A vastagbélrák sokáig tünetmentes, de kockázata már vérvétellel is megbecsülhető

–

A kolorektális rák, a hosszan lappangó betegség

A vastagbélben megjelenő tumor Magyarországon az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés, ráadásul az Európai Uniós országokhoz képest nálunk magasabb a halálozási arány is. 

Kialakulásában több tényező is szerepet játszik: a genetikai örökségen kívül a környezeti hatások is sokat számítanak. A rostszegény táplálkozás, a szervezetbe jutó kevés növényi antioxidáns, a zsíros és ultrafeldolgozott ételek túlzásba vitt fogyasztása, a mozgásszegény életmód, a gyakori alkoholfogyasztás és az elhízás is a kockázati tényezők közé sorolható. 

Az lenne az ideális, ha követnénk a zöldségekben és gyümölcsökben, sok ómega-3 zsírsavat tartalmazó halakban gazdag mediterrán étrendet, és kerülnénk a finomított, feldolgozott szénhidrátokat és cukrokat amellett, hogy rendszeresen sportolunk. Ez azonban nem a hazai valóság. A Világgazdaság cikkéből kiderül, hogy a magyarok mindössze tíz százaléka eszi meg zöldségből és gyümölcsből az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott mennyiséget, és minden második magyar nincs is tisztában a helyes táplálkozást illető WHO-ajánlással. Pedig a belek egészsége a táplálkozásnál kezdődik!

Magyarországon a vastagbélrákot illetően az is komoly problémát okoz, hogy – mivel hosszú ideig nem jár tünettel vagy fájdalommal a betegség, – túl későn ismerik fel.

„Sokan évekig élnek együtt vele anélkül, hogy tudnák: nagy baj van. Pedig a korai felismerés életet menthet, kezdeti stádiumban diagnosztizálva ugyanis jóval nagyobb eséllyel gyógyítható.”

– árulja el dr. Bartók Róza, a Synlab orvosdiagnosztikai konzulense. „Azonban kolonoszkópos vizsgálatra, azaz vastagbéltükrözésre nem szívesen mennek el az emberek sajnos, ahogy más szűrővizsgálatokra sem” – teszi hozzá.

Mikor fordulj orvoshoz?

50 éves kor felett mindenkinek ajánlott a vastagbélrák szűrővizsgálata. De az a tapasztalat, hogy ez a típusú daganat manapság már egyre fiatalabb korosztálynál jelentkezik, így akár már 40 éves kortól javasolt szűrővizsgálatra menni. Különösen igaz ez bizonyos rizikófaktorok esetén, például ha van olyan közeli családtagunk, akinél már előfordult a kolorektális rák valamelyik formája.

A vastagbélrák kialakulása évekbe telik, a kezdeti stádiumban pedig gyakran még semmiféle jele nincs. „Az első tünet a véres széklet megjelenése lehet, ez azonban sok esetben már egy előrehaladottabb stádiumot mutathat. De intő jel lehet a hasi fájdalom vagy a széklet jellegének megváltozása is” – magyarázza dr. Bartók Róza.

A változás az, amire elsősorban figyelni kell. Ha eddig naponta jártál vécére, ám most csak kétnaponta mész, ha hasmenés váltakozik székrekedéssel, akkor mindenképp fordulj szakemberhez!

Ugyanígy aggasztó jel lehet az általános fáradékonyság, melynek hátterében a daganat következtében kialakuló vérszegénység is állhat.

Milyen vizsgálatokra készülj?

Először is ott van a már említett vastagbéltükrözés. Ez a gyakorlatban két napot vesz igénybe, amire érdemes lehet szabadságot kivenned. (Ez a vizsgálat nem összekeverendő a végbéltükrözéssel, mely némileg barátibb, egy nagyon rövid eszközzel csupán a béltraktus legutolsó szakaszát vizsgálják meg, tehát kevésbé kellemetlen beavatkozás.) 

A vastagbéltükrözés az egész vastagbélszakaszt veszi górcső alá. Ehhez az első nap hashajtást kell végezni, a vizsgálatra pedig másnap, éhgyomorra kerül sor bódításban vagy altatásban – ez utóbbit külön kell kérni, nem alapértelmezett az orvosi eljárásban.

Vastagbéltükrözésre ötven év felett tízévente érdemes elmenni (amennyiben a kezelőorvos nem javasolja másként).

A legnagyobb érzékenységet adó vastagbéltükrözést ugyan nem helyettesíti, de kockázatelemzésnek kiválóan használható a ColonAiQ-teszt, mely a vérbe kerülő és ott szabadon keringő, daganatsejtekből is származó DNS-t vizsgálja. Ez a teszt – mely 60.000 forintba kerül – a nap bármely szakaszában, pillanatok alatt elvégezhető egy vérvétel segítségével, nem kell rá különösebben készülni, nem kell éhgyomorra menni, azaz egy ebédszünetben is nyugodtan kiszaladhat rá az ember. Annyi a kitétel csupán, hogy a vizsgálat előtti héten a páciens nem kaphat vérátömlesztést, illetve terhes és szoptató nőkön sem végezhető el.

Ez a típusú vizsgálat kifejezetten ajánlott az időseknek, krónikus betegséggel élőknek, illetve olyan esetekben, amikor valamilyen okból a vastagbéltükrözés nem megoldható. De olyan páciensek utánkövetésében is nagy segítséget jelenthet, akik korábban már átestek vastag- vagy végbélrák miatt műtéten.

Hogyan működik a vérvizsgálat?

A teszt a sejtpusztulással vagy aktív kiválasztással a vérbe kerülő szabad DNS-t vizsgálja, kimutatva azokat a genetikai eltéréseket, amelyek esetében vastagbéltumor jelenlétére lehet gyanakodni.

Fontos tudni, hogy a vizsgálat a vastag-, illetve a végbél daganatának a kockázatát tudja csak megbecsülni, tehát százszázalékos diagnózist ebből még nem lehet megállapítani.

Azonban más szűrőtesztekhez, például a hagyományosan használt székletvér-vizsgálathoz képest ez a teszt jóval nagyobb pontossággal és érzékenységgel rendelkezik, mely akár azokat a polipokat is kimutathatja, amelyek az évek során rosszindulatú daganattá alakulnának át. A teszt emellett segíthet a kolorektális daganatok eltávolítását követő kiújulás esélyének megítélésében is.

Mi történik a vérvétel után?

A vizsgálat után 12 munkanapon belül megkapod az eredményeidet, melynek kiértékeléséhez a vizsgálatot ismerő orvossal történő konzultációt javaslunk. Ő fogja a kórelőzményt, az egyéb vizsgálati eredményeket és a tüneteket is figyelembe véve megállapítani, hogy alacsony vagy magas rizikócsoportba tartozol-e a vastagbélrákot illetően, majd ez alapján meghatározza az esetleges további vizsgálatok szükségességét.  

Milyen sűrűn érdemes elvégeztetni a tesztet?

Ha elmúltál 40-50 éves, és tünetmentes vagy, akkor mindenképpen javasolt a vizsgálat elvégeztetése. 

Mivel a ColonAiQ-vizsgálat fájdalommentes, gyors, egyetlen vérvételt igényel, így akár évente ismételhető. 

A vastagbélrák Magyarországon nők esetében a daganatos halálokok között a harmadik helyen áll (a mellrákot és a tüdőrákot követően),

férfiak esetében pedig a második helyen (náluk a listavezető a tüdőrák, a harmadikon pedig a prosztatarák áll). Nagyon fontos tehát, hogy figyelj a tüneteidre, és ha bármi szokatlant tapasztalsz magadon, akkor azonnal fordulj szakemberhez, mellette pedig rendszeresen járj el szűrésre tünetmentes állapotban is!

Fiala Borcsa