illeti, az ekkortájt felgyorsuló molekuláris változás elsősorban az immunrendszert és a vesefunkciókat érinti – részben ez az oka annak, hogy a Covid hatványozottan megviselte ezt a korosztályt, és az is, hogy megnő náluk a rák, veseelégtelenség és kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata is.
A két időszak pedig természetesen hatással van egymásra. Samuel Lin, a Harvard Egyetem professzora és plasztikai sebésze elmondta, hogy a 40 körül fellépő molekuláris változások súlyosbodnak tovább 20 évvel később, ennek egyik leglátványosabb következménye pedig a kollagén- és elasztintermelés csökkenése, ami a hajunk és a bőrünk szerkezetét is megváltoztatja.
Mindez a természetes öregedési folyamat része, de arra is felhívja a figyelmet, hogy mivel az immunrendszer már kevésbé ellenálló, könnyebben alakulnak ki gyulladások és krónikus betegségek is – és ha a külsőnk változását ideális esetben el is fogadjuk, az egészségmegőrzésre fontos kiemelt figyelmet fordítanunk.
Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy noha a kutatás rámutatott egy bizonyos mintázatra, minden ember másképpen öregszik, ráadásul a felmérés során nem vették számításba az egyéni stressz-szintet, a résztvevők étrendjét, alvásminőségét, káros szokásait sem. Márpedig feltehetőleg egészen máshogy érinti a bűvös 60-as forduló azt a személyt, aki rendszeresen mozog, egészségesen étkezik és kiegyensúlyozott életet él, mintsem egy olyan embert, aki súlyfelesleggel küzd, rendszeresen fogyaszt alkoholt, és krónikus stresszorokkal kell szembenéznie.
Nem a pánikkeltés a cél, hanem a prevenció
A felmérésnek természetesen nem az volt a célja, hogy szorongást keltsen bennünk az idősödéssel kapcsolatban. Épp fordítva! Ha ugyanis tisztában vagyunk a testi funkcióink változásaival, akkor egyben nagyobb figyelmet is fordíthatunk a megelőzésre. Néhány héttel ezelőtt dr. Mucsi Anna segítségével összeállítottam egy cikket arról, hogy adott életciklusokban mikre érdemes odafigyelnünk nőként, és milyen szűrések javallottak – ezt megtaláljátok itt –, de a National Geographic cikke további tényezőkre is felhívja a figyelmet. Ezek nagyrésze valószínűleg senkinek sem okoz majd meglepetést, ám ismétlés a tudás atyja-alapon summázom most őket:
- a túlzott koffein- és alkoholfogyasztás negatív hatásait nem lehet elégszer hangsúlyozni – 40 és 60 környékén pedig ezek megemésztése is nehezebbé válik, így érdemes kerülni őket
- fontos, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a koleszterinszintünkre. Amennyiben ez az érték gyakran mutat eltérést a vérképben, érdemes konzultálni a háziorvossal és dietetikussal az étrendünkről.
- a vízbevitel, a kiegyensúlyozott étrend és a testmozgás fontosságáról szintén sok szó esett már – a hidratáltság a veseproblémák megelőzése szempontjából kulcsfontosságú, a sport pedig az idővel gyengülő izomtónusokra gyakorol jótékony hatást – ez kiemelten fontos nőknél a menopauza környékén
- a sejtszintű regenerációt segítheti az antioxidánsokban gazdag étrend, tehát a sok gyümölcs és zöldség fogyasztása
- jótékonyan hat a szervezetre, ha minél kevesebb vörös és feldolgozott húst fogyasztunk, ha mindennap viszünk be zöldséget – Repcsák Regina dietetikus ehhez a tányérmódszert javasolja, aminek lényege, hogy minél több szín legyen az étrendünkben
- ami a bőr- és az arc változásait illeti, érdemes olyan arcápoló termékeket választani, amelyek retinoidot vagy antioxidánsokat tartalmaznak – például C-vitamint –, ezek serkentik a kollagéntermelést és a bőr regenerálódását.
A szakemberek végül arra is felhívják a figyelmet: az idősödés folyamatát nem tudjuk megállítani, így érdemes arra törekedni, hogy békét kössünk test természetes változásaival, ugyanakkor pedig minél tovább és minél jobb életminőségben töltsük el az időnket.
Forrás: National Geographic
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Westend61