Mi ez a lista? 

Több mint 130 ezer tagjával az Amerikai Pszichológiai Társaság (röviden APA) a világ legnagyobb és legbefolyásosabb pszichológiai szakmai szervezete. A társadalmi ügyek iránti elkötelezettségéről, érdekérvényesítési tevékenységéről is ismert társaság minden év elején kiadja úgynevezett trendjelentését, amelynek elkészítéséhez idén több mint száz, a maga területén kiemelkedő szakemberrel vettek fel interjúkat. Az ő beszámolóikból rajzolódtak ki 2022 várható legfontosabb irányai, témái, kihívásai, amelyekre válaszokat kell keresniük a szakembereknek. Ezek többsége világjelenség vagy globális probléma, amely jóformán valamennyiünk életére hatással van Magyarországon is. (A sorszámok használata a szövegben való tájékozódást segíti, nem jelez fontosság alapján felállított sorrendet.)

#1 A pszichológia a legváltozatosabb területeken lehet jelen

Noha segítő szakemberek, terapeuták régóta dolgoznak a rendelő falain kívül is, napjainkban minden eddiginél többen ismerik fel a lélektani tudásban rejlő lehetőségeket. A pszichológusok világszerte egyre látványosabb szerepeket töltenek be a politikában, a médiában vagy a sportban. Előszeretettel alkalmazzák őket techcégek és startupok, mert értenek a felhasználói viselkedés elemzéséhez, a folyamatosan változó igények felméréséhez és az emberi működéshez leginkább illeszkedő termékek fejlesztéséhez. Pszichológusok segítenek befogadóbbá tenni azokat a munkahelyeket, ahol rengetegféle ember dolgozik együtt, de filmforgatásokon is egyre gyakrabban vesznek részt, hogy enyhítsék a színészek és stábtagok feszültségét az érzelmileg megterhelő jelenetek után. 

#2 Átalakulóban a munka világa

A koronavírus-járvány kitörése egy előre nem tervezett, globális kísérlethez vezetett: olyan cégek, vállalkozások, szervezetek is elkezdtek home office-ban működni, amelyek számára korábban kevésbé volt bevett ez a munkaszervezési forma. Az embereknek egyik napról a másikra kellett irodává alakítani az otthonuk egy részét, ahol gyakran a saját gyerekeik foglalták el a szomszéd asztalt. Elmosódtak a határok a családi és munkahelyi élet között, nehéz volt egyszerre többfelé figyelni, ráadásul nem mindenkinek álltak rendelkezésre a feladatai ellátásához szükséges eszközök. Megismertük a Zoom-fáradtságot, de legalább kevesebbet ingáztunk, rugalmasabban tudtuk szervezni a napunkat, összességében pedig kiderült, hogy az otthoni munkavégzés során nem csökken a hatékonyság. 

Ma ott tartunk, hogy amerikai adatok szerint ötből kevesebb mint egy alkalmazott szeretne visszatérni a kizárólag személyes jelenléthez, míg a legtöbben a hibrid megoldásokat részesítenék előnyben. További fejlemény, hogy a krízis hatására rengetegen átértékelték az életüket: az USA-ban korábban nem látott felmondási hullámra készülnek a szakemberek. Az alkalmazottak közül sokan úgy érzik, a munkájuk nem elég jelentésteli, vagy nincs összhangban a távlati céljaikkal, másokban azért gyűlt fel harag, mert a főnökeik olyan helyzetekbe kényszerítették őket az elmúlt időszakban, amelyek járványügyi szempontból veszélyesek voltak, illetve ellenkeztek az elveikkel. Mind a munkaerő megtartása, átképzése, mind a hibrid megoldások optimalizálása komoly kihívás elé fogja állítani a szakembereket.  

 

#3 Úton a nyílt tudomány felé

A pandémia kezdete óta még inkább megnőtt annak jelentősége, hogy a minél többen és minél gyorsabban férjenek hozzá a tudományos kutatások eredményeihez. Ennek érdekében számos szakfolyóirat felpörgette a tanulmányok lektorálásának folyamatát, valamint ingyenesen letölthetővé tette az általuk publikált anyagokat. Részben ezek a lépések tették lehetővé, hogy a járvány első tíz hónapja során elképesztő mennyiségű, 125 ezer cikk láthatott napvilágot a Coviddal kapcsolatban, ami óriási segítséget jelentett a vírus terjedésének és negatív következményeinek csökkentésében – nem túlzás azt állítani, hogy életeket mentett meg. A pszichológiában is egyre erősebb törekvés irányul arra, hogy a kutatók beszámolói, összefoglalói, poszterei ne olyan honlapokon „porosodjanak”, amelyekre senki sem fizet elő (még maguk a tudósok sem), hanem pár kattintással minden érdeklődő számára megismerhető legyen a tartalmuk. Ez egyébként azt is előmozdíthatja, hogy a vizsgálatok átláthatóbbak, ellenőrizhetőbbek, megismételhetőbbek legyenek.  

#4 Gyógyítani a gyógyítókat, fejleszteni a rendszert

A nagymértékű akut stressz, amely a járvány kezdetén érte a frontvonalban küzdő egészségügyi dolgozókat, mára folyamatos frusztrációvá, krónikus fáradtsággá, kiégéssé vált.

Az orvosok, ápolók, szakdolgozók súlyos traumákat éltek át a munkájuk során: szemtanúi voltak szenvedésnek és haláleseteknek, miközben a legnagyobb erőfeszítéseik mellett is gyakran tehetetlennek érezték magukat. Ezeknek a tapasztalatoknak egyrészt még nincs vége, másrészt a korábbiak feldolgozása sem feltétlenül történt meg.

Ebben nyújthatnak támogatást a pszichológusok, akik a Covid-betegeket és hozzátartozóikat is támogatják a felépülésben. Arra is próbálnak válaszokat találni, hogyan lehetne az egészségügyi szolgáltatásokat igazságosabbá tenni: nagyon fontos lenne, hogy az ellátáshoz való hozzáférésben, illetve az ellátás során ne érje diszkrimináció a kisebbségi és marginalizált csoportok tagjait. Az Amerikai Pszichológiai Társaság külön hangsúlyozza: keresik annak lehetőségeit, hogyan támogathatnák még inkább a transznemű fiatalokat, illetve hogyan léphetnének fel a nők védelmében az abortuszt szigorító törvénykezések ellen. 

#5 Gombamódra szaporodnak a pszichológiai applikációk

Egyes amerikai felmérések szerint a mentális nehézségekkel küzdő embereknek már a járványt megelőzően is csak kevesebb mint a fele jutott el pszichológushoz, pszichiáterhez. A megbélyegzéstől való félelem, a magas költségek, a szakemberhiány és a hosszú várólisták mind közrejátszhattak abban, hogy sokan nem kaptak segítséget. A pandémia hatására a mentális egészségügyi szolgáltatások iránti szükséglet csak még tovább növekedett. Ez megágyazott annak, hogy mind a befektetők, mind a pszichológusok meglátták a technológiai újításokban rejlő lehetőséget. 

Az APA becslései szerint jelenleg tíz–húsz ezer, mentális egészséggel összefüggő mobilalkalmazás érhető el a piacon. Ezek olyan sokféle állapot enyhítésében kínálnak támogatást, mint a szorongás, a depresszió, az álmatlanság, a függőségek vagy a stressz. Rengeteg meditációs, kalóriaszámláló, viselkedéseket (például testmozgást, pénzköltést) nyomon követő applikáció létezik. Mivel egyelőre meglehetősen ellenőrizetlen területről van szó, ezek minősége és valós lélektani haszna nagyon változó. Talán nem meglepő, hogy egy friss kutatás alapján huszonötből mindössze egy ember folytatta az app használatát a letöltést követő tizennégy nap elteltével is. Pedig az okostelefonokban komoly potenciál rejlik, különösen akkor, ha szakember segítségével kombinálva, a terápiás folyamatokat kiegészítve használják a lelki egészség megőrzésére, fokozására. 

#6 Hírességek bátor kiállása a stigmák ellen

A reflektorfényben élők számára sokáig tabu volt a pszichés problémákról való nyílt kommunikáció.

Az elmúlt időszakban azonban számos világsztár osztotta meg belső küzdelmeit a szélesebb közönséggel, hogy hírnevét felhasználva segítsen eloszlatni a mentális nehézségekhez kapcsolódó megbélyegzést.

Gondoljunk csak Simone Biles tornász visszalépésére a tokiói olimpián vagy Harry herceg nyilatkozataira, amelyekben a gyásszal vívott évtizedes harcáról beszélt. De ott van Selena Gomez is, aki őszintén mesélt bipoláris zavaráról, vagy Lady Gaga, aki egy fiatalokat támogató alapítványt is létrehozott. Bár ezeket az ikonokat kevésszer éljük meg önmagunkhoz, hétköznapi emberekhez hasonlónak, így nem feltétlenül utánozzuk a viselkedésüket, erőfeszítéseiknek, kiállásuknak mégis óriási hatása van arra, ahogyan egymásról és önmagunkról gondolkodunk.  

#7 Fejlődnek az idegtudományok

A pszichológusok régóta együtt dolgoznak neurológusokkal, hogy jobban megértsék a gondolatok, érzelmek, viselkedések hátterében meghúzódó folyamatokat. Végtére is, az agy maga az elme, így bármi, amit megtudunk róla, új megvilágításba helyezheti a lélektani elméleteket és beavatkozásokat. A tudósok ma már nemcsak azt vizsgálják, hogy egy-egy viselkedés vagy reakció során milyen agyi terület válik aktívvá, hanem azt is, hogy a különböző neurális régiók között milyen kapcsolatok állnak fenn. Arra is kíváncsiak, mi történik az agyban, amikor más emberekkel érintkezünk, azaz a társas dinamika hogyan képeződik le a benne résztvevők idegrendszerében, miközben interakcióban vannak egymással. Ezekben a páros vizsgálatokban egyre több bizonyítékot kapnak arra vonatkozóan, hogy a barátok agya tényleg hasonlóan működik, vagy arra, hogy egy mély beszélgetés során idegrendszeri szinteken is összehangolódik két ember. 

#8 Nők milliói szorultak ki a munkaerőpiacról

A járvány felerősítette a nemek között meglévő egyenlőtlenségeket, és jelentős csapást mért a dolgozó nőkre. Számos tanulmány rámutatott, hogy a krízis hatására sok pár visszatért a hagyományosabb nemi szerepekhez. Az iskolabezárások, az idős hozzátartozókról való gondoskodás megnövekedett igénye, a betegápolás a legtöbb családban aránytalanul (és igazságtalanul) nagy terhet rótt a nőkre – akik gyakran ott is kellett, hogy hagyják fizetett állásukat. Heteroszexuális kapcsolatokban ezt adott esetekben azzal lehetett racionalizálni, hogy a nők eleve részmunkaidőben dolgoztak vagy kevesebbet kerestek, mint férfi partnereik.

Az, hogy a nők a társadalmi egyenlőtlenségek és a nemi sztereotípiák miatt nem tudták megőrizni munkahelyi státuszukat, rengeteg szorongás, elszigeteltség és párkapcsolati konfliktus forrása lett. 

A pszichológusok abban segíthetnek a nőknek, hogy hangot adjanak frusztrációjuknak, túlterheltségüknek, elégedetlenségüknek, és felismerjék, valamint kifejezzék jogos igényeiket. Azt is lényeges látni, hogy rendszerszintű problémáról van szó: a járvány rávilágított arra, mennyire törékeny az az infrastruktúra, amely lehetővé teszi a nők számára, hogy részt vegyenek a munkaerőpiacon. Amint ez megingott, a nők tömegével morzsolódtak le. A megoldási irányokat tekintve kulcsfontosságúnak tűnik a gondozási szolgáltatások fejlesztése, a férfiak nagyobb mértékű szerepvállalása a gondoskodási feladatokban, valamint a nők munkaerőpiaci helyzetének erősítése. 

#9 Válságban a gyerekek mentális egészsége

A járvány rendkívüli pszichés megterhelést jelent a gyerekek számára is: az életük szokásos keretei felborultak, nem találkozhattak a kortársaikkal, barátaikkal, sokan közülük össze voltak zárva bántalmazó családtagjukkal. Aggódtak a saját és szeretteik egészségéért, veszteségek érték őket, gyászolnak.

Általános (és természetes) tendencia volt a regresszió: még a kiskamaszok is úgy kezdtek funkcionálni, mintha az életkoruknál fiatalabbak lennének. Nőtt a szorongás, a depresszió, az öngyilkossági veszély.

Sajnos gyermekklinikai szakpszichológusokban az USA sem bővelkedik: százezer klinikusból mindössze négyezer a kifejezetten fiatalokkal foglalkozó szakember, a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy több mint ezerkétszáz diákra jut egy főállású iskolapszichológus (nálunk a hatályos kormányrendelet szerint ötszáz diák után kell az intézménynek egy iskolapszichológust alkalmazni a munkaidő felében). 

A szakemberhiány miatt a pszichológusok olyan beavatkozásokban is gondolkodnak, amelyeket nemcsak ők tudnak megvalósítani, így azok hosszú távon is fenntarthatók: a tanároknak segítenek abban, hogy bizonyos megküzdési képességekkel fel tudják ruházni a diákokat. Ez már csak azért is fontos, mert a világjárványhoz kapcsolódó kérdések rendre előkerülnek az osztályteremben, viszont egy vizsgálatban a pedagógusok mindössze tizenöt százaléka nyilatkozott úgy, hogy magabiztosan tud kommunikálni a gyerekekkel a veszteségeikről. A tanárok nagyobb mértékű bevonása a gyerekek pszichés gondozásába természetesen csak akkor lehetséges, ha a ők is megkapják a számukra szükséges financiális és lelki támogatást. 

A képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ fizkes

#10 Elképesztő méreteket ölt a kiégés

A járvány harmadik évéhez közeledünk, a legtöbb ember fárad. Különösen igaz lehet ez azokra, akik nem húzódhattak vissza az otthonukba a vírus elől.

A kiégést az Egészségügyi Világszervezet a munkahelyi stresszből eredő szindrómaként definiálja, amelyet három dimenzió jellemez: az illető kimerültnek érzi magát, mentálisan eltávolodik a munkájától, és cinikussá válik.

Egy friss kutatás kimutatta, hogy az amerikai munkavállalók huszonhat százaléka küzd a motiváció hiányával, harminchat százalék kognitív, harminckét százalék érzelmi, negyvennégy százalék pedig fizikai fáradtságról számol be. Ezek az eredmények összességében harmincnyolc százalékos növekedést jelentenek 2019-ben mért adatokhoz képest.

További problémát jelent a maszkviselés és vakcinák átpolitizáltsága, valamint az állami támogatás hiánya. Sokakban annyira erős lett a cinizmus, hogy teljesen aláássa a munkájuk értékével kapcsolatos észleléseiket. Nagyon fontos, hogy a munkahelyek különböző módszerekkel – megnövekedett szabadidővel, praktikus segítséggel, pszichológus bevonásával, hatékonyabb munkamegosztással – támogassák dolgozóik mentális egészségének növelését. Ha nem reagálnak az alkalmazottak igényeire, az tovább fogja mélyíteni a kiégést

#11 Egyre fenyegetőbb a klímakatasztrófa 

Az elmúlt években sokat lehetett hallani klímaszorongásról, de az első tanulmányok többnyire kis elemszámú, feltáró jellegű kutatások voltak. 2021 májusában Susan Clayton szociálpszichológus és csapata vállalkozott arra, hogy tíz ország tízezer, 16–25 év közötti lakosával vizsgálatokat végezzen.

Az eredmények arról árulkodnak, hogy a klímakatasztrófával kapcsolatos félelmek annál is súlyosabbak, mint gondolnánk. A résztvevők közel hatvan százaléka „rendkívül” vagy „nagyon” aggódott a klímaváltozás miatt, és több mint fele úgy gondolta, az emberiség pusztulásra van ítélve, és kevesebb lehetőségük lesz, mint a szüleiknek.

Csaknem negyven százalékuk nyilatkozott úgy, hogy emiatt hezitál a gyermekvállalással kapcsolatban. Több mint hatvan százalékuk mondta, hogy úgy érzi, kormányaik ellehetetlenítik a jövő nemzedékeit, és hazudnak az éghajlatváltozás visszaszorítása érdekében tett intézkedéseik hatékonyságáról. A megkérdezettek csaknem fele, – Nigériától Franciaországig, Indiától Brazíliáig – arról számolt be, hogy a klímaváltozással kapcsolatos érzései negatívan befolyásolják a hétköznapi működésüket olyan dimenziókban, mint például az alvás, a társasági élet, az iskola vagy a munka. 

Ahhoz, hogy csökkentsük a globális felmelegedés mértékét és ártalmait, kollektíven kell megváltoztatnunk nemcsak az egyéni viselkedésünket, de a mindennapi élet infrastruktúráját, a gazdasági és politikai rendszereket is. Ez mindannyiunktól megköveteli, hogy alapvetően másként gondolkodjunk a világban elfoglalt helyünkről, az önmagunkhoz, másokhoz és a Föld többi élőlényéhez való viszonyunkról. A viselkedésváltozáson túl a pszichológusok abban is igyekeznek segíteni, hogy az emberiség minél hatékonyabban alkalmazkodjon a szélsőséges időjáráshoz, illetve a lehető legkevesebb veszteséggel vészelje át a természeti katasztrófákat, hurrikánokat, erdőtüzeket, járványokat. 

#12 Értékes adatok a Big Data korszakában

Egyre több pszichológus tanulja meg, hogyan kell gigantikus adathalmazokat felépíteni és használni úgy, hogy általuk betekintést nyerhessünk az emberi viselkedésbe. A kutatók számára a big data sokféle forrásból származhat: az orvosi feljegyzésektől kezdve a közösségi médián át az okosórák és mobiltelefonok által hordozott adatokig, szinte bármilyen digitális nyomból képesek értékes információkat kinyerni. Ezek a módszertanok lehetővé teszik, hogy olyan jelenségeket tanulmányozzanak emberek tömegein, gyakran valós időben, nem laboratóriumi körülmények között, amelyekről korábban álmodni sem mertek volna. A megfelelő etikai és adatvédelmi szabályozások betartása mellett a szakemberek például képessé válhatnak arra, hogy a mobiltelefonokban rögzített adatok révén folyamatosan monitorozni tudják azoknak a klienseiknek a viselkedését, egészségügyi mutatóit, jóllétét, akik erre engedélyt adnak – így tisztább képet kaphatnak azoknak a személyeknek az állapotáról is, akik kevésbé képesek erről saját maguk beszámolni. 

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

#13 Levonni a járványügyi védekezés eddigi tanulságait

A pandémia során az egyik legnagyobb kihívást az emberekkel való kommunikáció jelentette a kormányok számára. A sikeres védekezés egyik kulcsa, hogy eljuttassák a megfelelő információkat az állampolgárokhoz, felkészítsék őket az álhírekkel, összeesküvés-elméletekkel szemben, illetve meggyőzzék őket a vírus megfékezéséhez szükséges magatartások fontosságáról (például maszkviselés, távolságtartás, fertőtlenítés, vakcina felvétele).

A legtöbb kutatás azt találta, hogy a jóléti társadalmakban a fiatal felnőtt férfiak voltak azok, akik a legkevésbé tartották be a szabályokat – esetükben olyan üzenetekre van szükség, amelyek ellensúlyozni képesek a sérthetetlenség illúzióját, vagy azt a feljogosítottság-érzést, amelyet a kultúránkban elsajátítanak.

Lényeges, hogy a központi kommunikáció a marginalizáltabb csoportok igényeire is tekintettel legyen, számukra is azonosulási felületet nyújtson, a megszólalók minél diverzebb közösségeket reprezentáljanak. Az is kiderült az eddigi vizsgálatokból, hogy a félelmet vagy szorongást keltő üzenetek helyett a reményt, önzetlenséget, pozitív érzelmeket hangsúlyozó tartalmak azok, amelyekre igazán rezonálnak az emberek különösen akkor, ha azt érzik, hogy másokkal egy közösséget alkotnak. A tudomány iránti bizalom, és úgy általában a közbizalom erősítése szintén fontos. Minden, ami ezt aláássa, csökkenti a polgárokban az együttműködési hajlandóságot. 

#14 Folytatódik az online terápia és tanácsadás

A különböző videó- és audioszolgáltatásokon keresztül végzett pszichológiai munka olyannyira bevált, hogy jó eséllyel velünk fog maradni a járványt követően is. Egy széleskörű amerikai vizsgálatban a válaszadó pszichológusok kilencvenhat százaléka nyilatkozott úgy, hogy a távmegoldások terápiás szempontból hatékonyak, kilencvenhét százalékuk a pandémiát követően is folytatni tervezi az online munkát. Az Egyesült Államokban már nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy az egyes államok között is össze tudják hangolni ezt a tevékenységet, ami a jogi szabályozást és az egészségbiztosítási finanszírozást illeti. Az online tanácsadás abban is segíthet, hogy olyan helyekre is eljusson a pszichés segítség lehetősége, ahol fizikailag egyáltalán nem, vagy csak szórványosan érhető el szakember. 


Milanovich Domi

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/RyanJLane