Endometriózis miatt műtötték Palvin Barbarát – kiállása sok ezer érintettnek ad hangot

–

„Fáradtság, fájdalom, rendszertelen és erős vérzés, a fürdőszoba padlóján töltött éjszakák. Nemrég azt tanácsolták, hogy forduljak endometriózis-specialistához, hogy kiderüljön, a tüneteim hátterében ez a betegség áll-e.

Évente jártam nőgyógyászati vizsgálatra, és abban a hitben éltem, hogy ha endometriózisom lenne, azt már korábban megállapították volna. Azonban megtudtam, hogy az endometriózis nem mutatható ki általános nőgyógyászati vizsgálatokkal. A kivizsgálás után három hónappal meg is műtöttek”

– részletezi bejegyzésében Palvin Barbara. 

Az endometriózis – akárcsak a menstruáció vagy más, nőket érintő problémák – gyakran tabusított témák. Sokan úgy gondolják, hogy a fájdalmas menzesz „normális”, tűrni kell, „ez ezzel jár, ha nő vagy”. Ez a fajta hozzáállás köszön vissza néhány kommentelő reakciójában is, akik bicskanyitogató stílusban adtak hangot a véleményüknek a modell posztja alatt. 

Pottyondy Edina közéleti youtuber – aki maga is érintett az endometriózisban – a Facebook-oldalán védelmébe vette a modellt: 

„Legalább nemzetstratégiai szempontból kussolhatna a sok gyökér kommentelő, akik tömegesen sérelmezik, hogy miért terhelik őket ilyen lényegtelen hírekkel, akik büszkén nem mutatnak empátiát, akik kikérik maguknak, hogy Palvin az ő idejük kontójára celebkedik és endometriózisoskodik.”

Pottyondy Edina bejegyzésének egyik legfontosabb mondanivalója, hogy

Palvin Barbara kiállása azért is bátor és fontos, mert láthatóvá tesz egy sokszor elbagatellizált betegséget, ami nem mindig jár nyilvánvaló tünetekkel.

Palvin Barbara posztjának, a történetének, és annak, hogy egy ennyire ismert ember nyíltan beszél az endometriózisról, fontos üzenete van: nem oké a fájdalmas menstruáció, nem oké a fürdőszoba padlóján tölteni az éjszakát, és nem oké emiatt szégyellni vagy gyengének titulálni magunkat. Mert lehet, hogy nem „csak” menstruációs fájdalomról van szó, hanem egy súlyos egészségi problémáról, ami akár meddőséghez is vezethet.

200 ezer magyar nő lehet érintett

„Az endometriózis egy olyan nőgyógyászati betegség, ahol a méhnyálkahártya sejtjei a méhen kívül helyezkednek el, legnagyobb valószínűséggel a kismedencében, de máshol is előfordulhatnak, például a tüdőben, a rekeszizmon, a májon, a hasüregben és azon kívül is bárhol, például az idegek kilépési helyein, akár ízületekben is – ezek szerencsére ritkább előfordulási területek” – fogalmazta meg dr. Bokor Attila szülész-nőgyógyász, az Európai Endometriosis Liga alelnöke, az EuroEndoCert-minősítésű MedEnd Meddőségi és Endometriózis Intézet szakmai igazgatója egy tavalyi, WMN-nek adott interjúban.

A szakember hozzátette,

Magyarországon 200 ezer nő lehet érintett, miközben igen kevés a hozzáértő orvosok, specialisták száma, akik egy súlyos endometriózist el tudnak látni. 

Dr. Bokor Attila lapunknak azt nyilatkozta, a betegség tünetei igen szerteágazóak, a panaszok közé tartozik: a fájdalmas menstruáció, a fájdalmas szex, valamint krónikus kismedencei és ciklikusan fellépő fájdalom vizelet-, illetve székletürítéskor; bélérintettség esetében pedig gyakran válik habossá, nyákossá, akár véressé a széklet – de lehet teljesen tünetmentes is valaki, és csak akkor derül fény a betegségre, amikor az érintett nő nem tud teherbe esni.

A meddő nők 40 százalékánál a problémát az endometriózis okozza. Egy korábbi cikkünkben – „A vágyott kisbabát is elveheti tőlünk az endometriózis” – arról írtunk:

minden harmadik, sőt, egyes szakértők szerint akár minden második érintett nőnek is szembe kell néznie a meddőség problémájával.

Az endometriózis ugyanis progresszív betegség, azaz idővel súlyosbodhat, miközben a termékenységi időszak véges.

Dr. Bokor Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy a betegség súlyossága és a tünetek intenzitása sokszor nincsen arányban egymással: „Lehet valakinek nagyon súlyos, kiterjedt endometriózisa, ami több hasüregi szervet érint, és amit csak nagyon komplikált műtéttel lehet korrigálni, a beteg mégis teljesen panaszmentes. Ezzel szemben van olyan páciensünk, akinek csak néhány apró kis hashártya-felrakódása van, és mégis a betegség az életminőségét jelentős mértékben rontja, súlyos panaszokkal él.”

Sokáig úgy éreztem, hogy a betegség felfoghatatlanul sok mindent vesz el tőlem

Az endometriózist csak az 1920-as években nevezték el, de a betegség már évszázadokkal korábban is jelen volt az orvosi irodalomban – erről ír a feminista kulturális történész, író és kutató, Elinor Cleghorn Szenvedő nők – Mítosz és gyógyítás egy férfiközpontú világban c. könyvében, ami 2023-ban jelent meg magyarul a Park Könyvkiadó gondozásában. 

Hiába telt el több évtized az endometriózis fogalmának megjelenése óta, a kialakulásának pontos oka a mai napig nem ismert. Az egyik legelterjedtebb elmélet szerint a betegség hátterében a retrogád menstruáció áll, vagyis amikor a menstruációs vér visszafelé, a hasüreg felé áramlik. Más feltételezések szerint genetikai tényezők is szerepet játszanak, hiszen vannak családok, ahol a fájdalmas menstruáció és az endometriózis több generáción át öröklődik.

A diagnózis azonban sokszor hosszú éveket késik.

Az első tünetek megjelenésétől számítva a diagnózis felállítása az Egyesült Államokban átlagosan 11, az Egyesült Királyságban 7, míg itthon 4 évet vesz igénybe.

Dr. Bokor Attila szerint ez még mindig elfogadhatatlanul hosszú idő:

„Egyáltalán nincs rendjén, hogy Magyarországon átlagosan négy orvost kell felkeresni az endometriózis végleges diagnosztikájához – Nyugat-Európában egyébként még többet. Az meg pláne nincs rendjén, hogy annak ellenére, hogy átlagosan négy szakembert keresnek fel a betegeink, még így is 3,9 év a diagnosztikus késés.”

Bár az út hosszú és sokszor küzdelmes, léteznek megoldások: műtéti beavatkozás, gyógyszeres kezelés, alternatív terápiák, életmódváltás, megfelelő étrend. 

A legelső és legfontosabb lépés azonban az, hogy merjünk beszélni róla, kérdezni, segítséget kérni.

A WMN évek óta foglalkozik olyan valós, ám gyakran elhallgatott problémákkal, mint az endometriózis. Az elmúlt években számos írásunk jelent meg a témában, köztük szakértőkkel készített interjúk és megrázó, személyes történetek, mint például:

• „Havonta két nap garantált pokol” – Őszintén az endometriózisról.
• „A legtöbb tünetemről azt hittem, hogy ez így normális” – Ilyen az endometriózis egy érintett szemszögéből.
• „A betegség teljesen átvette az uralmat a testem és az életem felett” – Egy endometriózisos nő vallomása. 

És ide sorolhatjuk kollégánk, Krajnyik Cintia írásait is, aki 2022-ben tudta meg, hogy endometriózissal küzd. Cinti cikkeiben őszintén ír a fájdalmakról, műtétekről, a diagnózisig vezető útról, meddőségről.

Egy tavalyi írásában úgy fogalmazott: az endometriózis és az adenomiózis gyökeresen változtatta meg az életét, és írta át a létező összes tervét a jövőt illetően.

„Sokáig úgy éreztem, hogy a betegség felfoghatatlanul sok mindent vesz el tőlem. Önfeledt hétköznapokat, fájdalommentes életet, a kedvenc ételeimet, rengeteg időt, pénzt, energiát, amelyet magamba, az alternatív terápiákba fektetek, de legfőképpen a gyerekvállalás szándékába való spontán megérkezést, a természetes úton történő fogantatást, majd hamarosan a hüvelyi úton való szülésélményt.

Mégis, ma már képes vagyok nemcsak elfogadni, hanem hálát is adni mindazért, amin keresztülmentem. Olyan próbákat állt ki a kapcsolatunk a férjemmel, amelyek sziklaszilárd alapokat teremtettek a házasságunkban.

Megtanultam figyelni az egészségemre, még ha erre a betegségem kényszerített is, miközben olyan szinkronba kerültem a testemmel, amelyben sokkal magasabb szinten vagyok képes olvasni a jelekből, arról, mikor mire van szüksége a szervezetemnek. Meg kellett dolgoznom azokat a sérüléseimet, amelyekről igyekeztem nem tudomást venni” – írta Krajnyik Cintia, aki férjével azóta első gyereküket neveli, arról a személyes fejlődésről, amelyet a betegséggel való megküzdés során ért el. 

Kaiser Orsolya