–

„Ez már megint menstruál”

Már a legelső vérzéseimhez is erős szégyenérzet társult. Sosem fogom elfelejteni, amikor egyszer vittem a felmentésekhez szükséges füzetemet a tornatanárnőhöz, hogy fáj a hasam, nem tudok tornázni. Megnézte, majd gúnyos mosollyal az osztályhoz fordul: „Ez már megint menstruál” – mondta, az osztály meg röhögni kezdett. A tanárnő gyanakodva méregetett, mondta, hogy nem érti, mit kell minden hónapban előadni a nagyhalált. Megsemmisülve ültem a padra. Mondanom sem kell, ez nem elszigetelt eset volt (és nem csak velem fordult elő).

A családom soha nem kételkedett abban, hogy valóban nagyon rosszul vagyok, pláne, hogy anyukám számára sem volt ismeretlen ez a fájdalom. De az, hogy többször is elájultam, hánytam, összegömbölyödve sírtam, hogy sokszor nem tudtam iskolába se menni, mert egy éjszakai betét is átázott egy-két óra alatt, mindez nem volt tipikus a környezetemben.

A nőgyógyász (férfi) és az iskolaorvos (nő) elintézte annyival, hogy hát igen, ez ilyen kellemetlen, van, aki nehezebben bírja. Ez voltam tehát én. Aki nehezebben bírja. Gyenge. Hisztériás.

Évekkel később egy másik nőgyógyász újfent megállapította, hogy minden rendben van nálam, csak sajnos nehezebben bírom a fájdalmat, szedjek be rá valamit, ami csillapítja (nem volt ilyen, marékszámmal sem), és amikor betöltöttem a tizenhatot, jött az aduász: szedjek fogamzásgátlót, az majd hátha (!) segít. Elkezdtem szedni, de nem észleltem változást. A vérzés mértéke csökkent valamelyest, de a fájdalom nem. Emlékszem, jeleztem egy későbbi vizsgálat során, de azt a választ kaptam, hogy hát pedig ennek már kéne működnie, azért csak nem olyan rossz, adjak még kis időt. Adtam. Nem történt semmi. Próbálkoztunk még többféle fogamzásgátlóval, eredménytelenül.

Kilenc évig tartott ez a kísérletezés, de a vége felé már nem mondtam semmit. Jártam becsülettel az éves szűrésekre, és nem panaszkodtam többet. Minek.

Két gyerek, egy pandémia és egy új kórkép

A gyógyszert végül önkényesen abbahagytam, mert rosszul éreztem magam tőlük, babráltak a hangulatommal, kinyírták a libidómat, gyakran volt pecsételő vérzésem, migrénem, aztán pedig már babát terveztünk. A baba szűk egy év alatt jött össze, és szülés után két évvel kezdtem újra menstruálni.

Sokan mondták, hogy na majd szülés után sokkal kevésbé fáj majd, amikor megjön, de nem így lett...