A vágyott kisbabát is elveheti tőlünk az endometriózis
Diagnózis, lehetőségek, gyógyulás
Támogatott tartalom
„Remélem, most már teljesen meggyógyulok, mert a cél, hogy sikeres legyen a beültetés” – mondja Bana-Gyémánt Kinga, akit néhány éve diagnosztizáltak az endometriózis súlyos formájával: addigra a szövetek már a kismedencéjében, a petefészkeiben, a húgyvezetékein, a beleiben és a rekeszizmaiban is elszaporodtak. Ő hosszú küzdelem után remélhetőleg végre anyává válik, de rengetegen bolyonganak még a rendszerben válaszokat keresve. Mára mind az endometriózis, mind a meddőség vagy a nehezített teherbe esés olyan gyakori problémává vált, hogy szinte nincs köztünk olyan, akinek a szerettei, ismerősei körében ne lenne érintett. Mik a lehetőségek és a gyógyulási esélyek? Erről kérdezte dr. Imre Rubent, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Meddőségi Diagnosztikai Centrumának vezető szakorvosát és dr. Tömösváry Zoltán endometriózisspecialistát Bereczki Szilvia.
–
Bana-Gyémánt Kinga és férje egy év sikertelen gyerekvállalási próbálkozás után döntöttek úgy 2022-ben, hogy teljes körű kivizsgálásra mennek. Az ultrahang már az első vizsgálatnál kimutatta, hogy a bal oldali petefészekben egy közel 10 centiméteres ciszta húzódik, így azonnali műtétre van szükség. Kinga 40 évesen kapta kézhez az endometriózis diagnózist, amit abból a szempontból nem tart igazságosnak, hogy évente járt nőgyógyászati szűrővizsgálatokra, de a rákszűrés és a manuális vizsgálatok mellett az endometriózisra – mivel nem voltak specifikus panaszai – valahogy sosem tértek ki. A fájdalmas menstruáció pedig sajnos máig normalizálva van a társadalomban, így sokakban nem kelt gyanút.
200 ezer közvetlen érintett
Ez az óriási szám takarja hazánkban a meddőséggel küszködő, és az endometriózisban szenvedő nőket egyaránt. Az egybeesés véletlen, mégis nagyon sok az összefüggés. A termékenységi zavarok egyik fő oka az endometriózis, míg minden harmadik, sőt, sok szakember szerint minden második endometriózisban szenvedő nőnek a meddőséggel is szembe kell néznie.
Az endometriózis ugyanis progresszív betegség, azaz az idő múlásával egyre rosszabbá válhat, a termékenység pedig korlátos:
35 év felett a petesejtminőség romlani kezd, és 40-42 éves kor felett a természetes fogantatás esélye minimálisra csökken.
Lényeges tehát, hogy ne halogassuk az orvosok felkeresését – bármilyen nehéz is a küzdelem. Legyen szó alhasi fájdalomról vagy nem érkező babáról, addig kell menni, amíg nem találunk megfelelő diagnózisokra és gyógymódokra.
Kollégánk, Krajnyik Cintia, gyakran ír olyan fontos témákban, mint a női egészség, az endometriózis, vagy éppen a nehezített teherbe esés és a lombik. Hiszen ő maga is érintett. Most már első gyerekét várja, de hosszú utat tett meg idáig. Ahogyan egy korábbi cikkében írja: „sokáig úgy éreztem, a betegség felfoghatatlanul sok mindent vesz el tőlem. Önfeledt hétköznapokat, fájdalommentes életet, a kedvenc ételeimet, rengeteg időt, pénzt, energiát, amelyet magamba, az alternatív terápiákba fektetek, de legfőképpen a gyerekvállalás szándékába való spontán megérkezést, a természetes úton történő fogantatást, majd hamarosan a hüvelyi úton való szülésélményt.”
Kórházi tapasztalatairól, a kezdeti találgatásokra így emlékezik vissza: „engem csak az érdekelt, rákos vagyok-e, de megnyugtatott, hogy benne (az orvosban) ez fel sem merült. […] Két órán át műtött, olyan, mintha kis betondarabokat szedegetett volna le a petefészkemről, a petevezetőmről, a bél faláról és a kismedencei hashártyáról. Azt mondja, ha idősebb lennék és lenne gyerekem, azt javasolná, vegyük ki a méhem és a petefészkem, de így más az irány.”
A műtéttel kapcsolatos katarzis kapcsán pedig a következőket osztotta meg: „Tíz évet műtöttek ki belőlem. Szimbolikusan és szó szerint is. Olyan feloldozás ez, amit nem hittem, hogy épp egy varratszedésen kapok meg. Úgy érzem, végre magam mögött hagyhatom minden fájdalmát és terhét a múltamnak. Kivágták, már nincs ott. Új, tiszta lap van helyette. Fény, tisztaság, ragyogás, amire végre lehet építkezni.” A remény a későbbiekben is nagyon fontos alapot jelentett Cintinek és a férjének, akik a harmadik lombikprogramjuk eredményeképpen várják kislányukat.
A rettegett meddőség
Hiába beszélünk róla egyre többet, a meddőség ma még mindig tabu, így sok pár azért sem vállalja a vizsgálatok hosszú sorát, mert attól tart, a diagnózissal elveszti minden reményét. „Pedig csak az első lépést kell megtenni, mert a mai orvosi módszerek mellett nagyon ritka, hogy nem találunk eszközt a segítségnyújtásra” – mondja dr. Imre Ruben, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Meddőségi Diagnosztikai Centrumának vezető szakorvosa. A szülész-nőgyógyász meggyőződése, hogy csapatjátékkal, szoros bizalmi együttműködéssel még a megoldhatatlannak tűnő problémák is orvosolhatók.
„Ha egy nő a párkapcsolatában rendszeres nemi élet mellett 35 éves kora alatt egy év, 35 év fölött fél év alatt nem esik teherbe – bár én nem szeretem ezt a kifejezést –, hivatalosan meddőségről beszélünk. Innentől már minden perc számíthat” – mondja Imre Ruben.
A szakember azt is hangsúlyozza, 50 százalékban férfi, 50 százalékban női ok áll a termékenységi zavarok háttérben, és a párok 20 százalékánál mindkét félnek van megoldásra váró háttérproblémája. Manapság a férfiaknak feleannyi hímivarsejtjük van, mint a nagyapjuknak volt, és a WHO arra is rámutat, globális jelenség, hogy hat emberből egynek természetes úton nem lehet gyereke. „A férfiaknál egyre romló spermaképet látunk, mely leginkább a dohányzással, a drogokkal, a stresszel és a helytelen étkezéssel, illetve több andrológus véleménye szerint a mikroműanyagokkal is összefügg – magyarázza. – De okozhatja olyan bagatellnek tűnő dolog is, mint a szorosabb alsónemű viselése, az ülésfűtés rendszeres bekapcsolása vagy a rendszeres szauna- és jakuzzihasználat.”
Nők esetében a leggyakoribb okok között a hormonális problémák és az ezek által kialakított kórképek (a PCOS, a pajzsmirigy-alulműködés, a magas prolaktinszint) szerepelnek az orvos elmondása szerint, de figyelmeztető jel lehet a rendszertelen menstruáció is: ha késik vagy hamarabb érkezik, az jelezheti, hogy elmarad a peteérés, ezért nincs teherbe esés. „Számos alkalommal látunk szervi okokat, fejlődési eltéréseket, elzáródásokat vagy polipokat, miómákat, amik meggátolhatják a terhesség fejlődését. És az egyik leggyakoribb magyarázat a termékenységi zavarok mögött napjaink egyik legtöbb nőt érintő krónikus betegsége, az endometriózis is, ami azon túl, hogy meddőséget okoz, a hétköznapi életet, az életminőséget is negatívan befolyásolja a fájdalmak miatt.”
A diagnosztika fontos, mégis sokan kallódnak a rendszerben
„A nőket úgy nevelik, hogy a menstruációnak fájnia kell, és emiatt sokan nem is fordulnak orvoshoz, helyette inkább fájdalomcsillapítókat szednek, és ha úgy alakul, ájulásig szenvednek” – hívja fel rá a figyelmet Bana-Gyémánt Kinga, aki számára a petefészekciszta-műtét után vált világossá, hogy az endometriózis súlyos, négyes stádiumú formájával küszködik. Ezt követően lombikprogramot javasoltak neki: történt is két stimuláció, de érezte, hogy a „második után valami még mindig nem volt rendben” – ekkor derült ki, hogy több szerve is érintett. „Tudtam ugyan tartani a vizeletemet, de hirtelen jelentkezett a vizelési inger, és menstruációkor a rekeszizmom is rettenetesen fájt” – emlékezik vissza. Azóta egy összetettebb műtétet is végrehajtottak rajta, jelenleg „tiszta”, és ismét reményekkel teli a babavárás kapcsán.
Amellett, hogy a társadalmi elvárások hatására sok nő maga is bagatellizálja vagy természetesnek veszi a fájdalmait, a nők hajlamosak a fogantatási kísérletek sikertelenségét is jobban magukra venni: sokan automatikusan azt hiszik, „biztos velük van a baj”. Éppen ezért
gyakori, hogy először csak a nő jelenik meg a vizsgálaton, és csak amikor kiderült, hogy „vele minden rendben”, akkor csatlakozik a férfi is. A segítségkérést, a szakemberhez fordulást a kívülállók általi megbélyegzettség is sok esetben nehezíti, a terméketlenségtől való félelem pedig mind a nőiesség, mind a férfiasság érzését is kikezdheti.
„A diagnosztika fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Elengedhetetlen, hogy a lehető legrövidebb idő alatt sikerüljön helyes diagnózist felállítani mindkét fél kapcsán, és megoldási javaslatot adni” – mondja Imre Ruben, aki azt is kiemeli: fontos, hogy már az első megbeszélésre a pár érkezzen, ne csak az egyik fél. A szakember arról is beszámol, milyen gyakran kiderül, hogy a hozzájuk érkező párok már évek óta kallódtak a rendszerben. „Nem megfelelő szakembereknél fordultak meg, megvizsgáltak mindent, csak éppen azt nem, ami fő akadályozója lehet a teherbe esésnek.
És ilyenkor minden év számít, ezért a legjobb az, ha minden vizsgálat egyszerre, egy helyen történik, egy szakértőkből álló teljes szakorvosi csapat bevonásával, és látható irányvonalakat mutat.
A diagnosztikai gyakorlatban csupán 10-15 százalék az ismeretlen eredetű meddőség, és ezen párok nagy részénél is megoldást jelentenek a mesterséges megtermékenyítési eljárások.”
Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Meddőségi Diagnosztikai Centrum vezetője elmondta, náluk a csapatjáték arra is vonatkozik, hogy a párokat az intézményben nem engedik mélyre zuhanni: ha meddőség a gyanú, az Élet.érzés Egyesülettel együttműködve csoportos foglalkozásokat, fórumokat kínálnak az érintetteknek, hogy érezzék, nincsenek egyedül, és minden megélésük számít.
„Nemcsak a műtét nehéz, az összes vizsgálat és diagnózis lelket tépő. Az endometriózisos nő ezt a rengeteg szenvedést nem bírná elviselni a szerettei támogató jelenléte nélkül. Kevés ennél kiszolgáltatottabb helyzet van. És a teljes felépüléshez szükség van egy olyan szakemberre, aki valóban érti a problémát, és tényleg tud segíteni” – osztja meg meggyőződését Bana-Gyémánt Kinga is, aki számára az Istenhegyi Géndiagnosztika és Imre doktor „visszaadta a reményt”, hogy a megpróbáltatások után családdá válhatnak. A házaspár hamarosan megkezdi a következő lombikkezelést a szlovák Gyncare-nél, egy kiváló külföldi IVF-klinikán.
Újszerű eljárások
A nőket érintő termékenységi problémákat az alap meddőségi vizsgálat keretében tárják fel: ultrahangvizsgálattal, petevezeték-átjárhatósági vizsgálattal és szükség esetén méhtükrözéssel a teljes szervrendszer összes lehetséges eltérése megállapítható, avat be Imre Ruben, majd hozzáteszi, endometriózis gyanúja esetén már egy újszerű eljárás is elérhető, a Ziwig EndoTestⓇ, ami nyálmintából mutatja ki az endometriózis jelenlétét.
Nem kell hozzá invazív beavatkozás, még vérvételre sincs szükség: a nyálmintát külföldi laboratóriumokban elemzik, és kimutatja az endometriózisra specifikus eltéréseket. Azt nem, hogy ezek milyen súlyosságúak, de azt igen, jelen vannak-e a szervezetben.
Ez a klinikailag korai stádiumban is megbízható, akkor, amikor az ultrahangvizsgálat még nem mutatja ki az endometriózist, de a páciens tapasztalja a betegség tüneteit.
De mi is az az endometriózis?
„Az endometriózis egy olyan nőgyógyászati betegség, ami a termékeny korban lévő nőket érinti leginkább” – magyarázza dr. Tömösváry Zoltán nőgyógyász, az Endoteam orvosa. Az endometriózisspecialista szerint a betegség folyamán a normálisan méhen belül elhelyezkedő nyálkahártyának megfelelő szövet a méhen kívül, a hasüregben vagy egyéb olyan helyeken is megjelenik, ahol nem kellene előfordulnia. A kívül elhelyezkedő méhnyálkahártya pedig ugyanúgy reagál a hormonális ciklusokra, mint a méhben lévő, de míg a méhen belüli a menstruációval kilökődik, addig az egyéb szerveken megtapadó szövetek bevéreznek, és ahelyett, hogy kiürülnének a szervezetből, fájdalmat okoznak, illetve irritálják azokat a szerveket, amelyeket érintenek, ezzel pedig gyulladásos állapotot váltanak ki. Arról nem is beszélve, hogy összenövéseket okoznak a kismedencében a női szervek között.
A betegség fő tünete a fájdalom, ami kezdetben a menstruációs időszakra korlátozódik, de a ciklus bármelyik részében előfordulhat a test számos pontján, és akár elviselhetetlenné is fokozódhat.
Fontos további tünete és következménye is ugyanakkor a meddőség, amit többféleképpen válthat ki az endometriózis: például úgy, hogy összenövéseket okoz, ezzel lezárja a petevezetékeket, így nem tud találkozni a spermium és a petesejt.
Ugyanakkor olyan fájdalmakat is előidézhet, amelyek akadályozhatják a szexuális együttlétet, ezáltal indirekt módon is csökkentik a terhességi esélyeket, mert egyre csökken a szexuális együttlétek száma.
Tömösváry Zoltán tapasztalatai azt mutatják, megváltozott életvitelünk miatt az endometriózis egyre gyakoribbá válik. Pontos magyar adat nem áll ugyan rendelkezésükre, tapasztalataik alapján úgy becsülik, a magyar nők 8-10 százalékát érintheti. „Ma a nők eleve korábban kezdenek menstruálni, később és kevesebb terhességet vállalnak, mint a megelőző évszázadokban, és sokszor kevesebb ideig tudnak szoptatni. Ezáltal kevesebb az életükben az az időszak, amikor ideiglenesen megszűnik a menstruációjuk. Emellett mivel sokkal tovább élünk, mint több száz évvel ezelőtt, így tovább tart a nők életciklusában az az időszak, amikor menstruációjuk van: 13 éves koruktól 55 éves korukig menstruálhatnak havonta. A hosszabb menstruációs időszak alatt pedig sokkal nagyobb esély van rendellenesség kialakulására” – vázolja a szakember.
Fokozódik a tudatosság
Tömösváry Zoltán azt is hozzáteszi, az érintett nők manapság egyre korábban fordulnak szakemberhez, ha a tünetek valamelyikét tapasztalják magukon. Ez a szerencsés folyamat szerinte annak is köszönhető, hogy egyre többet beszélünk a betegségről, így egyre több emberhez jut el az üzenet, hogy a fájdalmas menstruáció nem normális.
De az is fontos, hogy közel sem minden nőgyógyász képes észlelni, ha fennáll a probléma: ennek legfőbb oka, hogy az endometriózis lehet teljesen tünetmentes is, így sokszor csak a meddőségi problémák kivizsgálása során derülhet fény rá.
„Régebben akár 7-8 év is eltelhetett, amíg a tünetek jelentkezésétől kezdve biztosan diagnosztizálták az endometriózist. Elképzelni is szörnyű, hogy valaki ennyi éven át egy biztos diagnózis nélkül szenvedett akár a meddőségtől, akár a fájdalomtól” – osztja meg, majd hozzáteszi, ma már Magyarországon kiemelten foglalkoznak ezzel a betegséggel, a speciális központoknak és egy új, jelenleg hatékonynak tűnő laborvizsgálatnak köszönhetően lerövidült a diagnózisig vezető út.
A betegség diagnosztizálása magában foglalja a kórelőzmény alapos áttekintését, fizikai vizsgálatokkal, szűrő-/képalkotó vizsgálatokkal, és egyes esetekben laparoszkópos műtéttel kombinálva. Azonban jelenleg nem áll rendelkezésre olyan kezelés, amely gyógyítja a betegséget, de a tünetek enyhítésére gyógyszerek alkalmazhatók, főként nem szteroid gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók. Illetve a betegség előrehaladtával javasolt az endometriózisszövet, illetve az érintett szervek egy részének vagy egészének eltávolítására irányuló műtét is.
Mikor gyanakodjunk?
„Az elváltozások kezdetben apró pöttyök, kis csomók, és nem mindig tapinthatók ki egy nőgyógyászati vizsgálat során, sőt nem is mindig látszanak egy ultrahangvizsgálaton. Ha mégis felmerül az endometriózis gyanúja, érdemes specialistához fordulni, aki alaposabban körüljárja a problémát – figyelmeztet kiemelve: jelenleg senki nem ismeri a betegség kialakulásának okát, emiatt nagyon nehéz a kezelése is, valószínűleg több faktor együttes hatása idézi elő, ezért nem találtak olyan okokat, amelyek kiiktatásával megelőzhető lenne.”
Természetesen vannak bizonyos hajlamosító tényezők: a szakemberek látnak összefüggést a hormonok és az endometriózis között, hiszen a méhnyálkahártya-típusú szövet érzékeny a hormonokra.
Endometriózist okozhat például az, ha túl sok ösztrogén van jelen a szervezetben. Ugyanakkor a progeszteron vagy a gesztogén hormonok a betegség kezelésére is alkalmasak, illetve csökkentik az endometriózis esélyét.
„Nagyon fontos lenne, hogy a betegség diagnosztizálása és kezelése minél jobban lerövidüljön – folytatja a szakember. – A meddő nők akár 50 százalékánál lehet az endometriózis a meddőség kiváltója, míg a menstruációs fájdalmaktól szenvedő nők 70 százalékánál állhat a háttérben” – mondja Tömösváry Zoltán, hangsúlyozva hogy a becslések szerint világszerte 200 millió nő szenved endometriózistól.
„És még nem is beszéltünk a fájdalomcsillapítókról, a kórházjárásról, a műtétekről, a tartós kezelésről. Ezeknek komoly gazdasági vonatkozásuk van” – vázolja azokat a területeket is, amelyekről keveset beszélünk a betegség kapcsán.
Noha vannak civil szervezetek, amelyek endometriózisos nőket támogatnak, és igyekeznek megjeleníteni az egészségpolitikusoknak is a saját betegcsoportjuk érdekeit, azért még sok a hiányosság ezen a téren. De az viszonylag komoly fegyvertény, hogy Magyarországon adókedvezményben részesülnek azok a nők, akiknél műtéti eljárás folyamán beigazolódott az endometriózis jelenléte.
Egyre nagyobb a remény
Tömösváry Zoltán 20 éve dolgozik nőgyógyászként, és endometriózisspecialistaként az évek folyamán jelentős fejlődést tapasztalt: sokat javultak a diagnosztizálási és kezelési lehetőségek, ennek köszönhetően a gyerekvállalás napjainkban olyan pároknak is sikerülhet, amelyekre azelőtt rásütötték a „teljesen meddő” bélyeget.
Emellett ma már egyre nehezebb és összetettebb műtéti beavatkozásokra képes a tudomány, és folyamatosan jelennek meg a piacon az új diagnosztikai lehetőségek, illetve gyógyszeres kezelési módok, miközben egyre több nő számára válnak elérhetővé a speciális kivizsgálások, például a kismedencei MR-vizsgálat.
„Gondolnunk kell az érintett nőkre: javulhat az életminőségük, ha megfelelő kezekbe kerülnek!” – hangsúlyozza.
Mindamellett mindkét szakember és érintett megszólalónk elmondása alapján hosszú út áll még előttünk az okok felderítését, illetve a lehető leggyorsabb diagnózis és megoldás elérését illetően. „Egyetlen faktor van, amire mi, orvosok nem lehetünk hatással – összegzi Imre Ruben. – Ez pedig az idő múlása.
Éppen ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mind erős menstruációs fájdalom, mind a fogantatás tartós nehézségei esetén a lehető leghamarabb keressünk fel szakorvost, specialistát. Mert a minél előbb megszületett diagnózissal lehet a legtöbb esélyünk biológiai szempontból a gyerekvállalásra és a gyógyulásra is.”
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / martin-dm