Szagold meg az érzéseid! – az illóolajok akár a gyerekek oviba szoktatásában vagy az emlékezésben is segíthetnek
Valószínűleg minden évszakhoz kötődnek illatok az elménkben, a lelkünkben ‒ akárhova is viszik a hírt valójában a szagmolekulák, ‒ hogy aztán érzéseket ébresszenek bennünk. Az őszi-téli hónapok mégis valahogy hangsúlyosabban az illatok körül forognak: kezdve a sütőtöktől a sült gesztenyén és a mézeskalácson át a fenyő illatáig. A sötétedő nappalok miatt egyre több időt töltünk az otthonunkban, és a látvány szintjén kevesebb impulzus ér minket, talán ezért lesz még inkább hű társunk az orrunk hosszú hónapokon át. Máthé Fanni aromaterapeuta segítségével most annak jártunk utána, milyen hangulatra, nehézségre melyik illóolajjal érdemes készülni az elcsendesedés időszakában. Széles-Horváth Anna írása.
–
Az illatok mivolta és hatásai régi kutatási területe a tudománynak. Talán éppen attól izgalmas, hogy bár sok mindenre magyarázattal szolgálhat az ember évezredek alatt felhalmozott tudása, mégis maradnak olyan titkok ezzel kapcsolatban, amelyek félig-meddig megfejthetetlenek. Emlékszem, amikor negyedikben a magyarfakultációs órán Marcel Proustról tanultunk, a francia íróról, aki hétkötetes Az eltűnt idők nyomában című regénysorozatában felveti, hogyan juttatja eszébe egy konkrét illat, íz (a madeline süteményeké) a gyerekkora legszebb pillanatait. Attól fogva sokszor gondolkodtam azon, melyek az én életszakaszaim meghatározó illatai, de ez a tézis úgy tűnik, nem csak rám volt nagy hatással.
Ma napig számos kutatás hivatkozza ezt a XX. század első felében megjelent irodalmi művet kiindulópontként. A The Harvard Gazette egy témába vágó cikke is éppen erre – a csak proust-i pillanatként emlegetett jelenségre – utalva járja körbe a szagok, illatok és az érzelmek kapcsolatát, megjegyezve, hogy
az idegtudomány jelenlegi állása szerint valószínűleg az illatok hatnak nagyobb jelentőséggel a memóriára, mint az ízek (bár természetesen utóbbiaknak is van szerepük az emlékezésben).
A szagokból vett jelek ugyanis nagyon gyorsan, illetve közvetlenül jutnak el a limbikus rendszerbe, azaz az érzelmi agynak nevezett területre. Ennek alapján pedig közel sem mindegy, mikor, milyen illatok vesznek körbe minket.
Tájékozódjunk mielőtt csepegtetünk
Az illóolajokat sokan elsősorban illat alapján választják, pedig hatásuk nyilvánvalóan komplexebb, hiszen mivel növényi összetevőket tartalmaznak, nemcsak a szaglásunknak jelentenek ingert, hanem fizikai vonatkozásokkal is bírnak.
„Az illóolajat sokan vélik varázsszernek, ennek a pejoratív vonatkozásában is, tehát egyesek nem is értik, hogy állhat mögöttük valódi hatás, mások pedig szakmaiatlanul, ajánlások nélkül alkalmazzák, ami akár veszélyes is lehet.
Mivel azon túl, hogy illatuk van, a bennük lévő növények által megtermelt kémiai vegyületeknek köszönhetően hatnak, így ezerféle következményük lehet: frissíthetnek, nyugtathatnak, álmosíthatnak, vagy épp segíthetnek egy-egy gyulladást mérsékelni” – kezdi Máthé Fanni aromaterapeuta.
Bár a növények, gyógynövények hatásait évszázadok népi megfigyelései foglalták össze és adták tovább, az illóolajok készítésének és használatának körülbelül 90 éves múltja van. Ez valószínűleg nem jelent elég sok időt ahhoz, hogy a köztudatban egyértelmű legyen, mire jó a bergamot, mi a különbség a kétféle citromfű között, vagy mit nem szabad gyereknek, kismamának textilre cseppenteni, illetve diffúzorba tenni.
Közérzetjavítás, fertőtlenítés és tiltott összetevők
Ahogy a szakértő mondja, ha egy sötétebb őszi-téli napon hazaérkezünk, a délutáni órákban remek választást jelentenek a közérzetjavításra a citrusféléket tartalmazó olajok. „Nagyon jó hangulatfokozók a bergamot, a lime, a citrom, a grapefruit. Ha azonban közeledik az alvás ideje, tegyük félre ezeket az összetevőket, és nyúljunk inkább a narancsért, keserű narancsért vagy levenduláért. Ezek szintén pozitívan hatnak a közérzetre, miközben segítik az elalvást, ellazulást is” – mondja Máthé Fanni.
A felsőlégúti megbetegedések időszakában sokan alkalmaznak fertőtlenítésre, akár a légutak tisztítására illóolajokat: a borsmenta hatéves kor alatt nem javasolt, de a mirtusz, a madagaszkári kámfor vagy a kajeputfa alkalmas lehet az egész család számára.
A klasszikus légúttisztítók kapcsán még elengedhetetlen tudni, hogy epilepsziások, valamint kruppra hajlamos gyerekek esetén sem ajánlják őket. „Utóbbi esetben akkor veszélyes az olaj, ha az említett növények a dominánsak a keverékben, aki azonban nem biztos ennek megítélésében, inkább ne használja ezeket, ha például kruppos gyereke van” – hangsúlyozza Fanni.
A szakember hozzáteszi: aki veleszületett, krónikus betegséggel küzd, annak érdemes egy konzultáció aromaterapeutával, hiszen a szívproblémák, az érrendszeri betegségek, a pajzsmiriggyel kapcsolatos gondok kizárhatnak bizonyos olajokat számukra. „Ha nem ismerünk egy olajat, mindig olvassuk el az ellenjavallatait, és ezek tudatában használjuk vagy keverjük más összetevőkkel” – figyelmeztet Fanni.
Hozzáteszi: a kismamák számára elkerülendő minden olyan olaj, amely méhösszehúzó hatású. A szüléshez ajánlott olajokat a várandósság idején kifejezetten tilos alkalmazni.
Immunerősítés és inspiráció
Nyáron valóban kevesebb olajat használunk, hiszen sokkal több időt töltünk a természetben, ahol számos illatot megtalálunk, ezért ebben az évszakban inkább a rovarűző fajták a népszerűek. A szakember tapasztalatai szerint, ahogy megyünk bele a télbe, úgy keressük egyre inkább a fényt, és ennek egyik módja, hogy mind több illattal vesszük körbe magunkat.
„Ösztönösen nyúlunk az immunerősítő hatású növények esszenciáiért, mint a citronella, a vietnámi eukaliptusz, a mirtuszok vagy a teafa. Egyértelműen az erősödő sötétséggel és hideggel lépnek elő az egyre fűszeresebb illatok: a szegfűszeg, a gyömbér, a szerecsendió, amelyek nem véletlenül elengedhetetlen jegyei a karácsonynak.
Télen a földesebb olajok is gyakoribb vendégek, de ezeket mindig lehet könnyíteni például az említett citrusokkal, hogy ne legyenek túlságosan súlyosak, nyomasztóak” – tanácsolja Fanni.
Amikor nagy lendület kell, elkap minket a vágyakozás hangulata, vagy inspiráló pillanatokra áhítozunk, jó választás az ilang-ilang vagy a rózsa. Utóbbi különösen megemelheti a hangulatunkat, a belőle készült esszencia viszont az árát tekintve sem hétköznapi.
„A természetes illóolajok ára mindig egyenesen arányos az elkészítés módjával, a belefektetett idővel, energiával: egy kiló rózsaolajhoz 3000–4000 kiló virágszirom kell, ráadásul hajnalban szükséges szedni, mert akkor a legillatosabb. Kézzel szedik, egyesével csakúgy, mint a jázmint, amit pedig éjszaka kell szüretelni, hiszen akkor virágzik. Érdemes egy-egy különleges olajat beszerezni, ha vonzódunk hozzájuk, feltölt minket az illatuk, és aztán olyan ritkább alkalmakra tartogatni, amikor kifejezetten sokat adnak, és akár kapaszkodót jelentenek egy-egy helyzetben” – mondja a szakember.
Néha pont az kell, amit nem szeretünk szagolni
Az olajok között persze számos keverék található, sokszor fantázianevekkel illetve, hogy segítsenek eligazodni a hatást tekintve. Máthé Fanni szerint éppen amiatt, mert a szagok, illatok nagyon meghatározók lehetnek egy ember számára, tanácsos keverékeket használni. Így egy-egy negatív élmény, illat nem kötődik majd egyetlen összetevőhöz, és könnyebb vele tovább kísérletezni.
Számos növénnyel kapcsolatban élnek tévhitek, ha a belőlük készült olajról esik szó: az orvosi citromfű tea formájában például valóban remek hatással bír az alvás tekintetében, azonban nem ugyanaz, mint az indiai citromfű, amely az olcsóbb olajokban megtalálható.
Az itthon tonnaszámra nyíló valódi orvosi citromfű ugyanis nagyon alacsony illóolajtartalommal bír, ezért néhány milliliter előállítása is rendkívül drága. Éppen ezért, ha napi használattal segítenénk az elalvást, jobb választás lehet a már említett keserűnarancs, amely jóval kedvezőbb áron érhető el.
Fanni a személyes konzultációk során azt tapasztalja,
egyes illatokat azért nem kedvelünk, mert valóban távol állnak tőlünk, azonban vannak olyan szagok, amelyekkel dolgunk lehet, és talán éppen ezért gyakorolnak ránk nagy hatást: még ha nem is pozitív az első benyomás.
„Pontosan ezért szeretek személyesen találkozni, beszélgetni és úgy létrehozni egy terápiás csomagot. Sok mindent le tudok szűrni ilyenkor, végigszagolunk számos illatot, látom, mi kellemes, mi nem. Ettől még egyáltalán nem biztos, hogy nem készítek keveréket utóbbi olajból is, mert valamely hatására úgy érzem, szükség van. Egyszerűen csak nem az lesz a domináns, így a kliensem valószínűleg meg sem érzi” – magyarázza az aromaterapeuta.
Érzelmi biztonság gyereknek, szülőnek
Ha szó esett a növényi összetevőkről, a fizikai hatásokról és ellenjavallatokról, akkor el is érkezünk az érzelmi részhez, amellyel természetesen nem lehet nem foglalkozni. Sőt, az illóolajok kapcsán ezt a fajta hatást számos hétköznapi helyzetben előnyünkre is fordíthatjuk.
„A bölcsis, ovis beszoktatáshoz készülnek kifejezett fantázianévvel illetett keverékek, de mi is választhatunk a gyermek kedvenc illatai közül.
Reggelente indulás előtt, ha ebből néhány cseppet belesimogatunk a mellkasába, a hátára, vagy ő maga felkeni, az hatalmas érzelmi muníciót adhat a legkisebbeknek is.
Ilyenkor írhatunk hozzá egy varázsigét, pár verssort, ami a mi közös rigmusunk: a gyerekkel együtt oviba szálló illatok segítik az elválást, és kapaszkodót adnak a nehezebb pillanatokban is. Nem is egy kicsitől hallottam, hogy az alvós játékra is kér cseppet induláskor, mert akkor annak is otthonillata lesz” – meséli Fanni.
A szakember tapasztalatai alapján pedig a hasonló rituálék épp annyit könnyítenek a leválás előtt álló anya szívén, mint a gyerekén. Ha nem többet. „Mi, szülők azt érezzük, hogy adtunk valamit. Nem üres kézzel engedtük be az ismeretlenbe a kicsit, hanem van egy kézzelfogható támpont, és ezzel számunkra is egyszerűbbé válik a búcsú” – teszi hozzá az aromaterapeuta, aki természetesen maga is élt a módszerrel a nagylánya beszoktatása idején. A biztonság kedvéért pedig az ovis lábtörlőre és az öltözőpadra is csepegtetett picit a családi varázsolajból.
Időkapszula helyett illatkapszula
Mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy milyen fontosak az életünkben az illatok? Nos, a Covid óta biztosan sokkal többen vallják ezt a nézetet, hiszen rengeteg ember küzdött a szag- és ízvesztéssel. Ahogy Fanni mondja, a szagok és illatok jelentősége abban is megmutatkozik, hogy a szaglásunk evolúciós szereppel bír. Például így érezzük meg a füstöt és tudunk időben elmenekülni. A szemünket becsukjuk, ha nem akarunk valamit látni, de a szag jön, bekúszik az orrunkba, és felidézi az élményt, vagy épp azt jelzi, hogy veszélyben vagyunk.
Bár a nők talán fogékonyabbak az illatok adta élményekre (lásd a női parfümök töretlen népszerűsége és mennyisége), akadnak olyan illatok is, amelyeket a férfiak orra szívesebben érez. Ezek általában a földes, fás esszenciák.
Utóbbiakat azonban érdemes a kifejezetten férfias illatokat kedvelők számára is könnyíteni legalább egy kis mértékben. Ha a romantikus pillanatokat kísérnénk olajokkal, remek választást jelentenek az exkluzívabb virágos esszenciák, mint a jázmin, a rózsa vagy a meleg, buja fűszeres keverékek, például a kardamomtartalmú illatok. „Szoktam készíteni esküvőre is olajokat, kifejezetten az ifjú párra szabva a keveréket: ha ezt megszagolják, öt-tíz vagy harminc év múlva, ott lesz számukra az egész nap élménye hosszú idő távlatából is. Az illat olyan, mint egy kulcs. Beleszagolsz, ő pedig kinyitja a fiókot: amit ott találsz, azzal pedig már te döntöd el, mit szeretnél kezdeni.”
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Pexels/ Yan Krukau