Ferenc pápa engedélyezte, hogy a papok megáldják az azonos nemű párokat – de mit is jelent ez?
„Amikor az emberek áldást kérnek, nem szabad kimerítő erkölcsi elemzést tenni az áldás megadásának előfeltételévé” – írta Victor Manuel Fernandes bíboros, argentin prelétus, Ferenc pápa szövetségese nyilatkozatában, ami hétfőn hivatalosan is engedélyezte, hogy a római katolikus papok megáldhassák az azonos nemű párokat. A lépés nagymértékű változást jelent abban, ahogy az egyház az LMBTQ+ emberek kérdését kezeli. Takács Dalma írása.
–
Az egyház és az LMBTQ+ közösség viszonya mindig is ambivalens volt. A témával mi is többször foglalkoztunk az elmúlt évek folyamán: Hodász András coming outja kapcsán Nyáry Luca írt átfogó publicisztikát, majd Milanovich Domi kollégám készített interjút az egykori pappal korábbi nyilatkozatairól, homofóbiáról és az önazonosság kérdéséről. Dián Dóri arról az új, Disney+-os dokumentumfilmről számolt be, amiben a Szentatya az őt kérdező fiataloknak az LMBTQ+ közösségről alkotott véleményét is kifejtette.
A pápa már ott elődeit meghaladó nyitottságról tett tanúbizonyságot, mikor elmondta: „Minden ember Isten gyermeke, mindenki. Isten senkit nem utasít el, Isten egy apa. És nincs jogom, hogy bárkit is kirúgjak az egyházból. Az én kötelességem az, hogy mindenkit szívesen lássak. Az egyház nem zárhatja be az ajtaját senki előtt. […]
Úton egy nyitottabb katolikus egyház felé?
Ahogy az már ebből is sejthető, Ferenc pápa meghaladva a korábbi egyházi hozzáállást, egy elfogadóbb és inkluzívabb egyház mellett teszi le voksát – ezt támasztotta alá novemberi nyilatkozata is, amiben kifejtette:
mindenkit szeretettel lát a templomokban, a meleg és transznemű személyek is megkeresztelkedhetnek, megkeresztelhetik gyerekeiket, lehetnek keresztszülők és esküvői tanúk.
Bár az azonos nemű házasságot továbbra sem hagyja jóvá, hozzátette: „nem lehetünk bírák, akik csak tagadnak, elutasítanak, és kizárnak”, a templomokban mindenkit szívesen látnak, amennyiben nem áll fenn közbotrányt okozó helyzet (bár az kérdéses, mi számít annak).
Hétfői aztán újabb mérföldkőhöz érkeztünk. Ferenc pápa a bíborosok kérésére tisztázta szándékát, és jóváhagyta a Hittani Dikasztérium Fiducia supplicans című nyilatkozatát, ami kimondja: ha a jövőben két ember áldást kér egy katolikus paptól, azt akkor is megkaphatják, ha párkapcsolatuk „szabálytalan” – értsd: a pár tagjai azonos neműek.
Ugyanakkor az áldást bizonyos feltételekhez kötik. „A házasságra vonatkozó tanítás nem változik, és az áldás nem jelenti az egyesülés jóváhagyását” […] „amikor egy azonos nemű pár áldást kér, azt soha nem szabad a polgári házasságkötés szertartásaival egyidejűleg, de még azokkal összefüggésben sem adni”, ráadásul „nem lehet olyan ruházatban, gesztusokkal vagy szavakkal elvégezni, amelyek egy esküvőhöz illenek” – idézte a Vatican News közleményét a Guardian.
Az áldásnak például olyan kontextusokban lesz helye, amikor az azonos nemű pár tagjai meglátogatnak egy kegyhelyet, találkoznak egy pappal, vagy egy zarándoklat során csoportosan mondanak imát, de az áldásadás gyakorlata nem lesz része a rendszeres egyházi szertartásoknak, továbbá a felszentelt lelkészek „körültekintő és atyai belátása” is szükséges hozzá.
Ezzel együtt is, Christopher White, a National Catholic Reporter vatikáni tudósítója úgy fogalmazott: „Bár a Vatikán nyilatkozata nagyon szűk körű, mégis óriási fejlődést jelent mind az egyház tanításában, mind a gyakorlatban, és valószínűleg ez a legkonkrétabb lelkipásztori változás az egyház kétezeréves történetében az egyház meleg párokkal kapcsolatos álláspontját illetően”.
Haza támogatottság, együttélési formák
Az IPSOS 30 országra kiterjedő kutatásában több mint 22 500 embert kérdeztek meg különböző LMBTQ-témákra vonatkozó attitűdjeikről (a minták nem voltak reprezentatívak). Az adatokból kiderült: hazánkban is 56 százalék támogatná az örökbefogadást, 47 százalék pedig az azonos nemű emberek házasságát – ez az arány (kormányzati intézkedések ide vagy oda) az elmúlt tíz évben 17 százalékkal nőtt.
A jelenlegi szabályozás szerint az azonos nemű párok három együttélési forma közül választhatnak itthon. A Háttér Társaság összefoglalója szerint az első opció a bejegyzés nélküli, sima élettársi kapcsolat – ezt nem kell bejelenteni, automatikus jön létre az összeköltözéskor, viszont a pár tagjai például nem örökölnek egymás után (csak ha erről külön végrendelet nyilatkozik, de ebben az esetben is illetéket kell fizetni). A második a nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat, ami közjegyzőnél kérvényezhető és írható alá, és ad némi többletjogot a sima élettársi kapcsolathoz képest – például bankhitel vagy özvegyi nyugdíj megállapításánál van jelentősége.
A harmadik pedig a bejegyzett élettársi kapcsolat, ami 2009 óta kérelmezhető, és technikailag hasonló a házassághoz: a pár ugyanazokra az adó-, szociális-, munkajogi és bevándorlási kedvezményekre jogosult, mint a házastársak, válás esetén osztozkodni kell, és örökölnek is egymás után.
Viszont a bejegyzett élettársi kapcsolat nem teszi lehetővé az örökbefogadást (ez ma már egyedülállóként is csak külön engedéllyel lehetséges), vagy a másik gyerekének örökbefogadását, a pár nem vehet részt mesterséges megtermékenyítésben (ami heteró pároknak egyébként ingyenes), és ha a pár egyik tagjának gyereke születik, a másik nem lesz hivatalosan a szülője
– tehát ez az intézmény gyakran inkább hátráltatja a gyerekvállalást, ezért sokan nem kötik meg.
Noha a szélesebb körű elfogadástól és a formális házasságkötéstől, az egyenlő jogoktól igencsak messze vagyunk még, a hazai LMBTQ+ közösség is üdvözli a pápa döntését – többek között a Szivárványcsaládokért Alapítvány is kifejtette: hatalmas mérföldkőnek tartják ezt a lépést az egyház azonos nemű pároknak nyújtott szolgálatában.
Kiemelt képünk forrása: Getty Images/ Vatican Pool / Contributor
