–

Genetika, környezet, életmód, egészségügyi ellátórendszer. Marc Lalonde jelentése szerint ezen a négy tényezőn múlik az, hogy milyen az egészségi állapotunk, és meddig élhetünk teljes értékű mindennapokat. Az életkor ugyanis nem minden: a fent említett 74,3-es átlagból a KSH adatai szerint a magyar nők 64,7 éves korukig, a magyar férfiak pedig 62,6 éves korukig élnek valóban minőségi életet. És noha aggasztó lehet, hogy a felsorolt tényezőkből csupán egyre van közvetlen ráhatásunk, dr. Mucsi Anna szerint nem szabad alábecsülni ennek jelentőségét:

„Bár a genetikánkat nem tudjuk megváltoztatni, és a környezetünkre is csak bizonyos mértékig lehetünk hatással, egyáltalán nem mindegy, miként készülünk fel az időskorra, mit adunk tovább a gyerekeinknek, és milyen résztvevői vagyunk az egészségügyi rendszernek.

Ha figyeljük a testünk jelzéseit, komolyan vesszük a szűrővizsgálatokat, és tisztában vagyunk a kórtörténetünkkel, máris sokkal tudatosabban tehetünk a hosszú távú egészségmegőrzésért”

 – mondja. Hogy miben is merül ki ez a fajta tudatosság, azt tízéves ugrásokra bontva beszéltük át dr. Mucsi Annával.

prevenció menopauza szűrővizsgálat női egészség dr. Mucsi Anna
Dr. Mucsi Anna - A kép Dr. Mucsi Anna tulajdonában van

Gyerekkor

Fókusz szülőknek:

  • légy tisztában a családi halmozódásokkal

  • figyelj arra, milyen példát mutatsz

Arra, hogy milyen egészségügyi edukációt kapunk gyerekként, viszonylag kevés ráhatásunk van, holott rengeteget számít a felnőttkori egészség szempontjából az otthonról hozott minta és kommunikáció. És noha ezzel a fejezettel már nem leszel kisegítve utólag, szülőként mégis irányadó lehet végiggondolni, mit lát a gyereked az étellel kialakított viszonyodból, abból, ahogy a testsúlyról vagy a mozgásról gondolkodsz, illetve a káros szenvedélyekhez viszonyulsz. Ha tisztában vagy a családi halmozódásokkal, szintén sok fizikai és mentális nehézségtől megkímélheted az utódodat – a rövidlátás, az asztma és az allergia például általában öröklődik, és ha tudatosan készülünk a felbukkanásukra, azon nyomban kezelhetjük őket. Mucsi Anna ehhez személyes példáját osztja meg:

„Édesapám rövidlátó, és számított rá, hogy én és a húgom is azok leszünk. Ebből kifolyólag kiskorunktól kezdve évente vittek szemészetre, hogy amint romlik a látásunk, azonnal kapjunk szemüveget, és ne úgy derüljön ki mindez, hogy rosszabb jegyeket kapok az iskolában, sikertelenségeket élek meg vagy viselkedésproblémáim lesznek.”

Na de hogyan tovább, ha a gyerek már „öntudatra” ébredt, saját egészségéért tartozik felelősséggel? Mit tehetünk meg 20, 30, 40, 50 vagy 60 felett a testünk és lelkünk épségéért?

20 felett

Fő fókusz:

  • ismerd meg a kórtörténeted

  • legyen egy megbízható nőgyógyászod, akit évente meglátogatsz

  • ismerd meg a tested működését

„Te még bármit ehetsz, hiszen fiatal és vékony vagy” – ha minden alkalommal kaptam volna egy 100-ast, amikor ezt hallottam 20 éves korom körül, valószínűleg már gazdag ember lennék. Na meg – amennyiben a fenti állítás szerint éltem volna – beteges is, ugyanis hiába ellenállóbb a szervezet a húszas éveinkben, Mucsi Anna szerint épp ekkor alapozzuk meg a jövőbeni egészségünket. Ő ehhez két lépést javasol: az egyik, hogy ismerjük meg minél jobban a testünk működését, a másik pedig: szenteljünk figyelmet a prevenciónak.

„Azt szoktam javasolni a pácienseknek, hogy álljanak meztelenül a tükör elé, és nézegessék a testüket. Figyeljék meg az anyajegyeket, a melleket, a test különböző változásait, de még a legbanálisabbnak tűnő dolgokat, például a vizeletet és a székletet is.

Ha megismerjük a testünket és annak működését, hamarabb megérthetjük a jelzéseit, és észrevehetjük, ha változás történik rajta. Megfigyelhetjük, mi jelzi a fáradtságot, az éhséget, feltűnik majd, ha megváltozik valami a bőrünkön”

– mondja, hozzátéve: ezekben az években érdemes feltérképezni a családi kórtörténetet is, hiszen így felkészülhetünk azokra az egészségügyi rizikókra, amikkel a felmenőinknek meggyűlt a baja.

„A 20-as évek a prevencióról szólnak. Arról, hogy kialakítsunk olyan életmódbeli rutinokat, amiket fenn tudunk tartani hosszú távon, és amikkel megalapozhatjuk az egészségünket. Ne a divatdiéták irányába menjünk el, hanem találjuk meg a belső egyensúlyt a számunkra szerethető sporttal, táplálkozással, szokásokkal. Itt már fontos beépíteni az éves nőgyógyászati vizsgálatot és méhnyakrákszűrést – ez a nemi élet megkezdésétől, vagy legkésőbb 18 éves kortól ajánlott –, emellett kulcsfontosságú a havi egy mell (-és here) önvizsgálat, valamint az éves vérvétel.”

30 felett

Fő fókusz a már meglévők megtartása mellett:

  • stresszcsökkentés

  • az ülőmunkával járó problémák kezelése

  • szűrővizsgálatok rendszeresítése: bőrgyógyászat, szemészet, vérvétel, fogászat

Bár a harmincas évek még mindig a prevenció és a rutinalakítás időszakának tekinthetők, ez az a periódus, amikor sokaknál fókuszba kerül a gyerekvállalás, valamint a szakmai előremenetel. És lássuk be – a kettő közül egyik sem épp stresszmentes, még ha más is a stresszor. 

Anna úgy látja, egyre nagyobb a tudatosság a gyerekvállalás tekintetében: a nők a várandósság alatt, vagy a tervezett babavárás miatt nagyobb figyelmet fordítanak az egészségükre, és egyre gyakoribb, hogy már jóval korábban, amikor felmerül a gyerekvállalás gondolata, felkeresik a nőgyógyászukat, valamint megkezdik a felkészülést mind fizikális, mind mentális síkon.

Ami pedig a karrierépítést illeti, itt elsősorban az ülőmunka és a stressz negatív hatásaira érdemes odafigyelnünk:

„A harmincas évek egyik fő kihívása szerintem az, hogy találjunk megfelelő stresszkezelési eszközöket.

Fontos megkülönböztetni az akut stresszt és a krónikus, elhúzódó stresszt – utóbbi növelheti a diabétesz, a kardiovaszkuláris problémák, az alvási nehézségek kialakulásának valószínűségét – éppen ezért nem szabad őket félvállról venni.

Az aktív, sportos életmód sokat segíthet ezen, ahogy az ülőmunkával járó hát-, gerinc-, vállproblémákon is, emellett érdemes kiemelt figyelmet fordítani a szemszárazságra, amit a monitor nézése okozhat” – mondja, hozzátéve: sokan csak akkor mennek el orvoshoz, ha már panaszuk van, pedig a hangsúly épp a megelőzésen lenne. Érdemes hozzászoktatni magunkat, hogy a fogászati kontroll félévente, a szemészet, a bőrgyógyászat és a nőgyógyászat évente egyszer bekerüljön a naptárba.

40 felett

Fő fókusz a már meglévők megtartása mellett:

  • rizikófelmérés

  • alakíts ki egy megbízható rutint a szűrővizsgálatokra

40 éves kor felett jelentősen megemelkedik a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága, valamint itt mutatkozik meg leginkább a magas vérnyomás, az elhízás, az ülő életmód, a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás eredménye. Ezeket bizony nem szabad félvállról venni – Magyarországon vezető halálozási ok az ischaemiás szívbetegség és a rosszindulatú daganat, éppen ezért ajánlott évente beiktatni egy rizikófelmérést, amit EKG-val és tüdőszűréssel is kiegészíthetünk. 45 éves kor felett javasolt még az évi egy mammográfiai vizsgálat, a pajzsmirigy-, has-, és kismedencei ultrahangvizsgálat, a nyaki erek vizsgálata Doppler-ultrahanggal, valamint a tumormarkerek szűrése daganat gyanúja esetén. Ha volt a családban vastagbéldaganat, a bélrendszert is érdemes megnézetni évi egyszer.

Soknak tűnik ez így elsőre? Nos, tagadhatatlan, hogy a negyedik X után felszaporodnak a kötelező szűrések és vizsgálatok, ám Anna szerint az egészségünk megőrzésének az is kulcsfontosságú része, hogy megtanuljuk ezeket csoportosítani.

„Mivel ebben az életkorban már megnő a szűrővizsgálatok száma, könnyű megfeledkezni valamelyikről. Ezért érdemes kifejleszteni egy rutint, például csoportosítani őket, és minden évben kijelölni egy vagy két olyan hónapot, amit ezekre szánunk.

Például a március a bőrgyógyászat és a fogászat, a szeptember pedig a nőgyógyászat és a szemészet hónapja, ehhez pedig minden évben ragaszkodunk. Mivel ezek szűrővizsgálatok – tehát ideális esetben panasz- és tünetmentesek vagyunk az elvégzésükkor – tudunk velük előre tervezni, akkor is, ha hosszú a várólista” – mondja, majd hozzáteszi: nemcsak a mikort, de a hogyant is érdemes átgondolni. Ha például mindig ugyanarra a helyre járunk, könnyebb lesz összehasonlítani a szűrések eredményeit a korábbi évekével. A hajlandóságon pedig sokat segíthet, ha közösen megyünk a családtagjainkkal. 

Mi legyen a D-vitaminnal nyáron? – Dilemmák és megoldási javaslatok

WMN Egszsg – 2024. július 18. – FR

50 felett

Fő fókusz a már meglévők megtartása mellett:

  • mentális és fizikális felkészülés a változókorra

  • vastagbélszűrés

  • csontsűrűségmérés 

Ha csak egy szóval kéne leírni az ötvenes évek legnagyobb kihívását, az garantáltan a menopauza lenne. A nők életében ugyanis egyetlen más évtized sem hoz olyan, az egész szervezetre kiható változásokat, mint a menstruáció megszűnésének időszaka, éppen ezért elengedhetetlen, hogy a fizikai és a mentális egészséget holisztikusan szemlélve közelítsük meg. A hormonális változás a szervezet egészét érinti, és számtalan egészségi kihívást von maga után, legyen szó vizelettartási problémákról, hüvelygyulladásról, fájdalmas együttlétről, depresszív tünetekről, csontritkulásról, vagy szív- és érrendszeri betegségekről. Az ezekkel kapcsolatos tudnivalókról több cikket is találtok a WMN-oldalán, az azonban általánosságban elmondható, hogy a tünetek csökkentésében fontos szerepe van a fitoösztrogénekben gazdag étrendnek, a rendszeres testmozgásnak – és nem utolsósorban a tabu-és stigmáktól mentes, őszinte kommunikációnak is.

Tehát, akikre biztosan szükséged lesz ebben az időszakban: egy megbízható és jó nőgyógyász és endokrinológus, egy jó háziorvos, megtartó, biztonságos családi és baráti háló, és adott esetben egy segítő szakember vagy sorstársi közösség, akik támogatnak a változás feldolgozásában.

„A változókor mindenképp kihívásokat tartogat, és ezt sokszor még tovább nehezíti, hogy a most 50 pluszos korosztály még mindig gyűri a munkát, építi a karrierjét, nehezen talál teret a pihenésnek – holott már kellene idő arra is, hogy hátradőljenek, töltődjenek, ellazulhassanak.

És ne felejtsük el: a legegyszerűbb, legolcsóbb, leghatásosabb egészségmegőrző módszer az alvás.

Egyszer egy előadásban hallottam, hogy a szervezet valójában olyan, mint egy nyitásra váró étterem. Ahhoz, hogy jól működjön, előtte szükség van a háttérmunkára – ez zajlik alvás közben. Meg kell tanulni jól aludni, jól pihenni – talán triviálisnak hangzik, de rengeteget számít egy ilyen változással járó időszakban” – emeli ki Mucsi Anna.  

65 felett

Fő fókusz a már meglévők megtartása mellett:

  • kardiovaszkuláris kivizsgálások

  • az agy karbantartása

  • medencefenék erősítés

  • posztmenopauza tünetek

Noha a kardiovaszkuláris egészség biztosítása egy egész életen át tartó feladat, 60 felett érdemes kiemelt figyelmet szánni a szívünkre és az érrendszerre: egyrészt azzal, hogy törekszünk az aktív életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás megtartására, másrészt pedig azzal, hogy tisztában vagyunk a potenciális veszélyek, például a szívinfarktus és a sztrók tüneteivel. Az infarktus gyakran eltérő tüneteket produkál férfiaknál és nőknél: nők esetében sokszor összetettebb tünetegyüttessel jelentkezik, a mellkasszorítás mellé társulhat légszomj, hátfájdalom és szédülés is.

A 60-as évek felett központi kérdéssé válik az agyi tevékenység is. A hetvenhez közeledvén megnő a demencia kialakulásának veszélye, aminek elkerülése érdekében az olvasást, az új képességek elsajátítását, a tanulást, a társasjátékot és a rejtvényeket javasolják a szakemberek – na meg persze az aktív életmódot, aminek jelentősége itt sem csökken.

Szintén gyakori problémát okoz, hogy sok nő a menopauza után már nem jár rendszeres nőgyógyászati kontrollra, holott szinte minden második embert érint a posztmenopauza tünetegyüttese. Ide tartozik a kismedence-gyulladás, az inkontinencia, a hüvelyszárazság – tehát számos kellemetlen, és sokszor tabusított téma, amik orvoslására most már kifejezetten modern módszerek állnak rendelkezésre. 

Mindezek mellett mindkét nem képviselői számára fontos odafigyelni a száj egészségének romlására (a hormonális változások a fogínyt is károsíthatják), a zöldhályog veszélyére, és a vastagbél állapotára – 60 felett már minden évben javasolt a székletminta-vizsgálat, amit indokolt esetben kolonoszkópia egészít ki. 

Nyáron különösen vigyázni kell a koffeinnel – ezt érdemes tudnod a koffeintúladagolásról

WMN Egszsg – 2024. július 8. – TF

„Amellett, hogy megőrizzük a korábban említett egészségtudatos szokásainkat, fül-orr-gégész szakorvosjelöltként muszáj megemlítenem a hallókészülékeket. Nagyon szeretném, ha hallókészüléket hordani ugyanolyan elfogadott lenne, mint szemüveget, nem övezné a páciensektől ma is gyakran hallott »öregség« stigmája, hiszen hatalmas segítséget nyújthat a mindennapokban.

Továbbá praktikus tipp lehet a pénztárcánkban vagy a telefon tokjában tartott gyógyszerlista, ami mindig nálunk van – ez nagyban segítené az egészségügyben dolgozók munkáját.

Emellett elengedhetetlen, hogy vegyük komolyan a különböző szűréseket. Sokan azért kerülnek bizonyos vizsgálatokat, mert kellemetlenek, de egyik sem annyira kellemetlen, mintha nem derül ki időben a baj” – teszi hozzá dr. Mucsi Anna.

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Peter Finch

Takács Dalma