Állva tapsolták az új rákgyógyszert az onkológiai konferencián - Két új terápia is nagy áttörést hozhat

–

Ritka jelenet játszódott le az ASCO konferenciáján: a közönség állva tapsolta meg egy új gyógyszer, a daraxonrasib eredményeit: a klinikai kutatások szerint a készítmény megduplázta a hasnyálmirigyrákos betegek túlélési idejét – számol be a Bloomberg.

A hasnyálmirigyrák az egyik legagresszívebb daganattípus. Korai stádiumban általában kevés tünetet okoz, ezért sok esetben csak előrehaladott állapotban diagnosztizálják. A betegek kilátásai emiatt különösen rosszak, a kezelések alapját jelenleg a műtét, a kemoterápia és a sugárterápia adják.

A Revolution Medicines késői fázisú klinikai vizsgálatában olyan betegeket követtek, akiknek a daganata a kemoterápia ellenére tovább növekedett. Az eredmények szerint a daraxonrasibot szedő páciensek átlagos túlélési ideje 13,2 hónap volt, míg a hagyományos kemoterápiában részesülő kontrollcsoportban ez az idő 6,7 hónapnak bizonyult.

A kutatók szerint ezen felül kétszer hosszabb ideig tudta fékezni a daganat növekedését, mint a kemoterápia, és átlagosan öt hónappal késleltette az életminőség romlását is.

További előnye, hogy tabletta formájában alkalmazható, így a betegeknek nem kell rendszeresen infúziós kezelésekre járniuk.

A készítmény ugyanakkor nem mentes a mellékhatásoktól. A vizsgálat résztvevőinek többségénél bőrkiütés jelentkezett, és a betegek több mint fele számolt be hányingerről vagy fájdalmas száj- és torokfekélyekről. Ennek ellenére kevesen hagyták abba a kezelést.

A gyógyszer különlegessége, hogy nem egyetlen mutációt céloz, hanem a KRAS fehérjecsalád egészét blokkolja. Ez azért fontos, mert a hasnyálmirigyrákok mintegy 90 százalékában valamilyen KRAS-mutáció játszik szerepet. A szakértők szerint ugyan még további vizsgálatokra van szükség annak tisztázására, hogy a szer minden genetikai alcsoportban egyformán hatékony-e, az eddigi eredmények valódi fordulópontot jelezhetnek a betegség kezelésében.

Injekció, amely egyes betegeknél eltüntette a daganatot

Szintén nagy figyelmet kapott az ASCO konferenciáján az amivantamab nevű készítmény, amelyet fej-nyaki daganatos betegeken vizsgáltak. A nemzetközi kutatásban 11 ország 102 olyan páciense vett részt, akiknél a rák már áttétet okozott vagy kiújult, és sem a kemoterápia, sem az immunterápia nem hozott eredményt.

A kutatók szerint a betegek közül 43-an reagáltak kedvezően a kezelésre. Huszonnyolc esetben jelentősen csökkent a daganat mérete, míg 15 betegnél a tumor teljesen eltűnt.

A kezelésben részesülők medián túlélése 12,5 hónap volt. Ez jelentős javulásnak számít, mivel ebben a stádiumban a korábban rendelkezésre álló terápiák jellemzően 6-8 hónapos túlélési időt jelentettek, kezelés nélkül pedig a betegek átlagosan három hónapig éltek.

Az amivantamab egy úgynevezett monoklonális antitest, amely egyszerre több ponton támadja a daganatot. Gátolja az EGFR fehérjét, blokkolja a ráksejtek túlélését segítő MET jelátviteli útvonalat, emellett az immunrendszert is aktiválja a daganat ellen. 

A kutatók szerint az eredmények különösen azért figyelemre méltók, mert a vizsgálat HPV-negatív fej-nyaki daganatokra összpontosított, amelyek rendszerint nehezebben kezelhetők. Az amivantamabot jelenleg több tucat további klinikai vizsgálatban is tesztelik, többek között tüdő-, vastagbél-, agy- és gyomorrák esetében. Az első eredmények alapján a szakemberek úgy vélik, hogy a készítmény a jövőben évente több ezer beteg számára jelenthet új terápiás lehetőséget.

A daganatos megbetegedéseknél a legtöbbünknek még mindig a sugár- és a kemoterápia jut eszébe kezelési módként, pedig az elmúlt években újabb és újabb fejlesztések látnak napvilágot – erről korábban Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai klinikájának professzora beszélt Mezei M. Katalinnak adott interjújában. Egyre nagyobb figyelmet kaptak az immunterápiák és a célzott daganatellenes kezelések, amelyek nem általánosan pusztítják a gyorsan osztódó sejteket, mint a kemoterápia, hanem a daganatok konkrét biológiai sajátosságait veszik célba. A kutatók szerint a jövő a személyre szabott és kombinált terápiáké lehet, amelyek a beteg és a daganat genetikai jellemzőihez igazodnak.

Nagy Andi