Diagnosztikai évkör: mutatjuk, melyik évszakban milyen szűrővizsgálat ajánlott

–

Sárgulnak a falevelek és előkerült a kedvenc lila kabátom, ami azt jelenti, lassan be kell jelentkeznem rákszűrésre. Tudom, ez a mondat kissé furán hangzik, ám a nőgyógyászom tanácsára írom így: amikor korábban, összevont szemöldökét látva elpanaszoltam neki, milyen könnyen megfeledkeztem a kötelező éves látogatásról, azt a tanácsot adta, hogy jegyezzem meg, milyen időjárásban, milyen ruhát viselve jártam nála utoljára, és ha újra odakanyarodik az év, hívjam fel. Bölcs gondolat volt, azóta is így csinálom – azonban ahogy egyre többet tudok meg az egészségmegőrzés témaköréről, úgy válik egyre világosabbá, hogy hosszú távon nem lesz elegendő csak a kabátjaimhoz kötni az időpontfoglalást.

Arról nem is beszélve, hogy míg a fenti példa nyugodtan vonatkozhatna az év bármely napjára – hiszen a nőgyógyászati szűrésre az év bármely napján mehetünk –, vannak olyan vizsgálatok, amiket nemcsak a memóriánk, de a szervezetünk állapota miatt is érdemes adott hónaphoz igazítani. Ezt tudom meg dr. Fehér Virág Piroskától, a SYNLAB orvosszakmai tudományos munkatársától.

„Az év különböző szakaszaiban eltérő környezeti tényezők hatnak ránk, amik mind befolyásolják a szervezetünk állapotát. Ha ezekhez mérten mérjük fel az aktuális egészségi állapotunkat, az sokat segíthet abban, hogy felkészüljünk a várható kihívásokra”

 – mondja, hozzátéve: természetesen sok olyan alapvető vizsgálat van, amit bármikor megcsináltathatunk. Ilyen például a vérkép, a máj- és veseműködés vizsgálata, a szénhidrát- és a zsíranyagcsere vizsgálata, a gyulladásos folyamatok felderítése, vagy a pajzsmirigy működése. Ezekre mind érdemes évente sort keríteni, függetlenül az időjárás és a környezeti tényezők változásától. Viszont, míg a felsoroltaknál továbbra is a kabátom színe marad a viszonyítási pont, vannak olyan szűrőcsomagok is, amiket a nagyobb hatékonyság érdekében bátran köthetünk hónapokhoz.

TAVASZ

Folyamatos prüszkölés, bedugult orr, feldagadt, vörös szemek. Nem, ez már nem a téli nátha, hanem valami egészen más: a tavaszi allergiaszezon. Ebben az időszakban a növények virágzása miatt rengeteg pollen kerül a levegőbe, ezek mellett pedig az állatszőr, a penészgombák is válthatnak ki allergiás tüneteket. Az érintettek száma pedig évről évre növekszik: ahogy az enyhe időjárás következtében nő a levegő pollenkoncentrációja, a WHO jelentése szerint

2050-re akár a világ lakosainak fele is allergiás lehet.

Nem csoda tehát, hogy a szakember szerint érdemes tavasz elejére időzíteni a légúti allergiák kivizsgálását: ha idejében kiderítjük, mi jelent veszélyt a légzőrendszerünkre, kellőképp felvértezhetjük magunkat a vészterhes időkre.

Ugyanakkor érdemes fokozott figyelmet fordítani a vitaminhiányra is: „A kiegyensúlyozott, megfelelő vitaminellátottság elengedhetetlen az anyagcsere működéséhez, az energiatermeléshez, fehérjeszintézishez és regenerációhoz, éppen ezért érdemes már az évkezdéskor ránézni arra, hogy is állunk ezekkel” – hangsúlyozza Fehér Virág Piroska. 

Hozzáteszi: a hosszú téli hónapokban, a napfény hiányában lemerülhetnek D-vitamin-készleteink, és amennyiben nem töltődnek újra, az hosszú távú problémákat okozhat. Érdemes résen lenni, ugyanis a szakember szerint a D-vitamin-hiánynak ritkán van konkrét tünete – ha mégis, az gyengeség, fáradtság formájában jelentkezik általában –, ám hosszú távon számos betegség mellett csontritkuláshoz is vezethet.

NYÁR

Nyáron is folytatódik az allergiaszezon, a fák után a füvek és gyomnövények pollenszórása emelkedik meg, de ez az időszak megterhelő a hőséget nehezen bírók számára is – pláne, mivel évről évre melegebb nyarakra számíthatunk.

Fehér Virág Piroska szerint

a hőség és a dehidratáció miatt érdemes kiemelt figyelmet szentelni a máj- és vesefunkciók vizsgálatának, valamint az ásványi anyagok, nyomelemek monitorozásának.

Bár ezek kockázata változhat az életkor, az egészségi állapot és az egyéni szükségletek tükrében, valamint a szabadtéri sportot űzők is veszélyeztetettek a kánikulában, egy általános vérvétel sokat segíthet abban, hogy felkészültebben vágjunk bele a legmelegebb hónapokba. Emellett a kánikula a szív- és érrendszert is igénybe veszi, így amennyiben tisztában vagyunk vele, hogy volt a felmenőink között kardiovaszkuláris problémával küzdő személy, vagy érezzük, hogy a hőség hatására rakoncátlanná válik a pulzusunk, érdemes részt venni egy kardiológiai szakvizsgálaton.

ŐSZ

„Az ősz a felkészülés időszaka, hiszen ezekben a hónapokban kezd alkalmazkodni a szervezet a téli hónapokhoz. Éppen ezért újra aktuális lehet a D-vitamin-szint ellenőrzése, ami ideális esetben feltöltődött a nyár folyamán, ám az a tapasztalat, hogy vitaminpótlás nélkül sajnos a magyar lakosság nagy része D-vitamin-hiányos.”

Emellett ősszel különösen fontos, hogy ne csak a fizikai, de a mentális egészségünkre is figyeljünk – hangsúlyozza a szakember, aki szerint

az őszi időszakban, amikor nagyobb a hajtás, érdemes igénybe venni a SYNLAB menedzsercsomagját, ami többek között a kortizol, azaz a stresszhormon szintjét is méri.

A kortizolkoncentráció meghatározását egyébként a többi vizsgálattól és évszaktól függetlenül is elvégeztethetjük, és a szakember szerint fontos, hogy a mintavétel lehetőleg reggel történjen.

TÉL

Az őszi és tavaszi egészségprevenció mind nagyon fontos a tél szempontjából: míg előbbiben azt ellenőrizhetjük, mi vár ránk, utóbbi arra mutat rá, min vagyunk túl – és ez persze különösen igaz a már sokat emlegetett D-vitamin-ellátottságra is.

Télen is a szokásos rutinvizsgálatokat javasolja elsősorban a szakember, ám fontos megfigyelni, hogy az egyéni egészségi állapotunk az év mely részében igényel nagyobb figyelmet, és lehetőleg már felkészülten várni ezeket az időszakokat.

Az ajánlások szerint egyébként télen különösen fontos a vitaminpótlás: mivel ilyenkor kevesebb zöldséget és gyümölcsöt eszünk, a szervezetünk pedig könnyebben legyengül, elengedhetetlen, hogy pótoljuk a fontos ásványi anyagokat és vitaminokat. 

„Gyakran tapasztaljuk, hogy noha nem érezzük magunkat betegnek, valami mégis történik a szervezetünkkel: ilyen lehet a folyamatos fáradtság, a bőrszárazság, a súlyingadozás. Ezek hátterében rengeteg különböző ok állhat a D-vitamin hiányától kezdve a pajzsmirigyet érintő problémákig, éppen ezért érdemes időnként elmenni egy alapvizsgálatra” – teszi hozzá Fehér Virág Piroska, megemlítve, hogy

a SYNLAB-nál már okosleletet is kérhetünk, amiben mesterséges intelligencia felhasználásával 14 betegségcsoport meglétének kockázatát tudják felbecsülni.

Ez jóval alaposabb eredményekkel szolgál, mint a klasszikus vérképen olvasható értéktartományok: itt ugyanis nemcsak a csillagozott értékek jelennek meg, de az MI a referenciatartományon belüli értékeket is felhasználja a kockázatbecsléshez, emellett képes mintázatok felismerésére.

Takács Dalma