Mindenkinek más az útja a gyerekvállalásban; sokak számára azonban méltatlanul nehéz, kacskaringós út vezet az anyaságig. Hazánkban nagyjából háromszázezer nő küszködik termékenységi gondokkal, illetve meddőséggel; köztük Krajnyik Cintia is, akit másfél évvel ezelőtt diagnosztizáltak endometriózissal és adenomiózissal. Két nagy műtéten esett át azóta, amelyek során arra is fény derült, számára az egyetlen járható út a gyerekvállalásban a lombik maradt. Cinti túl van egy abbamaradt vetéléssel végződő beültetésen, és mindamellett, hogy példaértékű erővel és méltósággal viseli a lombikkal járó teljes kiszolgáltatottságot – ami számára a szülei elvesztésének traumáját is újra és újra a jelenbe hívja –, minden erejével azon van, hogy másokat is segítsen ezen az úton, és a saját története felvállalásával próbálja meg ledönteni a meddőséget, illetve a lombikot övező súlyos tabukat. A Beszélnünk kell! legújabb epizódjában D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi vendége Krajnyik Cintia.
–
Ezúttal nemcsak hallgathatod, de nézheted is a Beszélnünk kell! epizódjait:
Az endometriózis diagnózisának felállítása az első tünetek megjelenésétől számítva az Egyesült Államokban átlagosan 11, az Egyesült Királyságban 7, míg itthon 4 évet vesz igénybe, és ennek nagyon súlyos következményei vannak.
Mára mind az endometriózis, mind a meddőség vagy a nehezített teherbe esés olyannyira gyakori problémává vált, hogy szinte nincs köztünk olyan, akinek a szerettei, ismerősei körében ne lenne érintett. Mik a lehetőségek és a gyógyulási esélyek? Erről kérdezte dr. Imre Rubent, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Meddőségi Diagnosztikai Centrumának vezető szakorvosát és dr. Tömösváry Zoltán endometriózisspecialistát Bereczki Szilvia.
Az egész úgy kezdődött, hogy Cinti kitalálta, rendszeresen eljár majd úszni a közeli uszodába. Csak közben kiderült, hogy annyira nem is tud úszni. Így kötött ki a háromévesekkel a tanmedencében.
Szerintünk meglehetős önkritikára vall, ha valaki a hétköznapi hősökre vonatkozó kérdésnél megemlíti a barátját a saját menstruációja előtti napokban. De persze ennél sokkal komolyabb dolgok is kiderülnek a WMN-csapat újabb tagjának Proust-kérdőívéből.
A Hello, WMN! megújulásának egyik eleme, hogy mostantól a csapat pár tagja is válaszol majd a bemelegítő kérdésekre. Most például Fiala Borcsa, Mózes Zsófi és Krajnyik Cinti. Olvassátok, szeressétek és csapjatok le a maradék jegyekre! (Link a cikkben!)
Elmesélem, hogy kezdődött a WMN és az én közös utam, ami most újabb mérföldkőhöz érkezett. Búcsúzom, de csak egy időre, és még így sem teljesen. És semmiképpen sem örökre.
Hajhullás, krónikus fáradtság, agyi köd, mellfájdalom – csak néhány azok közül a tünetek közül, amiket mellimplantátummal élő nők tapasztalhatnak. Dr. Klárik Zoltán szerint a mellimplantátum-betegség létezése nem vitatható, de még nincs pontosan definiálva, ami megnehezíti a felismerését és a kezelését is. Ezért fordulhat elő, hogy az érintettek gyakran falakba ütköznek, amikor segítséget kérnek.
Mi történik azután, hogy megszületik egy gyerek? Nem elméletben, nem a cuki fotókon, hanem a kanapén ülve, fehér zajra meredve, egy kézzel etetve, a másikkal bögrét mentve a padlóról. Ez a szöveg nem tanácsot ad, hanem tapasztalatokról mesél. Fáradt, de szeretetteli napló a szülés utáni túlélésről, a gyeskontyról, a nyekergő csodáról és a lakásban motoszkáló idegen férfiról, aki történetesen a gyerek apja. Olvasói írás.
Az idei Pride sok mindenben volt más, mint az eddigiek. A tiltás ellenére többen voltunk, mint valaha. Inkább hasonlított ellenzéki demonstrációra, mint Pride-ra. Csak az a fránya tíz perces drag show ne lett volna, mondják páran.