A Covid-hullámok többek között elsöpörték a dugig telt orvosi várótermek látványát is. Egy potenciális koronavírus-fertőzött beteget egyik orvos sem hívott szívesen a váróba, hiszen sem saját, sem más betegei egészségét nem szerette volna veszélyeztetni. A betegség tünetei ugyanakkor már a kezdetekkor is hasonlítottak egyéb, kevésbé veszélyes fertőzések tüneteire, az omikron esetében pedig már szinte bármi utalhat koronavírusra a hasmenéstől kezdve a tüsszentésen át a fejfájásig. Az elmúlt két év alatt tehát szépen lassan hozzászoktunk ahhoz, hogy akár a felnőtt háziorvos, akár a házi gyermekorvos véleményét szeretnénk kikérni, már nem a rendelőbe ülünk be, hanem előbb fölhívjuk telefonon, és csak akkor megyünk oda, ha azt az orvos tényleg feltétlenül szükségesnek ítéli meg. A 2020-ig döcögősen alkalmazott e-receptfelírás is remekül beindult mára. Mindezzel pedig rengeteg időigényes pluszkör kikerült a háziorvosi ellátásból. Ennek a fejlődésnek fontos részei az egyre elterjedtebb telefonos orvosi konzultációs szolgáltatások is.

„A háziorvos egyik fontos feladata, hogy eldöntse, az adott tünet kezelhető-e otthon…

És ha igen, hogyan –, vagy a betegnek további, adott esetben szakorvosi vizsgálatra is szüksége van” – mondja dr. Apostol János, a Dokio orvosa. „Ez tehát egy limitált mozgásterű, ugyanakkor nagyon fontos feladat.”

Egy háziorvos a napi négyórás rendelési idején túl is dolgozik, hiszen kijár mozgásképtelen betegekhez, tanácsadást tart, oltást ad be, továbbképzéseken vesz részt, informálódik a kurrens orvosi kérdésekben. Egy átlagos háziorvos általában jóval többet is dolgozik egy nap, mint nyolc óra. Éppen ezért kérdéses, hogy mikor és milyen feltételekkel várható el tőle, hogy telefonon is folyamatosan elérhető legyen.

„Nem az az ideális, ha a háziorvosnak rendelési időben kell a telefonokat fogadnia, hiszen akkor nem tudja a személyesen megjelenő betegeket megfelelően, zavartalanul megvizsgálni. Erre egy külön időpont kellene inkább, de ennek a rendszere nincs még megfelelően kidolgozva” – mondja dr. Apostol.

dr. Apostol János

Ráadásul sok háziorvosi praxis kiürült, a betegek máshová mentek át

Így viszont a meglévő praxisok egy részében nagyon sok a páciens, ami nehezíti a megfelelő ellátásukat, leterheli az orvosokat, akik gyakran nyugdíjaskorúak, tehát eleve kevésbé terhelhetők.

Az pedig még a leglelkiismeretesebb háziorvostól sem várható el, hogy a hét összes napján, napi huszonnégy órában elérhető legyen. A telemedicina megjelenése előtt tehát, ha a háziorvos nem volt elérhető, a panaszokkal rendelkező pácienseknek maradt az orvosi ügyelet, a sürgősségi betegellátás vagy a mentő kihívása, rosszabb esetben az internetes öndiagnózis.

„A sürgősségi betegellátás eredeti formájában – ahogyan a neve is mutatja – arra szolgál, hogy oda sürgős esetek érkezzenek, akik azonnali ellátást igényelnek. Ennek ellenére bárki mehet oda, bármilyen panasszal, viszont a betegeket érkezést követően triázsolják, azaz kategóriákba sorolják aszerint, hogy az állapotuk és tüneteik alapján milyen mértékben számít prioritásnak az ő ellátásuk. Minél kevésbé, annál hátrébb sorolódnak, és ilyenkor fordulhat elő, hogy valaki akár fél napot is ül a sürgősségin. Ez nem ideális. Igazából az lenne jó, ha már nem is jöhetnének ide olyan betegek, akiknek egyéb ellátásban lenne a helyük” – mondja szakértőnk.

Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy nem minden esetben várható el egy betegtől, hogy azonnal tudja, számára aggasztó tünetei, amelyek adott esetben vasárnap vagy éjszaka jelentkeznek, vajon sürgős vagy kevésbé sürgős ellátást igényelnek-e.

Ilyen helyzetekben például nagyon jól alkalmazható a telefonos orvosi konzultáció, amely során a páciens arra mindenképpen választ kap, hogy a panaszai milyen további lépéseket igényelnek.

A távkonzultáció előnyei

A távkonzultációnak emellett vitathatatlan előnye, hogy az ország bármely pontjáról elérhető, olyanok számára is, akik éppen több száz kilométerre tartózkodnak a saját háziorvosuktól, esetleg eleve olyan helyen élnek, ahol az orvos, a kórház is körülményesen közelíthető meg. Fekvőbetegeknek, időseknek is ideális ellátási forma lehet a telefonos konzultáció, amely rengeteg olyan kérdésre választ adhat, amivel korábban minimum a háziorvosig el kellett jutni, és ott esetenként hosszan ülni a többi beteg között, vagy megvárni azt, amíg az orvos fel tudta őket keresni otthon. 

 

A krónikus betegség, a terhesség vagy a műtét utáni lábadozás jellemzően olyan állapotok, amelyek során gyakrabban van szükség olyan orvosi konzultációra, mely alapvetően nem kívánna meg személyes jelenlétet, de a telemedicina elterjedése előtt ezekben az esetekben sem maradt más lehetőség, mint elmenni az orvoshoz. Akkor is, ha az csak egy receptfelírásra, leletértelmezésre volt szükség, vagy olyan, hirtelen felmerülő problémának a megtárgyalására, ami a pácienst aggasztotta. Természetesen műtét után és terhesgondozás alatt elméletileg van lehetőség a kezelőorvost elérni telefonon, de az azért általában nem várható el, hogy késő este vagy hétvégén is hívható legyen, bármilyen apróságról is van szó. Különösen, mert a páciens sokszor abban sem lehet biztos, hogy a tünete egyáltalán van-e olyan súlyos, hogy azzal valóban jelentkezhet soron kívül a kezelőorvosánál.

A telefonos orvosi konzultációk nagyon sok részletre kiterjedő tájékoztatást nyújtanak

Természetesen nem minden problémán lehet segíteni telefonon keresztül, de azt remekül el lehet dönteni, hogy az adott tünettel van-e további teendő, és ha van, akkor célzottan hová kell azzal fordulni. Emellett leletek beküldésére és azok orvosi elemzésére is van lehetőség.

Nagyon gyakran egy ilyen konzultáció arra szolgál, hogy megnyugtassuk a beteget, aki ekkorra már sokszor az interneten is rákeresett a tüneteire, és meg van ijedve, de nem tud hova fordulni, vagy nem is tudja, hova fordulhatna panaszával.

Ez megint nagyon nagy előnye a távkonzultációnak, hiszen a beteg pár perc alatt megnyugodhat, hogy a tünetei semmi komoly betegségre nem utalnak, ehhez pedig ki sem kell mozdulnia otthonról” – mondja dr. Apostol János.

Az orvos szerint a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatás is ideális helyen van a telemedicinában. Alapvetően a háziorvosoknak is mindennel tisztában kellene lenniük a vírust és az oltásokat illetően, de arra már nem mindig van meg a megfelelő platform és idő, hogy minden beteget személyre szabottan és mindenre kiterjedően tájékoztassanak a Coviddal kapcsolatban. Ha azonban egy orvos a témában jártas, ismeri a legújabb irányelveket, egy tízperces telefonbeszélgetés alatt tökéletesen el tud magyarázni mindent az érdeklődőnek. Akkor is, ha a beteg adott esetben éppen koronavírus-fertőzöttként fekszik otthon, vagy már felgyógyult, de poszt-Covid-tünetei vannak. Ezzel megint sok felesleges kört spórolhat meg a beteg, hiszen vagy telefonon is könnyen követhető tanácsokat kap az állapota menedzseléséhez, vagy megnyugtatják, hogy nincs semmi teendő, illetve egy konkrét szakorvoshoz irányítják a panaszaival. 

 

Az sem mellékes szempont, hogy egy beteg gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy panaszait szégyelli még a háziorvosa előtt is – különösen kisebb településeken, ahol mindenki ismer mindenkit –, ezért inkább nem megy orvoshoz, ami adott esetben végzetes következményekkel járhat. A távkonzultáció ezeknek a betegeknek is kényelmes opció, de azoknak is, akik nem szégyenből, hanem lustaságból vagy időhiányból adódóan nem látogatják meg a háziorvosukat. Felvenni a telefont és lefolytatni egy negyedórás beszélgetést szinte bárki számára megoldható.

Felmerülhet a kérdés, hogy milyen képességekre van szükség ahhoz, hogy egy orvos jól tudjon gyógyítani telefonon keresztül is. Az alapvető empátián és elkötelezettségen kívül a jó kommunikációs készség elengedhetetlen, de nem szükséges és nem is lehetséges az, hogy valaki egy „orvosi orákulum” legyen, és mindenhez értsen. Egy komoly szakmai alapokkal rendelkező szakembernek az is elég, ha bizonyos témákban tudja, hol kell azoknak utána nézni. Egy orvos a laikushoz képest sokkal adekvátabban értelmezi az interneten található információkat, és olyan fórumokat is igénye tud venni, amelyeket egy átlagember nem.

A telefonos konzultáció jövője

Dr. Apostol János szerint is sok kiaknázatlan lehetőség van még a telemedicina ezen ágában. „Azt gondolom, egy idő után meg fog valósulni a háziorvosi rendszer egy részének virtuálissá tétele, azaz adott lesz a tb-alapú telefonos konzultációs lehetőség is. Ez a rendszer megfelelő szabályozása esetén mind a jelenleg nagyon leterhelt háziorvosok, mind a betegek helyzetét megkönnyítené. Akár a rövid konzultációs lehetőséggel, akár azzal, hogy a háziorvos telefonbeszélgetés alapján állapítaná meg, mely szakorvoshoz kell a beteget tovább utalni.”

Az orvos szerint a jövőben az összefogó, személyre szabott életmód-tanácsadást, az egészségtudatos életmóddal kapcsolatos edukációt is a távkonzultáció részévé lehetne tenni. Ebben ugyanis még nagy hiányosságok figyelhetők meg a magyar társadalomban.

„Nagyon alacsony a magyarok egészségtudatossága, és kevesen vállalnak felelősséget saját egészségükért. Erre egyébként nincsenek is rászorítva, hiszen az egészségbiztosítási rendszerünk az életmódjukból fakadóan magas rizikójú páciensek és az egészségükre odafigyelők között nem tesz különbséget. Véleményem szerint már az iskolában oktatni kellene az egészségtudatos életmódot, a szűrővizsgálatok fontosságát, de azt is, hogy milyen jelekből ismerhetők fel olyan súlyos állapotok, amelyek azonnali orvosi beavatkozást igényelnek. Szükséges egy egészségtudatosabb társadalom kialakítása, és ebben a távorvoslásnak is nagy szerep juthat.”

Kerekes Anna 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Minerva Studio