Címke: meddőség

A harmincas évei végén járó Hajnalka látszólag boldog párkapcsolatban él, és nagyban készül a babaprojektre. Egy nap azonban lesújtó hírt kap: az orvos meddőnek nyilvánítja. Ezzel összeomlik a biztosnak hitt jövőkép, és a jelen is darabokra hullik. Hajnalka szexuális ámokfutásba kezd, miközben próbálja megtalálni valódi önmagát. Mit ér a nő, ha nem szülhet? Mennyire határozza meg az énképünket, önbecsülésünket a méhünk működése?

Sodró Eliza őszintén mesél a saját útjáról a nehezített teherbeesés kapcsán: lelki küzdelmek, segítségkérés, változtatások és végül siker. Sevcsik M. Anna, aki szakemberként kísérte ezen az úton, szintén megosztja a tapasztalatait.

Grace Bell tinédzserként tudta meg, hogy nem hordhat ki gyermeket. Decemberben mégis kisfia született, miután 2024-ben méhtranszplantáción esett át, a szervet elhunyt donortól kapta – ez az első ilyen eset az Egyesült Királyságban.

Mécs Anna Rutin című regénye a meddőség, az anyaság és a női test tabuk nélküli, őszinte ábrázolásán keresztül mutatja be a teherbeesés és a szülés utáni időszak lelki és fizikai valóságát. Az írónővel beszélgettünk a női testtel szembeni elvárásokról, a meddőség stigmatizálásáról és az apák szerepéről.

Mennyit ér ma egy tisztességesen dolgozó fiatal nő Magyarországon, akinek nem lehet gyereke? – teszi fel a kérdést olvasónk, Barbi, aki úgy érzi, helyzete miatt pária lett. Senki sem akar megállapodni mellette, a szolgáltatók átverik, így kénytelen egyik napról a másikra élni, remények nélkül.

A benyújtott törvénymódosítás keretében korszerűsítenék az adományozás szabályait, a szóhasználaton is változtatnának.

A méhtranszplantáció több tucat nőnek tette már lehetővé a gyermekvállalást világszerte, Magyarországon azonban a jog jelenleg nem engedi. A nemzetközi adatok szerint az ilyen transzplantáción átesett nők 85 százalékánál élveszületés történik – vagyis a beavatkozás nemcsak lehetséges, de működik is. Egy pécsi kutatócsoport szakorvosait kérdeztük a lehetőségekről, illetve az eljárás társadalmi és szakmai megítéléséről.

Öt nő, öt kisgyerekes anya, öt asszisztált reprodukcióval foglalkozó szakember. Küldetésük, hogy hidat képezzenek ellátók és ellátottak között, eloszlassák a tévhiteket, tabukat döntsenek, és információval lássák el a közönséget. Legfőképp pedig, hogy elérhetővé váljanak bárki számára, aki többet szeretne tudni a nehezített gyermekvállalásról és a termékenységtudatosságról – elfogadó, biztonságos közegben.

Palvin Barbara hosszú éveken át rendszertelen, fájdalmas menstruációval küzdött, és sokáig azt hitte, ez teljesen normális. A társadalomban és a köztudatban a menzesszel járó panaszok, olykor az elviselhetetlen fájdalmak is (!) természetesnek számítanak. Pedig a háttérben gyakran endometriózis állhat, ami világszerte több százmillió nőt érint.

A gyerekvállalás elmaradása sok érintett életének legnagyobb vesztesége, mégis láthatatlan. Mikor válik lelki értelemben is véglegessé, hogy nem lesz gyerekünk? El lehet-e egyáltalán gyászolni teljesen, vagy időről időre felfakadhat a seb? Sajnos még mindig keveset beszélünk azokról az egzisztenciális kérdésekről, amelyek az akaratlan és végleges gyermektelenséget kísérik.