Anyajegy-eltávolítás 70 ezerért: ugyanott látták el, mint a TB-s betegeket

–

Hetvenezer forintért anyajegy-eltávolítást vásárolt egy beteg a Debreceni Egyetemhez köthető UD YouMED nevű magánszolgáltatónál, ám tapasztalatai szerint a szolgáltatás valójában nem különálló magánklinikán, hanem a közfinanszírozott egyetemi bőrgyógyászati osztályon zajlott.

A páciens, Tóth Zsolt elmondása szerint azért választotta a szolgáltatást, mert a TB-alapú ellátásban hónapokat kellett volna várnia, míg itt néhány napon belül időpontot kapott. A helyszínre érkezve azonban az egyetem területén működő, NEAK-finanszírozott osztályra irányították, ahol ugyanazok az orvosok és körülmények fogadták, mint a közellátás betegeit.

A beteg beszámolója szerint miután bemutatta a magánellátásáról szóló papírját, rögtön behívták, de láthatóan semmit sem tudtak róla.

„Nem tudták, hogy miért vagyok ott, azzal sem volt tisztában az orvos, hogy melyik anyajegyemet kell leszedni, a feleségemnek kellett bejönnie megmutatni, melyikről van szó, mivel a hátamon volt, én azt pedig ugye nem látom”

– számolt be a HVG-nek, hozzátéve, hogy alapvető ellátási eszközöket sem kapott. 

„A beavatkozás után mondta az orvos, hogy át kell kötözni a sebet, így kértem volna pár sebtapaszt, de ekkor azt a választ kaptam, hogy nem adhat, mert ez állami ellátás, vegyek a boltban. Azt is említette, hogy két hét múlva jöjjek vissza varratszedésre, ami a magánklinikán keresztül 10 ezer forintba kerül” – tette hozzá Tóth, akit nem hagyott nyugodni, hogy a közellátásban hasonló beavatkozásra hónapokat kellett volna várni, miközben a fizetős konstrukcióval napokon belül sorra került ugyanott. Ez erősítette benne azt az érzést, hogy valójában nem külön szolgáltatást kapott, hanem a közellátás megvásárolt, gyorsított verzióját.

Most akkor állami- vagy magán?

Bár a HVG-nek nem válaszoltak, Tóth panaszára reagált a Debreceni Egyetemhez tartozó UD YouMED. Mint írták, 

soha nem állította magáról az intézmény, hogy magánklinikaként működne, hanem szerződéses keretek között biztosít egészségügyi szolgáltatást. A vállalat szerint jogszerűen, külön jogi entitásként végzik a tevékenységet, és nem közvetlenül az egyetem látja el a betegeket.

Hasonló modellek működnek más egyetemeknél is: a Semmelweis Egyetemhez tartozó Semmelweis Premium, illetve a Szegedi Tudományegyetem Mediversal Kft.-je szintén térítéses ellátást nyújt az egyetemi infrastruktúrán belül. A rendszer jogilag lehetővé teszi, hogy az orvosok munkaidejükön túl, ugyanazon helyszíneken lássanak el fizetős betegeket.

Ugyanakkor az intézmény szerepelt a TOP 30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben elnevezésű szakmai lapban, az „Egyetemi magánklinikák – Mindhárom magánszolgáltató megérkezett a legnagyobbak közé” című cikkben Baranyiné Rácz Judit, a cég ügyvezető igazgatója is nyilatkozik.

A HVG-nek megszólaló egészségügyi jogászok szerint a konstrukció formálisan szabályos lehet, de a működés átláthatósága kérdéses: minden esetben egyértelműen el kellene különíteni, hogy ki, milyen minőségben, milyen eszközökkel és milyen finanszírozás mellett végzi az ellátást.

„Évekkel ezelőtt tanúja voltam egy olyan esetnek, amikor azért nem tudtak megoperálni egy TB-s beteget, mert foglalt volt a műtő egy fizetős beteggel. Egy súlyos, sürgős, végtagot veszélyeztető beavatkozásról lett volna szó nappal, munkaidőben. Végül időablakon belül meg tudták operálni, de késedelmet szenvedett a beteg egy magán szépészeti beavatkozás miatt” – állítja Álmos. 

Tóth még a választások előtt felvette a kapcsolatot Hegedűs Zsolttal, aki azóta már hivatalba lépett egészségügyi miniszterként. Hegedűs megígérte neki, hogy felül fogja vizsgálni az állami és magánszektor összefonódását.

„Egy-egy eset bemutatása arra ösztönzi az érintetteket, hogy ne csak papíron, hanem a valóságban is megfeleljenek a szabályoknak”

– mondta Tóth Zsolt ellátásáról a HVG-nek Hegedűs, hozzátéve, hogy a többi egyetemi magánszolgáltató működésére is ránéznek, erről miniszteri meghallgatásán is beszélt.

Nagy Andi